„Termelőpróbáló időket élünk”

Szeszélyes tavasz, esős júniusi időszak, áringadozás

A meglepően enyhe február végét, majd a kellemes hőmérsékleti értékeket mutató márciust követően roppant szeszélyes áprilist és májust éltünk meg, nagy fokú hőmérséklet-ingadozásokkal, június első felében pedig egy roppant esős és elég hűvös időszak következett. Miként hatott a változékony időjárás a zöldség- és a burgonyatermesztők helyzetére? Erről és az ehhez kapcsolódó kérdésekről beszélgettem Molnár Ildikóval, az „Egán Ede” KGK JA falugazdászával,

a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei  Jótékonysági Alapítvány munkatársaával.

– Termelőpróbáló időket élünk. A termelés minden folyamatára rányomják bélyegüket a háborús körülmények, s mindezt tovább keseríti a rendkívül változékony időjárás. A kellemetlen áprilisi és májusi időjárás miatt a baktériumos és gombás betegségek nehezítették meg a termelők életét.

– Milyen idényt zártak a primőrök termesztői? Milyenek voltak a terméseredmények, illetve a termésminőségek? Miként alakult a kereslet és a kínálat, s milyen árakon tudták értékesíteni terméseiket a termelők?

– A tavaszi primőröknek nagyon kedvezett a korai tavasz, közel három héttel előrébb járt időjárásunk a megszokotthoz képest. A megfelelő napsütötte órák száma, a száraz március megtette pozitív hatását a fóliás és a szabadföldi korai termesztésre is. A hónapos retekből, a korai burgonyából, a hagymából, a céklából is kiemelkedők voltak a terményeredmények, sőt a minőségre sem lehetett panasz. Mégis sok termelő keserű szájízzel emlékszik vissza az első bevételekre. A zöldségtermesztésben az ünnepek jelentik a keresletfelhajtó erőt. Ez idén talán a leglátványosabban jelentkezett és jelentkezik. Mikor közeledik egy ünnep, előző héten a zöldségfélék ára és a kereslet is jelentősen megnő, majd az ünnep leteltével mindkét téren máris visszaesés következik be. Ez így volt a háború előtt is, de mára a helyzet olyan szinten romlott, hogy a piaci torzulások, a gyors árzuhanások akár egy napon belül is bekövetkeznek és hetekig tartanak. Ha visszaemlékszünk, a mi húsvétunkat és a pravoszláv húsvétot közel egy hónap eltéréssel ünnepeltük, a retek pont az első húsvétra lett betakarítható, már akinek. Akinek a húsvét előtti héten sikerült betakarítania, kiemelkedően jó bevételre tett szert (40–45 hr/kg), míg az ünnep után közel egy hétig csak nyomott áron tudták értékesíteni a gazdák a termékeiket, a korai retket például 15–20 hr/kg áron. A hajtatott újburgonya esetében jó évet zárnak a helyi termelők, az ortodox húsvétra került sor a betakarításra, és 60–70 hr/kg nagybani áron értékesítették a termést. A szabadföldi burgonya megjelenésével a termelők 30–40 hr/kg árban tudták eladni az árujukat, a megkésett szabadföldi parcellák esetében pedig június elején 15–30 hr/kg áron vásárolták fel a korai burgonyát.

Összességében elmondhatjuk, hogy a korai burgonya a körülményekhez képest jó évet zár. Míg a korai hónapos retek már változó képet mutat, egyes termelőknél jó évet, másoknál (nagyobb számban) gyenge szezonkezdést eredményezett. A hagyma-, a saláta-, a kapor-, valamint a káposztatermesztéssel foglalkozók pedig gyenge idényt zártak. Kiemelkedő viszont és feltűnően meglepő a karalábé- és a céklatermesztők helyzete, akik soha nem látott áron tudták értékesíteni zöldségeiket.

– Milyen volt az idénykezdés a nem primőrtermelő zöldségtermesztők esetében?

– A jó időn felbátorodva és a koraiságot kihasználva sok termelő idejekorán kezdte a palánták kiültetését és a fő kultúra termesztésének megkezdését. Az áprilisi palántanevelés szinte probléma nélkül zajlott, talán a legtöbb gondot a túlságosan száraz idő, a napégés, illetve a kevés páratartalom okozta. A hónap végén viszont hozta a formáját az április, a nagyon jó és a nagyon rossz idő váltotta egymást. A többször jelentkező talaj menti fagyok, valamint a hónap végén jelentkező rendkívül csapadékos időjárás megtette a hatását. A megfázott palánták helyrehozásával, illetve a szükséges növényvédelmi munkák sorával telt az egész április a fóliás termesztésben. De szintén nagy problémákat okozott a hűvös időjárás a csemegekukorica-ültetvényekben is, ahol sok esetben az egész állomány pusztulását idézte elő.

A május általában a zöldmunkákkal telik, és a hónap vége az első termés betakarításának az időszaka. Ez az év keserű szájízt hagyott, főleg az uborkatermelőknél. Már májusban sorra jelentkeztek a gombás fertőzések, melyekkel jelentősen meggyűlt a bajuk a termelőknek. Mára ott tartunk, hogy szinte minden uborkatermesztőnél az állomány lebetegedett, szó szerint rossz ránézni. Ennek oka a rendkívül csapadékos időjárás, mely kedvez a fertőző betegségek terjedésének, s ugyancsak ide vezetett a palánták megfázása. De a paradicsomhajtató termelők sem úszták meg negatív hatás nélkül a késő tavaszi fagyokat, csak esetükben mára kezdenek látszani a terméskötődési gondok az alsó fürtön. Különösen nagy problémát okozott a helyi paradicsomtermelő közösségben a csapadékos időjárás következménye: egy rendkívül veszélyes baktériumos fertőzés a Clavibacter michiganensis tombolása, mely sok termelőnél okozott 1–3 fürt veszteséget, vagy az állomány teljes pusztulását. Ezzel a betegséggel máig küzdenek a termelők, sőt a helyzet annyival romlott, hogy az időjárás melegebbé fordulásával a gombás fertőzések is egyszerre megjelentek. Már csak a kártevők „hiányoznak”, hogy teljes legyen a kétségbeesés, de június közepén már a levéltetvek, a tripszek, az atkák is terjedni kezdenek a +30 Celsius-fok fölötti nappali hőmérséklet következtében.

Mindezen növényegészségügyi problémákhoz és az időjárás változásaihoz pedig a háborús helyzet velejárói is társulnak: a logisztikai, szállítási útvonalak átrendeződése, illetve a felvásárlók hiánya.

Nagy gondban van hát sok termelő, s csak remélhetjük, hogy a következő évben már kedvezőbb lesz az időjárás a termesztési idényben, hogy kiheverjék az idei esztendő viszontagságait.   

Lajos Mihály