33. Tusványos – kárpátaljai szemmel

Július 23–28. között rendezték meg az erdélyi Tusnádfürdőn a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort, közismertebb nevén Tusványost. Mint minden éven, idén is a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) képviselte a kárpátaljai magyarságot a különböző témájú panelelőadásokon és kerekasztal-beszélgetéseken.

Az első kárpátaljai vonatkozású kerekasztal-beszélgetésre csupán szerdáig kellett várni, amikor Kárpátalja híd szerepe Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdése fényében címmel Sin József, a KMKSZ alelnöke, illetve Brassói Attila, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettesének kabinetfőnöke folytattak eszmecserét.

Kárpátalja hídszerepe Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdése fényében

A KMKSZ alelnöke röviden összefoglalta Ukrajna történelmét a Szovjetunió felbomlása óta, hangsúlyozva a kisebbségek megbecsülését és Ukrajna gazdasági helyzetét. Brassói a jelenlegi helyzetre ref­lektált, kiemelve Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij találkozójának jelentőségét és a magyar jobboldali kormányok háborús időszakok alatti szerepét. Hangsúlyozta a kárpátaljai magyarság támogatásának alkotmányos kötelezettségét és a KMKSZ szerepének fontosságát a háború utáni időszakban, szükségessé téve egy új stratégiát és az önreflexió képességét a szervezet számára.

Politika női szemmel

A nők politikában betöltött szerepéről és annak fontosságáról is szó esett a 33. Bálványosi Szabadegyetemen. Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke szerint a nőknek nehezebb a politikai terep, különösen a szláv területeken. 2011-ben járási elnökké választották, és megdöbbenve tapasztalta, hogy a nők a gyűlések helyett a konyhában vannak, de azóta javult a helyzet. Hangsúlyozta, hogy szükség van nőkre a politikában, mert ők érzelmi alapon irányítanak, ami emberközelibbé teheti a politikát. Balogh Lívia úgy vélekedik, hogy a politikai pálya könnyebb egy támogató családi háttérrel. A háború óta Kárpátalján egyre több férfiszerepet vállalnak a nők. Szilágyi Dóra Emese, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ifjúságért felelős ügyvezető alelnöke a női politikai szerepvállalás sztereotípiáinak legyőzésén dolgozik, és bár nem támogatja a kötelező női kvótát, jelenleg szükségesnek tartja. Csöbör Katalin, a Fidesz országgyűlési képviselője rámutatott, hogy Magyarországon nincs kötelező kvóta, és a parlamenti női képviselők aránya alacsony. Kovács Elvira, a szerbiai parlament alelnöke, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökségi tagja elmondta, hogy Szerbiában a női kvóta bevezetése sikeres volt, a parlamenti képviselők 40%-a nő, és a nők szociálisan érzékenyebbek, ezért fontos, hogy mindkét nem együtt politizáljon.

Nemzetpolitika a frontvonalon

A jövő nemzetpolitikájában elengedhetetlen a fiatalok minél nagyobb szerepvállalása, fejlődése és felnövése az elvárt feladatokhoz. Az idei Tusványoson a Kárpát-medence minden régiója képviseltette magát az ifjúságpolitikai kerekasztal-beszélgetésen.

Simon Dávid, a KMKSZ Ifjúsági Szervezetének (KMKSZ ISZ) elnökségi tagja a háború sújtotta Kárpátaljáról beszélt, ahol a rendezvények szervezése és a fiatalok megtartása különösen nehéz. A KMKSZ ISZ kisebb programokkal próbálja építeni a közösséget, és Budapesten is szerveznek eseményeket a kárpátaljai fiataloknak. Brassai Hunor, az Erdélyi Magyar Szövetség Magyar Ifjak Nemzeti Tanácsának elnöke elmondta, hogy a pandémia és a háború új kihívásokat hozott az erdélyi ifjúsági szervezetek számára, különösen a digitalizáció és az online térbe való átállás terén. Ennek ellenére sikerült megtalálniuk a módját, hogy újra bevonják a fiatalokat. Sörös Andor, a Vajdasági Magyar Szövetség Ifjúsági Fórumának elnöke a pandémia nehézségeire reflektált, kiemelve, hogy a rendezvények hiánya miatt a fiatalok elzárkóztak a közélettől. Ennek ellenére a szervezet sikeresen visszatért, és most több aktív tagjuk van, mint valaha.

Nemzetpolitikai kerekasztal: Hányadán állunk?

Az idei Tusványos egyik fontos eseménye a nemzetpolitikai kerek­asztal volt, ahol határon túli magyar közösségek vezetői vitatták meg az aktuális kérdéseket, sikereket és kudarcokat. Sin József, a KMKSZ alelnöke kiemelte, hogy a háború ellenére Kárpátalja továbbra is a béke szigete maradt, bár munkaerőhiánnyal küzdenek a katonai szigorítások miatt. A magyar kormány és a helyi magyar szervezetek segítségével sikerült megtartaniuk intézményeiket és rendezvényeiket. A KMKSZ alelnöke szerint a közösség összetartása és a jövőre vonatkozó pozitív elmozdulások fontosak, különösen, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is egyre többet beszél a békéről.

Bihari Szabolcs, a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke az EP-választások kapcsán arról beszélt, hogy sikerült mozgósítani a Nyugat-Európában élő magyarokat. Hangsúlyozta a migráció és a háborús hisztéria okozta kihívásokat, amelyekkel a nyugati országoknak szembe kell nézniük.

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke elmondta, hogy a szerbiai magyar közösség a vezetőjük, Pásztor István elvesztése ellenére is jó eredményeket ért el a választásokon, és jelenleg is jelentős szerepet tölt be a szerb kormányban és tartományi szinten.

Forró Krisztián, a Magyar Szövetség elnöke értékelte az elmúlt évet, és kiemelte, hogy a Felvidéken sikerült a magyar közösség jogait érvényesíteni, bár a parlamenti és európai parlamenti választásokon nem értek el sikereket. Mindazonáltal a magyar kultúra és oktatás továbbra is biztosított a régióban.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy a magyar kormány mindig biztosította a kisebbségek jogait, és ezt várja el a trianoni utódállamoktól is. Az ukrajnai helyzet kapcsán kiemelte, hogy a magyar állampolgárságot kapott fiatalok időben menekülhettek Magyarországra, és hogy Kárpátalja nem lett orosz katonai célpont, mert Magyarország nem engedi át a nyugati fegyverszállítmányokat.

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár az EP-választásokon elért eredményekre és a moldvai csángók sikereire hívta fel a figyelmet, akik két polgármesteri mandátumot szereztek a romániai önkormányzati választásokon. Hangsúlyozta, hogy ez a siker hosszas oktatási, kulturális és közéleti munka eredménye.

A kerekasztal-beszélgetésen részt vettek más határon túli magyar vezetők is, mint Orban Dusan, a Muravidéki Magyar Nemzeti Közösség elnöke, Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke, Tánczos Barna, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátora.

A jog a legerősebb fegyver? – Kisebbségi jogvédelem a Kárpát-medencében és a nemzetközi térben

Tusnádfürdőn rengeteg közéleti téma került terítékre, amelyek közül elengedhetetlen volt a kisebbségvédelem is. Gyeney Laura, a Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) igazgatója elmondta, hogy mindent megtesznek a külhonban élő magyarok jogvédelme érdekében. Fő feladatuknak tartják a jogvédő szervezetek támogatását, illetve az ott dolgozó jogászok és ügyvédek képzésének biztosítását. Kiemelte, hogy különösen nehéz terepen kell helytállniuk, főleg azokban az országokban, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak, mivel sok szempontot kell egyszerre mérlegelniük.

Két ügytípust különböztetett meg. Az első esetben hiába egyértelmű a jogi helyzet, a kisebbségben élők nem tudják érvényesíteni jogaikat a többségi nemzettel szemben. Ilyenkor a kifárasztás taktikáját alkalmazzák, és igyekeznek fenntartani a külhoni kollégák lelkesedését. A második esetben komolyabb jogi kérdések merülnek fel, amelyek miatt az ügyeket feljebb terjesztik, és a nemzetközi jog bürokratikus rendszerét próbálják elérni.

Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai és kommunikációs titkára előadásában kiemelte, hogy a kárpátaljai magyarság jogai most vannak leginkább a mélyponton az elmúlt harminc év távlatában. A KMKSZ mindent megtesz azért, hogy a kárpátaljai magyarság jogait tovább ne csorbítsák. Kiemelte, hogy Ukrajnában a jogállamiság sérül az állam hatalmi szerveinek rendelkezései miatt, és ez nehezíti a kisebbségi jogok védelmét.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola oktatója emlékeztetett arra is, hogy a kárpátaljai magyarság intézményrendszerének létrejötte hosszas és kitartó munka eredménye. Kifejtette, hogy az oktatási és a nyelvtörvény elsősorban az ország területén élő oroszul beszélő többmilliós kisebbség ellen irányult. Hozzátette, hogy a magyar kisebbség azóta néhány engedményt kapott az oktatás, nyelvhasználat és média terén, mivel európai uniós kisebbség.

Mindig öt évre a csatlakozástól – az EU-bővítés labirintusában

Az idei Bálványosi Szabadegyetemen az Európai Unió bővítési politikájáról is szó esett, különösen két ország csatlakozási folyamatáról. Szerbia részéről Kovács Elvira, a Szerbiai Képviselőház alelnöke és a VMSZ elnökségi tagja, míg Ukrajna kapcsán Darcsi Karolina mérlegelte az aktuális helyzetet.

Kovács Elvira véleménye szerint óriási euroszkepticizmus figyelhető meg az egész nyugat-balkáni régióban. Kiemelte, hogy Szerbia szinte mindent teljesített az európai uniós csatlakozási folyamatban, az Oroszország elleni szankciók bevezetésének kivételével, mégsem kerül fel a legfelső klaszterbe. Elmondta, hogy Szerbia még alkotmányt is módosított, folyamatosan nyílnak az új fejezetek az Európai Unióval, de az orosz–ukrán háború kitörése óta úgy érzi, hogy kissé elfelejtkeztek róluk. Olyan, mintha zsákutcába kerültek volna, de remélhetőleg csak időszakos várakozásra ítéltettek, amíg a balti államokat meggyőzik, vagy ők maguk megbizonyosodnak arról, hogy Szerbia nem egy mini-Oroszország.

Darcsi Karolina szerint soha nem látott történelmi siker Ukrajna európai uniós csatlakozási folyamata. Kiemelte, hogy ilyen gyorsan ennyire közel még soha semelyik ország nem került az EU-s tagsághoz. A jelenlegi háborús helyzet miatt Ukrajna azonban nem lehet az EU tagja. A Rákóczi-főiskola oktatója hangsúlyozta, hogy Ukrajna számára nincs más irány, csak a Nyugat és az Európai Unió.

A csatlakozási folyamat rendkívüli gyorsaságának azonban van hátulütője is. Darcsi Karolina szerint rengeteg ukrán állampolgár várja az uniós csatlakozást, de sokan nincsenek tisztában azzal, hogy milyen feltételeknek kell még megfelelni, amelyekből van azért néhány. Összesítve: Ukrajna jól halad az Európai Unióhoz való csatlakozás útvesztőjében, bár azzal, ahogy Magyarországot „méltatja” a médiájában, és a kárpátaljai magyarság ellen végrehajtott intézkedéseivel inkább csak nehezen megmászható falakat húz önmaga és az EU közé.

Jobb pályát diákjainknak!
A pályaorientáció és a tudatos iskolaválasztás metszéspontjai

Az idei Bálványosi Szabadegyetemen a pályaorientáció kérdésköre is terítékre került, melynek során dr. Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola korábbi rektora és jelenlegi elnök asszonya osztotta meg tapasztalatait a pályaorientáció elméleti és gyakorlati oldaláról.

Elmondása szerint a pályaorientáció elméletben vonzó és fontos terület, de a valóságban a helyzet sokkal összetettebb. „Fontos megfigyelni, hogy a fiatalok előtt milyen pályalehetőségek állnak: van-e lehetőségük fejlődni, vagy ahogy a mondás tartja, maradnak, és továbbra is csak a kántor mellől zenélnek a templomban” – fogalmazott Orosz Ildikó. Véleménye szerint nemcsak a lehetőségek felmérése szükséges, hanem a fiatalokat indirekt módszerekkel is az optimális pályaválasztás irányába kell terelni. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a „csordaszellem” gyakran felülírhatja ezeket az erőfeszítéseket: „Lehet, hogy mindezeknek semmi értelme, mert a fiatalok végül oda mennek továbbtanulni, ahová a barátaik is” – tette hozzá.

Dr. Orosz Ildikó hangsúlyozta, hogy az intézményükben jelenleg nincs dedikált pályaorientációs szakember, ezért saját erőből próbálják megadni a fiataloknak a lehetőséget, hogy kipróbálhassák magukat különböző területeken. „A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség igyekszik szakmai lehetőségeket biztosítani a fiatalok számára, ami önmagában egy közvetett pályaorientációs eszköz” – emelte ki. Ugyanakkor a jelenlegi háborús helyzet miatt a legfontosabb céljuk az oktatási intézmények fenntartása és stabilizálása. „Van még mit fejlődni a pályaorientáció terén, de a háborús helyzetben elsődleges célunk, hogy megtartsuk az intézményeinket” – zárta összegzését dr. Orosz Ildikó.

Kárpátok hangja

A 33. Bálványosi Szabadegyetemen nagy sikert aratott a Kárpátalja Néptáncegyüttes új folklór­műsora, a Kárpátok hangja. Az előadás idejére a Kriza János Csűr zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. A műsor a Kárpát-medence kulturális örökségét mutatta be, és különleges elemekkel gazdagodott a kalotaszegi hagyományőrzők közreműködésének köszönhetően.

Váradi Enikő, a Kárpátalja Néptáncegyüttes ügyvezető igazgatója elmondta: köszönet illeti Pál István Szalonnát, a Hagyományok Háza igazgatóhelyettesét, aki szívén viseli a Kárpátalja Néptáncegyüttes sorsát a megalakulása óta, és igyekszik platformot biztosítani számukra a különböző helyszíneken, ahol képviselhetik a kárpátaljai magyarságot, és reprezentálhatják szűkebb pátriánk népzenei és néptáncörökségét. „A mostani alkalom során a nemrég debütált Kárpátok hangja folklórműsorunk egy-egy részét mutattuk be, a műsorban a kalotaszegi hagyományőrzők és maga Pál István Szalonna is közreműködött. Azt gondolom, nagyon színes folklórutazást kaphatott a nagyérdemű, aminek középpontjában természetesen a kárpátaljai népzenei és táncvilág állt” – tette hozzá.

Az előadásban közreműködött zeneileg a Sodró zenekar, valamint a Tokos zenekar. Az egyórás műsort a közönség többszörös vastapssal jutalmazta. Ezt követően éjszakába nyúló táncházzal folytatódott a program.

A vasárnap hajnalig tartó rendezvényt az erdélyi Magyar Ifjúsági Tanács és a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány szervezte. Az idei mottó a „Jobb pályán” volt, és a szervezők 76 partnerrel közösen 34 sátrat működtettek. Több mint ötszáz program és ezer előadó várta az érdeklődőket az Olt partján.

Váradi Enikő/Simon Dávid