Az öröklésátvitelről és a hagyatékról lemondó örökös helyetti öröklésről

„Mi az az öröklésátvitel? Örökölhetek egy idősebb hozzátartozóm helyett, ha ő lemond az örökségről?”

– Tisztázzuk a fogalmakat! A Polgári törvénykönyv (Цивільний кодекс України – a továbbiakban: Ptk.) 1276. cikkelye szerint, ha a végrendelet vagy törvény szerinti örökös az örökség megnyílása, vagyis az örökhagyó halála után elhunyt, és nem volt ideje elfogadni az örökséget, akkor a hagyatékból őt megillető rész elfogadásának joga az örököseire száll. Ez az öröklésátvitel.

A hagyaték elfogadása az örökös örökösei által ilyenkor az általános szabályok alapján történik, az örökhagyó halála után megindított hagyatéki eljárásból még hátralévő időben. Amennyiben a hagyatéki eljárás fél évéből három hónapnál kevesebb maradt hátra, az eljárás idejét automatikusan „kikerekítik”/meghosszabbítják három hónapra.

Megjegyzendő azonban, hogy ez az eljárás nem vonatkozik azokra az örökösökre, akik köteles örökrészre voltak jogosultak az örökhagyó hagyatékából. Vagyis a kötelező örökrészt nem örökölhetik az arra jogosult személy örökösei. Mint ismeretes, a Ptk. 1241. cikkelye értelmében köteles örökrészre az örökhagyó fiatalkorú, felnőtt munkaképtelen gyermekei és munkaképtelen szülei, munkaképtelen házastársa jogosultak. Ők azok, akik mindenképpen részesedni jogosultak az elhunyt hagyatékából, beleértve azokat az eseteket is, amikor az örökhagyó nem nevezte meg őket végrendeletében örököseiként. A kötelező örökrészre jogosultak örökösei legfeljebb a törvény szerinti öröklés általános szabályai szerint lehetnek jogosultak részesedni a hagyatékból.

Fontos tudni, hogy az öröklésátvitel alapján öröklőknek is jelezniük kell a hagyaték elfogadását a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyzőnél, méghozzá mindenképpen a hagyatéki eljárás lezárulása előtt, amelyet – mint említettük – ilyen esetben szükség esetén némileg meghosszabbíthatnak. Az idő azért döntő jelentőségű, mert ha az örökös az eljárás lezárulásáig nem jelzi, hogy elfogadja a hagyatékot, elveszíti jogát az öröklésre. Érdemes mindent elkövetni, hogy elkerüljük ezt a helyzetet, mert utólag nehéz, néha pedig lehetetlen visszacsinálni a történteket.

Ami az örökléshez való jogáról lemondó örökös helyetti öröklést illeti, a Ptk. 1273. cikkelye kimondja, hogy az örökösnek, aki végrendelet által, avagy törvény szerint lett jogosult az öröklésre, lehetősége van lemondani arról a hagyaték megnyílásától, vagyis az örökösödési eljárás megindításától számított hat hónapon belül. Az örökségről kérvényben lehet lemondani, melyet az örökösödési eljárást lefolytató közjegyzőhöz kell benyújtani. Az örökségről való ilyetén lemondás a hagyatéki eljárás lezárultával válik végérvényessé, addig viszont bármikor visszavonható.

A Ptk. 1275. cikkelyének 1. pontja szerint, ha a végrendeletben megnevezett egyik örökös mondott le az öröklésről, a hagyaték őt megillető része a törvény szerinti örökösöknek vele azonos köréhez tartozó többi örökösre száll, és egyenlő arányban oszlik meg közöttük. Ugyanezen cikkely második pontja szerint: ha a törvény szerinti örökösök egyike mondott le az öröklésről, az őt megillető örökrész átszáll a törvény szerinti örökösök azonos köréhez tartozó többi örökösre, és egyenlő arányban oszlik meg közöttük. Jó tudni ugyanakkor, hogy e cikkely rendelkezései nem alkalmazandók, ha az örökös helyettes örököst nevezett meg arra az esetre, ha az általa kijelölt első számú örökös elhalálozása miatt vagy egyéb okból nem veszi át a hagyatékot.

Megjegyzendő továbbá, hogy a Ptk. 1274. cikkelye szerint a végrendelet szerinti örökösnek jogában áll lemondani az örökségről egy másik, a végrendeletben ugyancsak szereplő örökös javára. Ezenkívül a törvény szerinti örökösnek jogában áll lemondani az örökségről bármelyik törvény szerinti örökös javára, függetlenül attól, hogy az örökösök melyik/hányadik köréhez tartozik az illető. Amennyiben viszont az örökhagyó helyettes örököst nevezett ki, az általa megnevezett első számú örökös csak a helyettes örökös javára mondhat le az örökségről.

A bíróság érvénytelennek mondhatja ki az örökségről való lemondást magának az örökösnek, illetve annak halála esetén azon személyeknek a keresete nyomán, akiknek ezzel sérültek a polgári jogai és érdekei, ha az örökös a lemondás idején nem volt tudatában cselekedetei jelentőségének, és (vagy) nem tudta irányítani azokat (lásd a Ptk. 225. cikkelyét!).

Ugyancsak oka lehet az örökségről való lemondás érvénytelenítésének, ha az örökös tévedett a döntése szempontjából jelentőséggel bíró körülmények megítélését illetően; megtévesztés áldozata lett; a vele szemben alkalmazott fizikai erőszak hatására vagy súlyos körülmények hatása alatt, esetleg rendkívül előnytelen feltételek mellett cselekedett (lásd a Ptk. 229–231., 233. cikkelyeit!).

hk