Elültették Petőfi körtefáját a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkban

A facsemete a Tiszacsomai Tündérkert első fája

Október 6-án a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkban ültették el Petőfi körtefáját, lefektetve ezzel a Tiszacsomai Tündérkert alapjait. A Petőfi körtefája – faültetés a jövőbe vetett hit jeleként elnevezésű rendezvényre Szarvas József Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház együttműködésének eredményeként került sor.

Az ismert legenda szerint Petőfi Sándor utolsó estéjét, 1849. július 30-án a székelykeresztúri Gyárfás-kúria kertjében egy terebélyes körtefa alatt töltötte, s itt szavalta el az Egy gondolat bánt engemet című versét, melyben megjósolta, hogy a harctéren esik majd el a szabadságért küzdve. Másnap innen indult fehéregyházi útjára. A Petőfi-kultusz helyi ápolói megőrizték a körtefát, s amikor az kiöregedett, oltványából újat ültettek a helyére. Különösen aktuális a körtefa elültetése most, a költő emlékévében. Az emlékparkban elültetett facsemete a Tiszacsomai Tündérkert első fája.

Az első Tündérkertet Szarvas József Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész hozta létre 2009-ben a magyarországi Viszákon. A gyümölcsös szimbolikus jelentéssel bír, hiszen minden évben annyi facsemetét ültet itt el a közösség, ahány gyerek született az előző évben a településen. A Tündérkert az őshonos gyümölcsfák otthona, ahol az elültetett facsemeték őrzik a régi magyar gyümölcsfajták génállományát.

Szarvas József ünnepi beszédében felidézte az első Tündérkert létrehozásának körülményeit: „2007-ben a Vas vármegyei Viszákon, egy fogyó, 240 fős kis faluban hoztuk létre a családom kezdeményezésére a saját portánkon egy régi pajtában azt a közösségerősítő szándékú teret, melyet ma már Kaszás Attila Pajtaszínház és Galériának hívunk” – mondta. Itt, ebben a környezetben értette meg az őshonos gyümölcsösök megőrzésének gondolatát, és Kovács Gyula pórszombati erdész – a Tündérkert-mozgalom alapítója – szakmai támogatásával hozta létre 2009-ben viszáki Tündérkertjét, s innentől kezdve a Nemzeti Színház művésze a Tündérkert-mozgalom egyik élharcosává vált. Jelenleg a Tündérkertek száma Kárpát-medence-szerte talán eléri a 400-at is, s mind a pajta, mind a tündérkertek hálózattá nőtték ki magukat. Szarvas József elmondása szerint nem titkolt szándékuk, hogy a marosvásárhelyi Spectrum Színházzal, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházzal, a Kaszás Attila Színházzal, az Aradi Kamaraszínházzal, valamint a felvidéki Csavar Színházzal közösen „eredjünk nyomukba a tündérkerteknek, vagy álljunk elébe, mint most itt, Beregszász mellett: teremtsünk tündérkerteket, lakjuk be ismét kultúra-visszatanuló módon a Kárpát-medencét hittel abban a reménységben, hogy amit eddig elveszítettünk, azt tanuljuk vissza, ami megmaradt, azt őrizzük meg, fordítsuk le magyarról magyarra, ültessünk őshonos gyümölcsfákat, és adjuk át gyerekeinknek ezt a tudást, akik majd továbbadják a többi generációnak” – emelte ki a színművész.

„A tündérkert szónak olyan varázslatos csengése van, hogy már évekkel ezelőtt tudtam, mi is részesei leszünk egy ilyen létrejöttének” – fogalmazott beszédében Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke, s köszönetet mondott Szarvas Józsefnek, aki nemcsak felvetette az ötletet, hanem tett is az első kárpátaljai Tündérkert létrehozásáért, és elhozta az első fát, Petőfi körtefáját Tiszacsomára. Hozzátette, hogy olyan korban élünk, amikor „sok dolgot kell megmentenünk: lelkeket, gyermekeket, iskolákat, folyókat, anyanyelvünket, hagyományainkat, virágokat és a fákat is”. A kert helyszínéül szolgáló honfoglalási emlékparkra reflektálva Sin József aláhúzta: „Úgy gondolom, hogy nagyon jó helyszínt választottunk, ugyanis minden kárpátaljai magyar tudja, hogy ez a legfontosabb emlékhely a helyi magyarság számára, hiszen itt nyugszanak őseink. Remélem, hogy a most elültetett körtefa és majd a később ültetendő fák gyökerei mélyre lenyúlnak a földbe, ahol összekapaszkodnak honfoglaló őseink csontjaival, s közösen fogjuk őrizni múltunkat, örökségünket, és ez nagyban hozzásegít majd minket lelkileg is a megmaradáshoz” – tette hozzá.

Az eseményen Gál Natália, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színművésze elszavalta Lőrincz P. Gabriella kárpátaljai kortárs költő Rész című versét, majd a jelenlévők Kányádi Sándor Haldoklik az öreg tanú című költeményét hallhatták Szarvas József előadásában.

Ezután a facsemete elültetésének pillanatai következtek. A picinyke körtefacsemetét Szarvas József és Sin József ültették el az emlékparkban.

A rendezvény végén Zán Fábián Sándor református püspök Isten áldását kérte a résztvevőkre és az elültetett fára.           

CsA