Egy lépésre az államcsődtől: mi forog kockán?

2024. július 13., 18:07 , 1218. szám

Augusztus 1-jén jár le az eurokötvény-tartozások utáni fizetési moratórium, amelyről két éve állapodtak meg Ukrajna Pénzügyminisztériuma és a dollárban denominált eurokötvények tulajdonosai. Ez idő alatt a háború miatt Kijev nem törlesztette a több mint 20 milliárd dolláros tartozást, kamatokat sem fizetett. A háború végét még nem látni, de az ukrán kötvények tulajdonosai nem akarnak tovább várni, és szeretnének legalább részleges adósságtörlesztést elérni. Legalábbis ehhez ragaszkodik a hitelezők azon része, akik különbizottságot hoztak létre, hogy tárgyaljanak az ukrán kormánnyal. A Pénzügyminisztérium jelezte, hogy a bizottság a nem törlesztett eurokötvények körülbelül egyötödének tulajdonosait képviseli – emlékeztet a DW.

Miután június 17-én kiderült, hogy a magánhitelezők és a kormány közötti előzetes tárgyalások eredménytelenül zárultak, az ukrán eurokötvények jegyzése több mint két százalékkal esett, és 26–30 centes árfolyamon kereskedtek a tőzsdén az egy dollár névértékű kötvénnyel.

Az Interfax–Ukrajina korábban a tőzsdei közleményre hivatkozva arról írt, az ukrán kormány szeretné, ha az eurokötvények tulajdonosai azonnal leírnák az adósság legalább 25 százalékát, a következő években pedig akár 60 százalékot is leírhatnának, ha az ország gazdasága a háború után túl lassan állna talpra. Ezzel szemben a hitelezők kezdetben csak 20 százalékos leírást ajánlottak fel, majd később 22,5 százalékot vállaltak.

Ebben a helyzetben még az ország fizetésképtelenségének réme is felmerült.

Általában a fizetésképtelenség okozta legnagyobb kárt az ország hírnevének csorbulása jelenti, a nem fizető hitelfelvevővel szembeni bizalmatlanság miatt nagyon nehéz és hosszú a visszaút a hitelpiacokra. A jelenlegi háborús helyzetben azonban ez a kérdés nem annyira akut Ukrajna számára, mint normál körülmények között lenne – véli Robert Kirchner, az ukrán kormánynak tanácsokat adó német Berlin Economics csoport szakértője, akit a DW kérdezett. Végül is, mondja Kirchner, Ukrajna a háború végéig így vagy úgy, de el van zárva a magántőke-piacoktól, és a szövetséges országok pénzügyi infúzióitól függ.

Ha felmerül – akárcsak elméletileg is – a fizetésképtelenség, az ukrán átlagpolgárt valószínűleg főként az érdekelheti, hogy egy ilyen forgatókönyv miként befolyásolja a nemzeti valuta árfolyamát. Kirchner szerint azonban nincs ok az aggodalomra.

„Normál körülmények között nagyon aggódnék az árfolyam sorsa miatt. De a jelenlegi körülmények között nem látok okot az idegeskedésre. Az országban szabályozott a tőke mozgása, a Nemzeti Banknak nagyon nagyok a devizatartalékai, amelyek a partnerek jelentős támogatásának köszönhetően alakultak ki. Így nem látok okot a hrivnya árfolyamának hirtelen esésére még fizetésképtelenség esetén sem. Inkább az árfolyam fokozatos csökkenésének tendenciája folytatódik” – jósolja a Berlin Economics szakértője.

(zzz/dw.com/interfax.com.ua)