„Kárpátalja a béke szigete” – Nemzetpolitikai kerekasztal Tusványoson

Az idei 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (más néven Tusványos) egyik kiemelt panele volt a nemzetpolitikai kerekasztal, ahol ‒ mint minden éven ‒ ezúttal is egy asztalnál számoltak be a határon túli magyar nemzetrészek vezetői az aktuális kérdésekről. Sikerekről és kudarcokról is szó volt a különböző nemzetrészek elmúlt évében. A KMKSZ alelnöke, Sin József, kiemelte: „Kárpátalja a helyén van” és „a béke szigete”.

Az esemény moderátora Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára volt, aki szerint 2010-től új fejezet nyílt a nemzetpolitikában. Hiszen azóta együtt, összekapaszkodva segítik egymást a határon túli nemzetrészek.

A panelbeszélgetés keretében Sin József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke elmondta: „Kárpátalja a helyén van ‒ mindmáig a béke szigete. A többi megyét már érték rakétacsapások, de Kárpátalját mindeddig még, hála Istennek, nem. Ennek fényében azonban több százezer ember költözött át Belső-Ukrajnából. Ezen felül több mint száz nagyvállalat is érkezett a megyébe. Mindezek ellenére mégis munkaerőhiánnyal küszködnek a vállalatok az állandó katonai szigorítások miatt.

A magyar kormány és a helyi magyar szervezetek az első pillanatoktól kezdve segítették a belső menekülteket. Annak ellenére, hogy jelenleg háború van, és sorozások vannak, meg tudtuk tartani az intézményeinket, ami a magyar kormány nélkül nem sikerült volna. Hiszen ezek magánintézmények, amelyek nem kapnak semmilyen támogatást az ukrán államtól. E nehéz helyzetben is azt látjuk, hogy van utánpótlás, hiszen a Rákóczi-főiskolán idén is közel 250 diplomát adtak át. Rendezvényeinket is igyekszünk megtartani, bár nem olyan körülmények között, mint eddig. Igyekszünk összetartani a közösségeinket.”

Sin József a jövőt illetően megjegyezte: „Van némi pozitív elmozdulás, hiszen már az elnök, Volodimir Zelenszkij is kezd a békéről beszélni, amiről eddig nem volt szabad, hiszen tiltva volt.”

Bihari Szabolcs, a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke elmondta: „Az EP-választás fő feladata az volt, hogy mozgósítsák a Nyugat-Európában élő magyarokat, ami nagyjából sikerült.” Kitért Finnország és Svédország NATO-csatlakozására, rámutatva, hogy háborús hisztéria van szerte Nyugaton. Külön szólt a migrációról, arról, hogy a fogadó országok megteltek, ezért fel fognak erősödni a migránsok szétosztására vonatkozó törekvések, eltartásuk pedig anyagi nehézséget okoz a befogadó államoknak.

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke elmondta, hogy a szerbiai magyar közösség két nappal a tartományi választások kiírása előtt vesztette el vezetőjét, Pásztor Istvánt, mégsem tört meg, a közösségi összefogásnak és a magyar kormány támogatásának köszönhetően a szerb parlamenti és tartományi választásokon is jó eredményt ért el. Jelenleg a kormányzati többség része nyolc államtitkárral, míg tartományi szinten a második legnagyobb frakciót adja, az elnöki funkciót is megőrizte, és a vajdasági járási önkormányzatokban is jelen van.

Forró Krisztián, a Magyar Szövetség elnöke értékelve az elmúlt évet kifejtette: „Célunk az volt, hogy megmutassuk, Felvidéken élnek magyarok, összetartó közösséget alkotnak, és szeretnék, ha a jogaikat érvényesíteni tudnák.” Úgy érzi, ezt a célt sikerült is elérniük, hiszen a választások során az utolsó két héten mindkét jelölt, aki továbbjutott a következő fordulóba, mindennap foglalkozott a magyarság érdekeivel, tehát valóban bekerültek a köztudatba ezek a kérdések, és foglalkoztak is velük. „A másik két választással kapcsolatban sajnos nem tudunk sikerről beszélni, hiszen sem a parlamenti, sem az európai parlamenti választás során nem sikerült képviseletet szereznünk. Ennek ellenére bárki, aki magyar iskolába szeretné járatni a gyermekét, megteheti gond nélkül, és a magyar kultúra sincs veszélyben egyelőre a Felvidéken.”

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: a magyar kormány soha nem kért olyat a trianoni utódállamoktól, amit ne biztosítana a Magyarországon élő kisebbségek számára, ezért most is azt kéri, hogy ők is ugyanezt biztosítsák a területeiken élő magyarok számára. A magyar kormány célkitűzése az, hogy aki meg akar maradni magyarnak, az megmaradhasson magyarnak, s ehhez minden támogatást megad. Az ukrajnai helyzet kapcsán megjegyezte: „Azért nem halnak meg magyar fiatalok az orosz–ukrán háborúban, mert magyar állampolgárságot kapva időben át tudtak menekülni Magyarországra.” Hozzátette: „Azért nem érte orosz katonai csapás Kárpátalját, mert a magyar kormány nem engedi meg, hogy Magyarországon keresztül nyugati fegyverszállítás történjen Kárpátalja felé, hiszen akkor az oroszok szétlőnék a térséget.” A panel végén kiemelte: a magyar kormány köszönettel tartozik a határon túli magyaroknak, hogy példát mutatnak magyarságtudatból, megmaradásból az anyaországi magyaroknak.

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár az elmúlt időszak egyik legnagyobb nemzetpolitikai eredményének nevezte, hogy a magyarság egységesen tudott fellépni az európai parlamenti választásokon, megmaradt a két erdélyi magyar EP-képviselő, és a Fidesz–KDNP-listán a Vajdaságnak és Kárpátaljának is lett képviselete. Kitért a moldvai csángóknak a romániai önkormányzati választásokon elért kiemelkedő eredményére, miszerint Bákó megyében a 7 214 csángó szavazat két polgármesteri mandátumot hozott. Hangsúlyozta: a csángók megjelenését a politikai színpadon hosszas oktatási, kulturális és közéleti munka előzte meg.

A kerekasztal-beszélgetésen jelen volt továbbá Orban Dusan, a Muravidéki Magyar Nemzeti Közösség elnöke; Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke; Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke; Tánczos Barna, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátora.

EV