Régiók

Pedagógusokat toboroznak a csángóföldi magyar oktatási programba

Pedagógusokat toboroz a moldvai magyar oktatási programba a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) a következő tanévre – mondta Hegyeli Attila, a szervezet oktatási koordinátora a Krónikaonline.ro erdélyi portálnak.

A szövetség a moldvai Bákó megye csángók által lakott településein zajló magyar oktatási program működtetéséhez keres óvónőket, tanítókat, akik magyar nyelvre tanítanák a román tannyelvű iskolába járó csángó gyerekeket. Hegyeli Attila szerint tíz pedagógust keresnek hat csángóföldi településre: Lészpedre, Diószénre, Csíkfaluba, Gorzafalvára, Klézsére és Somoskára.

Az oktatási koordinátor elmondta: az MCSMSZ jelenleg 35 Bákó megyei településen működteti a magyar oktatási programot, és falvanként 15 és 100 között mozog az ebbe bekapcsolódó gyerekek száma. „Ez a szám növekedni látszik: míg tavaly 1 800 tanítványt számoltunk – óvodástól egyetemistákig –, addig idénre 1 950-en vannak olyanok, akik rendszeresen járnak a magyar oktatási programokra” – idézte Hegyeli Attilát a Krónikaonline.ro.

A legutóbbi romániai népszámlálás adatai szerint Bákó megyében nőtt a magukat magyarnak vallók száma, ami a szövetség szakemberei szerint a magyar nyelvű oktatási programnak is köszönhető. A moldvai megyében 2021 decemberében 4 561-en vallották magukat magyar nemzetiségűnek, ami a 2011-es adatokhoz képest több mint 8 százalékos növekedést jelent.

(MTI/Kárpátalja)

Szili Katalin: „A XXI. században sokkal nagyobb igény lenne az empátiára”

„A huszonegyedik században sokkal nagyobb igény lenne az empátiára, a békére, arra, ami az odafigyelést jelenti” – mondta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó múlt pénteken a szlovákiai Gombaszögi Nyári Táborban tartott Keresd a nőt! című kerekasztal-beszélgetésen.

Szili Katalin szerint e felsorolt értékek a nőkben sokkal jobban megtalálhatók. Hozzátette, elég sajátságosnak találja a mai közéletet, de úgy látja, ezzel kapcsolatban a politikában is elkezdődött egyfajta változás.

Hangsúlyozta, a nők politikai szerepvállalásához fontos, hogy meglegyen a szilárd családi háttér. A női kvótakérdéssel kapcsolatban azt mondta, arra addig van szükség, amíg elindul egy folyamat és azt tartja jónak, ha mindenki az érdemei alapján kerül bármilyen pozícióba.

Hetey Ágota, Magyarország kassai főkonzulja a többi között arról beszélt, minden sikeres nő mögött ott áll egy férfi, az ő esetében pedig ott áll mögötte az egész család. A női kvótakérdéssel kapcsolatban azt mondta, nem szeret erről beszélni, mert úgy gondolja, a kvalitásaik alapján kell megítélni az embereket.

Az MTI híre szerint a kerekasztal-beszélgetésen részt vett Gergely Papp Adrianna, a Magyar Szövetség Nőtagozatának alapítója, aki egyebek mellett említést tett arról, hogy sok társa a politikában nem jut szóhoz amiatt, mert női módszerekkel, látásmóddal és nőiességgel szeretne hozzányúlni egyes témákhoz. Az elférfiasodott politikum nem teszi lehetővé, hogy ezt a női látásmódot a politikába hozzák – mondta.

Bauer Ildikó megyei képviselő a panelbeszélgetésen a többi között arról beszélt, a szlovákiai magyar politika terén nagy szükség lenne kvóta meghatározására, mert amíg nem lesznek pozitív példák, és a férfiak nem fogják odaengedni a nőket a vezető pozíciókhoz, nehéz lesz további nőket motiválni arra, hogy egyáltalán vállaljanak közéleti szerepet.

 (MTI/Kárpátalja)

Vajdasági magyar kiadványokat digitalizál az OSZK

A vajdasági magyar könyvek, folyóiratok digitalizálásáról szóló együttműködési megállapodást írt alá Zentán Kormányos Katona Gyöngyi, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet (VMMI) igazgatója és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) főigazgatója.

Az elsőként digitalizált és máris ingyenesen hozzáférhetővé tett Torontál című napilap 1872 és 1944 között jelent meg, több mint tizenhatezer lapszámban és több mint hetvenhatezer oldalon – tájékoztatta az OSZK múlt szerdán az MTI-t.

A zentai székhelyű VMMI és az OSZK megállapodása alapján a magyar nemzeti könyvtár biztosítja az online hozzáférést a Bánság 1872 és 1944 között megjelent, kiemelt jelentőségű lapjához, a Torontálhoz, hogy az ingyenesen hozzáférhetővé váljon a kutatók és az érdeklődők számára a Vajdasági Magyar Digitális Archívum adatbázisában, valamint az OSZK által üzemeltetett Elektronikus Periodikaarchívumban – olvasható a közleményben.

Mint írják, a frissen közzétett lap emlékei hozzájárulhatnak a Vajdaság társadalom-, gazdaság- és kultúrtörténetének mélyebb megismeréséhez és népszerűsítéséhez.

„Magyarország nemzeti könyvtára 1802 óta gyűjti és teszi hozzáférhetővé a magyar írott kulturális örökség legfontosabb dokumentumait. Fontos küldetésünk és büszkén vállaljuk, hogy a teljes magyar nemzetet szolgáljuk. Kárpát-medencei feladatellátásunk jegyében pedig igyekszünk a helyi magyar közösségek számára segítséget nyújtani, illetve bármilyen olyan dokumentumot digitalizálni, amelyet kérnek tőlünk” – idézi a közlemény Rózsa Dávidot, az OSZK főigazgatóját.

 (MTI/Kárpátalja)