A feljelentésről

„Hogyan tegyek helyesen feljelentést a rendőrségen, hogy mindenképpen kivizsgálják? Mi történik ezután?”

– A nemzeti rendőrségről szóló törvény (Закон України «Про національну поліцію») 1. cikkelye szerint Ukrajna Nemzeti Rendőrsége (a továbbiakban: rendőrség) a végrehajtó hatalom központi szerve, amely az emberi jogok és szabadságok védelmének biztosításával, a bűnözés elleni fellépéssel, a közbiztonság és a közrend fenntartásával szolgálja a társadalmat. E törvény 23. cikkelye 1. pontjának 5. alpontja kimondja, hogy a rendőrség feladatai közé tartozik az időben történő reagálás a büntetőjogi és adminisztratív törvénysértésekkel kapcsolatos feljelentésekre és bejelentésekre.

A Büntetőeljárási törvénykönyv («Кримінальний процесуальний кодекс України» – a továbbiakban: Betk.) 25. cikkelye előírja az ügyész és a nyomozó számára, hogy bűncselekményre utaló jelek észlelése vagy feljelentés esetén (hatáskörükön belül) kötelesek megindítani a bírósági szakasz előtti vizsgálatot/nyomozást – azon esetek kivételével, amikor a büntetőeljárás csak a sértett feljelentése alapján indítható meg. A Betk. 214. cikkelye szerint az ügyésznek vagy a nyomozónak a feljelentés kézhezvételét vagy a bűncselekmény elkövetésére vonatkozó tájékoztatást követő 24 órán belül be kell vezetnie a bűncselekményre vonatkozó információkat az Előzetes vizsgálatok egységes nyilvántartásába (Nyilvántartás), és meg kell indítania a nyomozást. Az információknak a Nyilvántartásba való bevezetésétől számított további 24 órán belül át kell adnia a feljelentőnek az ezt igazoló kivonatot. A Nyilvántartás vezetésének szabályait és rendjét a Legfőbb Ügyészség 2020. 06. 30-án kelt, 298. számú rendelete tartalmazza («Про затвердження Положення про Єдиний реєстр досудових розслідувань, порядок його формування та ведення»). Ezt követően további 24 órán belül az illetékesek kötelesek megindítani a vizsgálatot/nyomozást.

Minden további, a rendőrségnek a feljelentéssel/bejelentéssel kapcsolatos teendőjéről a Belügyminisztérium 2019. február 8-i, 100. számú rendeletéből tájékozódhatunk («Про затвердження Порядку ведення єдиного обліку в органах (підрозділах) поліції заяв і повідомлень про кримінальні правопорушення та інші події»).

Többféleképpen, szóban és írásban egyaránt tájékoztathatjuk a rendőrséget a tudomásunkra jutott bűncselekményről.

1. Felhívhatjuk a rendőrség 102-es gyorshívó számát, esetleg felkereshetjük a rendőrség helyi osztályát, és szóban jelenthetjük a bűncselekményt. A szóbeli jelentésről a rendőrségnek jegyzőkönyvet kell készítenie, amelyet a bejelentő és a bejelentést fogadó személy is aláír.

2. Felkereshetjük személyesen a rendőrség legközelebbi osztályát, hogy írásbeli feljelentést (заява) tegyünk. Ilyen esetben a rendőrség átveszi és iktatja a feljelentésünket: vagy a speciális információs rendszerben, vagy – ennek hiányában – az egységes iktatókönyvben. Jobb, ha a feljelentést két azonos példányban írjuk meg (ha számítógépen készült, nyomtathatunk belőle két példányt). Mindkettőt alá kell írnia a feljelentőnek. Az egyik példányt benyújtjuk a rendőrségnek, a másikra pedig rákerül a feljelentés átvételét igazoló bejegyzés (bélyegző) az átvétel dátumával. A feljelentés átvételéről a rendőrök úgynevezett értesítő talont is kötelesek kiállítani a feljelentőnek.

3. A feljelentés megküldhető postai úton. Ez is írásos kérelem (заява) formájában történik, ám a posta segítségével jut el a rend­őrségre. Ilyenkor javasolható tértivevényes ajánlott levelet küldeni a levél tartalmának leírásával (a leírásban fel van tüntetve, hogy pontosan mit tartalmaz a küldemény, hány példányban és hány oldalon).

4. Feljelentés elektronikus levélben. Tekintettel a műszaki haladásra, nem csoda, ha ma már arra is van lehetőség, hogy az interneten keresztül tegyünk feljelentést. Beküldhetjük a rendőrség legközelebbi osztályának honlapján megadott e-mail-címre; vagy felkereshetjük a nemzeti rendőrség hivatalos weboldalát, ahol részletes útmutató található a feljelentés benyújtásához. Fontos megjegyezni, hogy ehhez nem kötelező digitális aláírással rendelkeznie a feljelentőnek.

A feljelentés benyújtása ingyenes. Nincs korhatárhoz kötve, bár a rendőrség nyilván figyelembe veszi, hogy fiatalkorú, kiskorú vagy felnőtt a bűncselekményt bejelentő, s valóban indokolt-e kiszállnia a rendőrségnek a helyszínre (habár a törvény szerint a rendőrségnek kivétel nélkül minden bűncselekményre vonatkozó bejelentésre reagálnia kell).

Érdemes röviden megemlíteni e helyütt a magánindítványos bűncselekményeket. Jó tudni, hogy ilyen esetekben csak maga a sértett tehet feljelentést a rendvédelmi szerveknél. Ilyen bűncselekménynek minősül például a nemi erőszak, a könnyű testi sértés, a családon belüli erőszak stb. (A teljes listát a Betk. 477. cikkelye tartalmazza.)

Sokan nem tudják, de a feljelentés utóbb visszavonható. Erre a következő esetekben van lehetőség:

– ha megegyezés születik a sértett és a gyanúsított között, mert az utóbbi megtérítette az okozott kárt, megbánta tettét, stb.;

– ha a feljelentő a feljelentés benyújtásakor nem tudta és nem is tudhatta, hogy valójában nem történt bűncselekmény (például az ellopottnak hitt autóról kiderül, hogy a barátok vitték el a garázsból tréfából, majd amikor néhány nappal később visszahozták, kérték a sértettet, hogy vonja vissza a feljelentést – ebben az esetben nem történt bűncselekmény);

– ha magánindítványos bűncselekményről van szó (lásd a Btk. 477. cikkelyében felsoroltakat!) – kivéve a családon belüli erőszakot.

Az is megemlítendő, hogy amennyiben a rendőrség nem vette át a feljelentést, vagy nem reagált arra 10 napon belül, a polgárnak jogában áll keresettel fordulni a bírósághoz a rendvédelmi hatóságok tétlensége miatt.

Ami azt illeti, hogyan kell „helyesen” megírni a feljelentést, szögezzük le, hogy a törvények semmilyen speciális követelményt nem támasztanak e tekintetben a feljelentővel szemben, vagyis aki írt már hivatali/munkahelyi kérvényt, az boldogul a feladattal. Célszerű feltüntetni a dokumentumban a címzettet, a sértettre/feljelentőre vonatkozó minden személyes adatot, amelyre a rendőrségnek szüksége lehet az eljárás lefolytatásához (név, lakcím, elérhetőségek stb.), röviden összefoglalni a történteket, megadni a feljelentő tudomására jutott, az adott esetre vonatkozó minden tényt és körülményt, amelyek alátámasztják, hogy bűncselekmény történt, illetve segíthetik a hatóságok munkáját.

Mód van névtelen feljelentés benyújtására is, ha a személy üldözéstől, bosszútól tart, esetleg egyéb nyomós okból nem szeretné, hogy a rendőrség rögzítse az adatait. Ezt a kívánságát a feljelentőnek mindenképpen meg kell indokolnia. Ilyenkor számíthatunk rá, hogy a rendőrség ellenőrizni fogja a bűncselekmény elkövetésére vonatkozó információkat, mielőtt megindítaná az eljárást.

hk