Történelem az eposzok mögött

Megtörtént-e a trójai háború?

A kiváló német önképezte régész, Heinrich Schliemann 1870-ben kezdődő ásatásai során bebizonyította a homéroszi eposzokban, az Iliászban és az Odüsszeiában szereplő Trója létezését. De sor került-e a hőskölteményekben megénekelt trójai háborúra is?

Homérosz a sötét görög korszakban, azon belül a Kr. e. VIII. vagy IX. században élt, amikor már csak a hagyományokban vetett visszfényt a Kr. e. XII. században lehanyatlott mükénéi civilizáció egykori ragyogása. A hősköltemények szerint az Agamemnón mükénéi király által vezetett egyesített görög seregek azért támadták meg Tróját (más néven: Iliont), hogy bosszút álljanak a Menelaosz spártai uralkodón esett sérelemért, akinek a feleségét, szép Helénát Priamosz trójai király kisebbik fia, Parisz herceg szerette el és szöktette Trójába. A görögök azonban tízévnyi ostrom árán sem tudták bevenni a Dardanellák közelében fekvő jól megerősített kis-ázsiai várost. Ekkor Odüsszeusznak, Ithaka uralkodójának a tanácsára behajóztak, és színleg visszavonultak, a parton hagyva ajándékként egy hatalmas falovat, melynek üreges törzsében harcosok bújtak meg, s miután a trójaiak a falovat bevontatták városukba, éjszaka a katonák kimásztak belőle, megnyitották a kapukat a visszatért hadak előtt, azok pedig bevették és felperzselték Iliont. De milyen történelmi események állhattak az eposzok mögött?

Tróját Kr. e. 3000 táján alapították meg a Hisszarlik-dombon, s kilenc településrétegét tárták fel a legősibb időktől a római korig. A középső bronzkorban, Kr. e. 2000 körül az V. számú Trója helyén felépült a VI. számú Trója, s ekkor emelték az egy helyütt a korábbi, szerényebb erődfal egy részét is magukba foglaló, tornyokkal megerősített impozáns városfalakat, a feltárt lakóházak pedig jómódról tanúskodnak. A Dardanellák közelében álló város ugyanis ellenőrzése alá vonta a tengerszorost, így kezében tartotta a Fekete-tenger és az Égei-tenger közötti fontos kereskedelmi útvonalat, s ebből profitálva nagy gazdagságra tett szert. Kr. e. 1350-1300 körül azonban a lakóházak és a pompás védőfalak egyaránt romba dőltek. Ez a pusztulás utalna a trójai háborúra? Nem. Harcnak, tűzvésznek, fosztogatásnak semmi jele sincs, így a Trójában ásató Carl W. Blegen német származású amerikai régész megállapította, hogy földrengés dönthette romba a települést. A lakóházakat és a városfalakat aztán újjáépítették, s felépült Trója VII/a rétege.

Kr. e. 1190-1180 táján azonban ez a város is romba dőlt, s mivel tűzvészre és harci cselekményekre utaló nyomokra bukkantak, az utóbbiak közt fegyvervágásokról megsérült csontvázmaradványokra, továbbá bronz nyílhegyekre, valamint halmokban álló parittyakövekre, így valószínű, hogy ez idő tájt zajlott le a trójai háború. Ennek megtörténtét igazolják a hettita feliratok is. A Kis-Ázsia keleti részén felemelkedett Hettita Birodalom Szíriától az Égei-tengerig nyújtózkodott, feljegyzései pedig Ta-ru-ú-i-sa vagy Ta-ru-i-sa néven emlegetik a Dardanellák közelében fekvő várost, vagyis Tróját, mely egy térség, talán egy önálló fejedelemség, Vilusza fővárosa volt. Még sok szöveg vár fordításra, de az eddigiekből is érdekes dolgok kezdenek kibontakozni. Egy, az eddig lefordított feliratokon alapuló elmélet szerint volt egy hol elcsituló, hol fellángoló, 200 évig tartó konfliktus a hettiták és egy lázadó koalíció között, melynek Trója is a tagja volt, Mükéné pedig ezen olvasat szerint Ilion szövetségese volt (ami pedig régészeti tény: a VI. sz. Trójában fellelt rengeteg, Görögországból származó cserépedény igazolja a mükénéiek és a kis-ázsiai városállam (vagy Vilusza fővárosa) közötti szoros kereskedelmi kapcsolatokat). Más hettita szövegek viszont arról írnak, hogy folyamatos volt a mükénéiek behatolása Kis-Ázsia nyugati területeire. Nagyon is valószínű, hogy bár eleinte békés kapcsolatokat ápoltak a mükénéiek és a trójaiak, később az előbbiek háborút indítottak Ilion gazdagságának és/vagy a Dardanellákon átvezető fontos kereskedelmi útvonal ellenőrzésének a megszerzéséért. Ám tudva azt, hogy a bronzkorban személyes sérelmek miatt is törtek ki háborúk, még akár egy sértés is szerepet kaphatott a konfliktusban.

De felkészülhetett-e Trója egy elhúzódó ostromra? 1988-ban a németországi Tübingeni Egyetem és az amerikai Cincinnati Egyetem Manfred Korfmann tübingeni régészprofesszor és Ernst Pernicka archeometriával foglalkozó tübingeni szakember által vezetett kutatócsoportja újból feltárásokba kezdett Ilion területén. Megtalálták a városfal folytatását, magnetométeres eljárással kiderítették, hogy az eddig ismert, 11 000 négyzetméter kiterjedésű, hatalmas falakkal övezett felsővároson kívül egy 270 000 négyzetméter alapterületű alsóváros is létezett, melyet fel is térképezték, rábukkantak az utóbbit övező széles és mély száraz árokra, mely védőműként működött, s részben fel is tárták azt, emellett leletekre bukkantak, melyek korát a trójai háború valószínűsíthető idejére datálták. Rábukkantak egy kútra és egy kiterjedt csatornarendszerre, valamint hatalmas, két méter magas tárolóedényekkel, pitoszokkal teli raktárra, melyek arra utalnak, hogy Trója valóban felkészülhetett egy hosszú ostromra.

A trójai faló pedig mítosz, metafora vagy félrefordítás? Francesco Tiboni olasz tengeri régész szerint hajó volt, Armand D’Angour, az Oxfordi Egyetem klasszika-filológusa szerint viszont ostromgép, melyet nedves lóbőrökkel takartak, nehogy a védők felgyújtsák. Mindenesetre egyre valószínűbb, hogy az eposzok valós történelmi eseményeken alapulnak.

Lajos Mihály