Régiók
Hetedik alkalommal tartott színjátszó tábort a Rákóczi Szövetség Székesfehérváron
Hetedik alkalommal rendezték meg a Rákóczi Szövetség nyári színjátszó táborát Székesfehérváron augusztus 10. és 20. között, a város önkormányzatával és a Vörösmarty Színházzal együttműködve.
A határon túlról érkezett húsz fiatal közreműködésével az Árpád-házi királyok élettörténetét összefoglaló előadást állítottak színpadra Lőrincz Zsuzsa rendezésében.
Cser-Palkovics András (Fidesz), Székesfehérvár polgármestere, aki a városházán fogadta a vendégeket, kiemelte: a Királyi Napok programsorozat egyik fontos eleme az Árpád-házi históriák című előadás, amelyet a fiatalok hivatásos színészekkel közösen adnak elő.
Szikora János, a Vörösmarty Színház igazgatója kiemelte: az évről évre megrendezett tábor résztvevői a korábbi esztendőkben egy-egy Árpád-házi király életét felvillantó előadást vittek színre, az idei alkotás pedig összefoglaló képet ad a királyok tetteiről, élettörténetéről.
Kiemelte: egy ember nem alakíthatja a saját történetét a múlt ismerete nélkül.
A fiatalok, akik színházi kulisszatitkokat is megismerhettek, Erdélyből, a Partiumból és a Felvidékről érkeztek a táborba.
(MTI/Kárpátalja)
Felszentelték és megáldották a Kolozsvár belvárosába visszaállított Mária-oszlopot
Felszentelték és megáldották múlt csütörtökön, Nagyboldogasszony ünnepén a Kolozsvár belvárosába, a piarista templom elé visszaállított Mária-oszlopot, Erdély második legrégebbi köztéri emlékművét.
A barokk fogadalmi szobor, a város legrégebbi köztéri alkotása a magyar közösség és az egyházak összefogása révén évtizedes „száműzetés” után került vissza eredeti helyére, ahonnan a kommunista rezsim ideológiai okokból elköltöztette. Kerekes László gyulafehérvári római katolikus segédpüspök szentelte fel és áldotta meg a piarista templom búcsúja keretében.
Szentbeszédében hangsúlyozta: ahogy a középkorban, a járványok idején, mai énközpontú világunkban is szükségünk van arra, hogy Máriára tekintsünk, az ő életét mintázzuk.
Oláh Emese alpolgármester beszédében rámutatott: a Mária-oszlop „a remény, hit és hála jelképe”.
„Elmondhatjuk, hogy napjainkra ez a város visszanyerte egykori méltóságát, egy kicsit otthonosabbá vált mindannyiunk számára, ezáltal a funari hagyaték is homályosodni fog” – fogalmazott.
(MTI/Kárpátalja)
Hankó Balázs: A magyar nemzet tudja, hol a helye a világban
A magyar nemzet tudja, hol a helye a világban; otthon van Európában – hangsúlyozta Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter múlt szombaton Palicson, a vajdasági magyarság központi augusztus 20-i ünnepségén.
„A magyar nemzetnek nincs szüksége iránymutatásra, mert tudjuk, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk, és hol van a helyünk a világban. Mi otthon vagyunk Európában, és itthon vagyunk a Kárpát-medencében, legalább Szent István királyunk uralkodása óta” – fogalmazott.
Mint mondta: „Magyarként ma egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy a nálunk nagyobb és erősebb európai barátok megrendszabályoznának minket, mert nekik már kész tervük van arra vonatkozóan, hogy hol legyen a helyünk, és mi legyen a szerepünk ebben az átformálódó közösségben.” A miniszter szerint azonban az ezeréves államiság ünnepe emlékeztet mindenkit arra, hogy a magyarok el tudják dönteni, ahogy Szent István korában is el tudták dönteni, mely értékeket vallják magukénak, és „melyek azok a nemzetformáló, nemzetet erősítő, keresztény hitünkön alapuló értékek, amelyeket továbbra is vallunk, őrzünk és erősítünk”.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szerint „Szent István napja egyszerre állami, nemzeti és egyházi ünnep”. „Mindent jelképez, ami egy nemzetet azzá tesz: az országot, a szuverenitást, az önazonosságot, a hitet, nemzetünk létezésének pilléreit” – szögezte le, majd hozzátette, hogy kisebbségi létben ezekre a pillérekre még nagyobb súly nehezedik. Emlékeztetett arra, hogy a kisebbségi létbe kényszerült vajdasági magyarságnak számos alkalma lehetett volna arra, hogy feladja önmagát vagy elhagyja hitét, mégsem ez történt, a vajdasági magyarság nem tűnt el, hanem „megacélosodott”.
Rámutatott, hogy a magyar kormány „határok feletti egységes nemzetpolitikájának köszönhetően az egész Kárpát-medencei magyarság újra egyesült”. „Így tisztelgünk több mint egy évezredes múltunk előtt, cselekvő nemzettudattal, értékmentő és értékteremtő munkával fordulunk a jövő felé. Ezzel a múlttal pedig azért rendelkezhetünk, mert a megmaradás vagy pusztulás, vagyis a keresztény modern Európához csatlakozás, vagy a nomád népek sorsa közötti válaszúton István király Magyarországot a keresztény Európa részévé tette” – magyarázta.
(MTI/Kárpátalja)
