A pártfogó családról

2024. június 21., 13:15 , 1214. szám

„Mi az a patronátus és a patronátus család? A szüleitől elvett gyereket ilyen családnak adják? Ki dönt erről? A szülőnek van beleszólása?”

– A Családi törvénykönyv (Сімейний кодекс України – a továbbiakban: Cstk.) 252. cikkelye értelmében a patronátus/pártfogás (патронат над дитиною) a gyermek átmeneti gondozása, nevelése és rehabilitációja a pártfogó nevelő családjában arra az időre, amíg a gyermek, szülei (vagy más törvényes képviselője) leküzdik a nehézségeket.

A patronátus, a pártfogó család a gyermek családban történő elhelyezésének átmeneti formája, amelyben a gyermek legfeljebb három hónapig tartózkodhat. A gyermek pártfogó családban való tartózkodásának idejét a gyámhatóság határozza meg, a rendkívüli állapot vagy a hadiállapot körülményeit is figyelembe véve. Ha a körülmények indokolják, hogy a gyermek huzamosabb ideig a pártfogó családban maradjon, a gyámhatóság meghosszabbíthatja az elhelyezést, de legfeljebb hat hónapra.

A pártfogó családban – a család minden tagjának beleegyezésével – egy speciális képzésen átesett nagykorú személy látja el szakmai alapon a pártfogó nevelői teendőket. A pártfogó nevelő a törvény szerint az a személy, aki családtagjainak részvételével szolgáltatásokat nyújt a családjába kerülő gyermek gondozása, nevelése és rehabilitációja érdekében.

Nevelő Ukrajna nagykorú polgára lehet, aki gyakorlattal bír a gyermeknevelésben, és megfelelők az életkörülményei ahhoz, hogy otthonában szolgáltatásokat nyújtson a gyermek gondozásával, nevelésével és rehabilitációjával kapcsolatban.

A pártfogó nevelő családjába egyszerre csak testvérek vagy egy családban nevelkedett gyermekek helyezhetők el. Szükség esetén a pártfogó családban elhelyezhetők olyan gyermekek is, akik nem testvérek, vagy nem egy családban nevelkedtek. Ilyenkor figyelembe veszik a lakhatási körülményeket és a pártfogó nevelő hozzájárulását. A nem egy családba tartozó gyermekek száma nem haladhatja meg az ötöt.

A gyermek pártfogó családba történő átadásáról a Gyermek­ügyi Szolgálat az alábbi dokumentumok egyike alapján dönt:

• elhagyott vagy talált gyermekről felvett jegyzőkönyv; az olyan gyermekről felvett jegyzőkönyv, akinek szülei (anyja vagy apja), más hozzátartozói vagy törvényes képviselői megtagadták, hogy magukhoz vegyék őt a szülészetről, más egészségügyi intézményből – amennyiben nem áll rendelkezésre információ a szülők/törvényes képviselők tartózkodási helyéről, valamint ha a gyermek életét vagy egészségét közvetlen veszély fenyegeti;

• a gyámhatóság határozata a gyermek azonnali kiemeléséről a családból a gyermek biztonsági szintjét értékelő eljárás jegyzőkönyve alapján, a gyermeki jogok védelmével kapcsolatos tevékenységek eljárásrendjével összhangban (lásd: «Порядок провадження органами опіки та піклування діяльності, пов’язаної із захистом прав дитини», затвердженого постановою Кабінету Міністрів України від 24 вересня 2008 р. № 866 „Питання діяльності органів опіки та піклування, пов’язаної із захистом прав дитини”!);

• jegyzőkönyv a családjától elszakított, nem ukrán állampolgárságú gyermek azonosításáról;

• kérelem az apától vagy anyától, esetleg mindkét szülőtől, netán a gyermek törvényes képviselőjétől vagy magától a gyermektől a gyermeknek a pártfogó nevelő családjába helyezése iránt, amely rögzíti a nehéz életkörülményeket, melyek alátámasztják a gyermeknek a pártfogó nevelő családjában történő elhelyezésének szükségességét.

A szülői gondozás nélkül maradt gyermek pártfogó családban történő elhelyezéséről és a gondozására vonatkozó szerződés megkötéséről a helyi önkormányzat vezetője a Gyermekügyi Szolgálat előterjesztése alapján határoz.

Abban az esetben, ha a gyermek visszaadásáról szüleinek/törvényes képviselőinek, illetve átadásáról végleges elhelyezésre, a gyermek mindenekfelett álló érdekének figyelembe vételével a megadott határidőn belül nem lehetséges döntést hozni, a Gyermekügyi Szolgálat és a pártfogó nevelő beleegyezésével a helyi önkormányzat vezetője a körülményekre való tekintettel elrendelheti a gyermekelhelyezési szerződés időtartamának meghosszabbítását, többek között a rendkívüli állapot vagy hadiállapot idejére és egy hónapra a megszűnésük után.

A pártfogás megszűnik, ha a gyámhatóság dönt a gyermek visszaadásáról szüleinek, más törvényes képviselőjének; határoz az örökbefogadásáról; gondnokság/gondozás alá helyezi; dönt a nevelőcsaládban vagy családi típusú gyermekotthonban, egyéb oktatási-nevelési, egészségügyi intézményben való elhelyezéséről; valamint ha a gyermek nagykorúvá válik, elhalálozik a nevelőszülő, stb.

A Cstk. 254. cikkelye szerint a pártfogó nevelő családjában történő elhelyezéséhez a gyermek beleegyezése is szükséges, ha elérte azt a kort és fejlettségi szintet, hogy ezt kifejezhesse.

A gyermek elhelyezése a pártfogó nevelő családjában a szülők vagy más törvényes képviselők írásos hozzájárulásával történik. Ha az anya vagy apa kiskorú, a gyermeknek a pártfogó nevelő családjában történő elhelyezéséhez az ő hozzájárulásukon túlmenően szüleik beleegyezése is szükségeltetik.

A gyermeknek a pártfogó nevelő családjában történő elhelyezése a szülők vagy a törvényes képviselők beleegyezése nélkül történik abban az esetben, ha a gyermeket elveszik tőlük, nincs információ a tartózkodási helyükről, valamint ha közvetlen veszély fenyegeti a gyermek életét vagy egészségét.

A gyermek a pártfogó nevelő családjában való tartózkodásának idejére megőrzi jogát a tartásdíjra, nyugdíjra, egyéb szociális ellátásokra, valamint jogosultságát a családfenntartó elvesztése miatti kártérítésre – vagyis mindazon juttatásokra, amelyekkel a pártfogó nevelő családjában való elhelyezése előtt rendelkezett.

A pártfogó nevelő családjában elhelyezett gyermeknek joga van fenntartani a személyes kapcsolatot szüleivel és más hozzátartozóival, s az egyéb, törvényben rögzített jogok is megilletik őt.

Ha a gyermeket pártfogó nevelő családjában helyezik el, szülei nem mentesülnek a gyermek eltartásának kötelezettsége alól.

Ami a szülők lehetőségeit illeti e rendkívül összetett, részletesen szabályozott eljárásban, azokat röviden úgy foglalhatnánk össze, hogy a folyamat bármely szakaszában jogukban áll a bírósághoz fordulni, kérve a gyámhatóság, a gyermekügyi szolgálat határozatainak, rendelkezéseinek felfüggesztését, felülvizsgálatát, megsemmisítését.

hk