Bérreform a hivatalnokoknál

Az egyszerű adófizető szemében a „bürokrata hadsereg” fenntartása a költségvetési források felhasználásának talán legabszurdabb módja, így a közalkalmazotti létszám csökkentésére vonatkozó elképzelések mindig lelkes közönségre találnak. A bürokratikus apparátus hatékonyabbá tételére és karcsúsítására tett eddigi ígéretek azonban egyelőre nem hozták meg a várt eredményeket. Legutóbb egy éve, a svájci Luganóban Ukrajna újjáépítéséről rendezett konferencián került szóba a közszolgálati reform, amely a digitalizálás, a kiszervezés és a minisztériumok konszolidációja révén több ezer tisztviselő leépítését irányozta elő. A nyugati partnereknek bemutatott tervek azonban máig nem valósultak meg. A jelek szerint a Pénzügyminisztérium most úgy döntött, hogy saját kezébe veszi az irányítást. A közszolgálati reform bekerült a 2024. évi állami költségvetésről szóló törvénytervezet záró rendelkezései közé – mutat rá összeállításában az Ekonomicsna Pravda (EP).

Miről kell szólnia a reformnak?

A közszolgálattal kapcsolatos állandó problémák rendezésére a Nemzeti Közszolgálati Ügynökség (NADSZ) még a háború előtt törvénytervezetet dolgozott ki. Az átalakítások célja a rendteremtés lenne a közszolgálatban azáltal, hogy a tisztségeket beosztások, fokozatok, munkakörcsaládok, szintek és joghatóságok szerint rendezik.

A törvénytervezet egyebek mellett 28 munkakörcsalád létrehozását javasolja, amelyeket munkaterületeknek is nevezhetnénk (az informatikusoktól és a könyvelőktől a jogászokig és a HR-szakértőkig). Mindegyiken belül beosztási fokozatokat határoznának meg.

Kiötlői szerint ez a besorolás leegyszerűsítené az állami szervek szerkezetét. Egyben nőne az állam vonzereje munkáltatóként, mert egyértelmű munkafeltételeket kínálna, amelyek azonosak lennének a különböző hatóságoknál ugyanabban a munkakörcsaládban, hasonló pozícióban dolgozók esetében. Az osztályozást az állami szervek végeznék el, de ennek a munkának az eredményeit a szakosított testület, a NADSZ hagyná jóvá.

A reform legfontosabb újítása a bérezést érintené. Jelenleg az alapfizetés a közszolgálati juttatások szerkezetében körülbelül 30% lehet. A fennmaradó 70%-ot különféle járulékok és prémiumok teszik ki. Az egyszerű munkavállalók helyzete egy ilyen rendszerben kiszámíthatatlanná válhat, mert fizetésük nagy része a vezetőség sokszor átláthatatlan döntéseitől függ, állítják a hozzáértők.

Sőt, a bónuszok forrásai gyakran a betöltetlen állások. A meg­üresedett álláshelyekre betervezett kifizetések is bekerülnek a következő évi költségvetésbe, de a munkahelyeket gyakran később sem töltik be. A Pénzügyminisztérium adatai szerint januárban a közszolgálati állások 21–25 százaléka volt betöltetlen. Egyes hivatalokban az állások több mint felére nincs jelentkező.

A reform keretében a bérek prémiumkomponensének aránya 30 százalékra korlátozódna, az alapbér pedig 70 százalékot tenne ki. A tervek között szerepel néhány pótlék mértékének korlátozása is, köztük a szolgálati évek után járóé. A betöltetlen állások után az állami szervhez befolyó költségvetési pénzeszközöket nem lehetne a dolgozók prémiumaira fordítani.

A projekt meghatározó eleme azonban a tisztviselők fizetésének hozzáigazítása lenne a magánszektorban azonos pozícióban lévők béréhez. A NADSZ évente egyszer vizsgálná meg a bérek piacképességének szintjét.

A Pénzügyminisztérium közbeszól

Az említett törvénytervezetet a kormány 2022 végén terjesztette a Legfelső Tanács elé. 2023 júliusában a képviselők elfogadták azt első olvasatban. Úgy tűnik azonban, hogy mégsem ez a dokumentum lesz az alapja a valószínűleg 2024-ben kezdődő közszolgálati reformnak – vagy legalábbis nem teljes egészében.

A jelek szerint a közszolgálati bérrendszer reformja a 2024-es költségvetésről szóló törvényen fog alapulni, amelynek záró rendelkezéseiben a Pénzügyminisztérium a megfelelő változtatásokat előírta.

„A kormány egészen váratlanul keresett meg minket, és azt mondta: próbáljuk meg jövő évtől bevezetni ezt a reformot” – mondta el az EP-nek Olekszandr Kornyijenko, a parlament elnökének első helyettese.

A 2024-es költségvetésben előírt közszolgálati reform alig tér el a fentebb ismertetett 8222. számú törvénytervezet elképzeléseitől. Az alapvető különbség az, hogy a Pénzügyminisztérium változata addig marad érvényben, amíg a költségvetés, azaz egy évig. Feltehetően az a terv, hogy ez idő alatt a Legfelső Tanács véglegesíti és elfogadja a közszolgálati reform alapjául szolgáló törvényt.

A másik jelentős különbség a bérek összege: 2024-től nem tervezik a köztisztviselői fizetéseket a magánszféra jövedelmeihez viszonyítani, ami nem is csoda a háborúra való tekintettel. Emellett az állam láthatóan takarékoskodni igyekszik.

Kornyijenko szerint nehéz feladat kivitelezni a kormányzati kezdeményezést, hogy a 2024-es költségvetéssel együtt hamarjában a közszolgálat reformját is végrehajtsák. A megvalósításra kevés idő maradt.

„A tisztségek besorolását az állami szervekben január 1-ig el kell végezni. Hiányoznak hozzá a normatív dokumentumok, mert az azokat tartalmazó költségvetést még nem fogadták el, és csak december felé kerül elfogadásra a büdzsé” – magyarázta.

A NADSZ is megerősítette, hogy a tisztségek besorolásával kapcsolatos munka még nem indult meg. Amikor majd rendelkezésre állnak a szükséges normatív dokumentumok, a hatóságoknak mindössze néhány hetük lesz rá, hogy rendszerezzék saját struktúrájukat, a körülbelül 200 000 tisztség mindegyikéhez megfelelő kódot rendeljenek hozzá, és mindezt egyeztessék a NADSZ-szal. Azok esetében, akik nem érkeznek elvégezni az osztályozást, a költségvetési törvény az alapbér 50%-ában korlátozná jövőre az ösztönző kifizetéseket, a fizetés ugyanakkor a 2023-as szinten maradna.

Nem meglepő, hogy ez a norma sok tisztviselőt aggaszt, és máris hozzáláttak „nem hivatalosan” az osztályozáshoz, meg sem várva a vonatkozó normatív dokumentumok jóváhagyását.

Mi a tét?

A fentiek ismeretében nem csodálkozhatunk, hogy egyelőre még sem a Legfelső Tanács, sem a kormány, sem a NADSZ nem tudja egészen pontosan, hogyan alakulnak a tisztviselői bérek a reform bevezetése után. Csak az általános számok ismertek, így elmondható, hogy valószínűleg lesz béremelés, bár a végeredmény aligha éri el a versenyszféra fizetéseinek szintjét. Ezenkívül az osztályozás eredményeként egyes tisztségeket megszüntethetnek, elsősorban a betöltetleneket.

A 2024-es állami költségvetésről szóló törvényjavaslat a védelemmel nem összefüggő tevékenységet folytató hivatalok béralapjait összesen 21,3 milliárd hrivnyával emelné. Ezt a többletet azonban nem mindenki fogja érzékelni. Az EP által elemzett 90 hivatalból 78-ban nőnek a bérjellegű kiadások. Két hivatalban a 2023-as szinten határozzák meg ezeket a kiadásokat, 10-ben pedig csökkentést javasolnak.

Miért éppen most?

A kormány hivatalosan Ukrajna európai integrációs kötelezettségeivel magyarázza a tisztviselők bérreformjának a költségvetéssel egyidejű bevezetését.

„A bérreform, mint a közigazgatási reform összetevője, fontos eleme az EU-csatlakozásról szóló tárgyalási folyamatnak. Besorolási rendszer kerül bevezetésre, amely biztosítja a közszolgálati fizetések méltányosságát, átláthatóságát és versenyképességét” – magyarázza döntését a Pénzügyminisztérium a költségvetési tervezet indoklásában.

Azonban valószínűleg nem ez az egyetlen ok. Az EP szerint belpolitikai megfontolások is befolyásolhatták a döntést, hogy a reformot beépítsék a büdzsébe – mutat rá a portál.

(pszv/epravda.com.ua)