Terítéken a kárpátaljai magyar közösséget érintő kérdések

Petei Judit, a Kárpátaljai Megyei Tanács KMKSZ-frakciója képviselőjének kezdeményezésére január 16-án Beregszászban találkozott Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás vezetője és Roman Szaraj, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke a magyar közösség vezetőivel és a határ menti önkormányzatok polgármestereivel és képviselőivel.

Az eseményen napirenden volt többek között a nagycsaládos férfiak határon való átjárása, a kistérségek infrastrukturális fejlesztése, az egészségügy és az oktatás égető kérdései, valamint a kisebbségi nemzeti szimbólumok használata és az újonnan elfogadott szabályozás a határ menti települések öt kilométeres körzetében élők jogairól és kötelességeiről. A Mathias Corvinus Collegium Beregszászi Központjában megrendezett találkozó keretében a jelenlévők megemlékeztek a nemrég elhunyt Barta József megyei képviselőről, a KMKSZ alelnökéről. Ezt követően a kormányzó ismertette a jelenlegi prioritásokat a megyei fejlesztések és költségvetés kapcsán, majd többek között beszámolt Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere, valamint Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter hamarosan Ungváron megrendezésre kerülő találkozójáról.

A platform kapcsán Viktor Mikita elmondta: „A legfontosabb, hogy minden közösség számára elérhetőek legyünk, ma a kárpátaljai magyar közösség képviselőivel találkoztunk, s több témát is megvitattunk. Az első a határ kérdése, amely mindenkit érdekel, hiszen vannak többgyermekes családok, akik át szeretnének lépni a határon. Jelentős mennyiségű humanitárius segélyt is kapunk számos országtól, többek között Magyarországtól, a kistérségek képviselői rendszeresen kiutaznak külföldre, hogy átvegyék és behozhassák ezeket a segélyeket, így a kiutazás kérdése fontos. Az egészségügyi intézmények, az oktatási és nyelvi kérdések is terítékre kerültek. Megállapodtunk abban, hogy megfelelő munkacsoportokat állítunk fel a különböző égető kérdések kapcsán, és hétfőtől pedig az oktatási törvényről fogunk majd tárgyalni. Meghívom a határőrség képviselőit is, hogy ők a kiutazásról tartsanak tájékoztatót, hisz a legfontosabb a kommunikáció, hogy mindenki számára elérhetőek legyünk és segíthessünk.”

Petei Judit, a megyei tanács KMKSZ-frakciójának képviselője, a kormányzó lakossági ügyekkel kapcsolatos tanácsadója kiemelte: „Ez egy olyan platform, ami eddig nem volt elérhető. Ez azért fontos, mert egy teljesen új időszakot élünk. Az országban háború van, szerteszéjjel vagyunk, de Kárpátalján a magyarság minden szférában jelen van és teszi a dolgát. Fontosnak tartottam, hogy az év elején a problémákról legyen egy konzultáció a kormányzóval. Úgy gondolom, hogy erre szükség van, hogy tudjunk nyíltan beszélni dolgokról. Ha van egy jó kapcsolata a kárpátaljai régióban élőknek a megye vezetésével, akkor ez biztonságérzetet ad.”

A platform keretében lehetőség nyílott arra, hogy a kistérségek képviselői, valamint a különböző egyházi és civil szervezetek vezetői személyesen is feltegyék kérdéseiket a megyei vezetés felé. Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora két beadvánnyal fordult a kormányzóhoz, amelyeket át is adott neki. Az egyikben Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője azokat a szempontokat foglalta össze, amelyek a kárpátaljai magyarság szervezetei, illetve a megyei állami közigazgatás közötti együttműködés lehetséges formáit, területeit vázolják. Ebben jó néhány kérdés szerepelt, például arról, hogy új állami követelményeket fogalmaztak meg az oktatási intézményekben működő óvóhelyekkel kapcsolatban, valamint egészségügyi és infrastrukturális kérdések is szerepelnek a beadványban. Orosz Ildikó javasolja, hogy egy megyei finanszírozású programot indítsanak annak érdekében, hogy Kárpátalján minden oktatási intézmény megfeleljen az új követelményeknek. A másik dokumentum azokat a kérdéseket foglalja össze, amelyek a kárpátaljai magyar közösség oktatási jogaival kapcsolatosak, és amelyeket nem rendez az ukrán parlament által nemrégiben elfogadott új jogszabály. Csernicskó István szerint: „Van egy sereg olyan kérdés, amelyeket nem lehet beletenni egy törvényszövegbe, de megoldhatók egy miniszteri rendelettel, vagy akár egy regionális szintű döntéssel, vagy elegendő, ha egy állami szerv nyilatkozik róla, hogy bizonyos törvénypasszust hogyan kell értelmezni, ezáltal nem engedhető tér annak, hogy ellentmondások legyenek a törvény végrehajtásában.”

A tervek szerint az egyeztető platformot szeretnék rendszeressé tenni a későbbiekben. A találkozó során a kormányzó számos elismerő oklevelet adott át azoknak, akik munkájukkal jelentősen hozzájárulnak az Európai Unióhoz való közeledéshez, valamint elősegítették az ukrán–magyar kapcsolatok elmélyítését.

Várady Enikő