Szijjártó Péter: Magyarország akciótervet adott át Ukrajnának
Magyarország akciótervet adott át Ukrajnának, amelyben a határon átnyúló gazdasági együttműködés fejlesztésére, különleges gazdasági zónák létrehozására tettek javaslatot – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter múlt szerdán Washingtonban.
Az MTI szerint a tárcavezető a NATO-csúcstalálkozóról nyilatkozva számolt be arról, hogy előző nap ukrán kollégájával tárgyalt nagyjából egy órán keresztül, amelynek során átadott egy akciótervet is.
Rámutatott, hogy ebben a határon átnyúló gazdasági együttműködés fejlesztésére, a határ két oldalán különleges beruházási, gazdasági zónák létrehozására tettek javaslatot.
„Új határátkelők megépítésére, a Tisza-híd felújítására és új vasúti összeköttetésekre tettem javaslatot, továbbá arra is, hogy az energia terén is vonjuk szorosabbra az együttműködésünket, mert nyilvánvaló, hogy ha két szomszédos ország együttműködik, az az energiabiztonságot kölcsönösen tudja javítani” – sorolta.
„Az oktatási és a humán együttműködés tekintetében is ennek a fokozására tettem javaslatot. Úgyhogy reméljük, hogy ez az új, a kapcsolatainkat más fejlődési keretbe helyező akcióterv létre fog tudni jönni” – tette hozzá.
Szijjártó Péter arról is beszélt tárgyalásai tükrében, hogy a kijevi kormány nagyra becsülte az előző heti magyar–ukrán csúcstalálkozót.
„Világosan látszik, hogy az álláspontok a háború tekintetében a háborúzó felek között nagyon messze állnak egymástól. Az is világos, hogy másként tekintünk a tűzszünet és a béketárgyalások lehetőségére” – szögezte le.
„Szóval itt még nagyon sok munkát kell végezni annak érdekében, hogy valóban eljussunk a békéig, de dolgozni kell rajta, mert amit mondunk hetek óta, az sajnos napról napra bebizonyosodik, mert nagyon súlyos, nagyon durva eszkalációs kockázat néz ki” – folytatta.
A miniszter végül arra is kitért, hogy ukrán kollégájával megállapították, hogy az ukrán európai uniós csatlakozási tárgyalások megindulása egyfajta új fejezetet nyit a két ország együttműködésében, hiszen Kijev az EU előtt vállalta a magyar nemzeti közösség elvett jogainak helyreállítását.
„Ez innentől kezdve már formálisan sem csak egy kétoldalú kérdés, hanem európai kérdéssé vált, mert az Ukrajna csatlakozási tárgyalásairól szóló keretdöntés, amelyet az Európai Unió hozott, tartalmazza ezt a kitételt” – húzta alá.
„Innentől kezdve nekünk Brüsszelben folyamatosan ezt kell számonkérni, erre kell figyelni, hogy a nemzeti közösség jogait adják vissza. Ez viszont megadja a lehetőséget arra, hogy kétoldalú keretben egy új megállapodást kössünk a két ország közötti együttműködés olyan szintű fejlesztéséről, amely jó Ukrajnának, jó a magyaroknak” – összegzett.
A találkozóról Dmitro Kuleba is beszámolt. Twitter-bejegyzése szerint az ukrán külügyminiszter tájékoztatta kollégáját a fronton kialakult helyzetről, valamint a második békecsúcs előkészületeiről.
„Ebben az összefüggésben hangsúlyoztam, hogy semmilyen békekezdeményezés nem alapulhat orosz narratívákon” – idézi Kulebát a Jevropejszka Pravda.
Az ukrán külügyminiszter hangsúlyozta: az Ohmatdit Gyermekkórház elleni orosz támadás ismét bebizonyította, hogy Vlagyimir Putyin orosz vezető győzködése nem hoz eredményt, mivel háborút akar, és „közösen kell rákényszerítenünk az igazságos és tartós béke elfogadására”.
Kuleba jelezte, hogy az Orbán Viktor magyar miniszterelnök legutóbbi kijevi látogatása során elért megállapodások nyomán a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének további közös lépéseiről is tárgyaltak.
(szcs/MTI/eurointegration.com.ua)
