Kilencmillió ukrán él szegénységben
Körülbelül 1,8 millióval nőtt a szegénységben élő ukránok száma 2020 óta. A háborúnak az ukrán társadalomra gyakorolt hatásáról közölt összeállítást a Szabadság Rádió (SZR) ukrán nyelvű hírszolgálata, ebből idézünk.
Az ENSZ adatai szerint hozzávetőleg 7,3 millió ukránnak kell szembenéznie közepesen súlyos vagy súlyos élelmiszerhiánnyal, köztük 1,2 millió gyermeknek és 2 millió idős embernek. Ők legnagyobb arányban az orosz–ukrán háború arcvonalának közelében élnek.
A Világbank májusban közzétett jelentése szerint a szegénységben élő ukránok száma 1,8 millióval mintegy 9 millióra nőtt 2020 óta, ami a Kijev által ellenőrzött területen élő lakosság 29 százaléka. A szegénység növekedését jobbára a munkahelyek megszűnése okozta: a háború előtt dolgozó felnőttek több mint egyötöde veszítette el állását, ami különösen akut probléma a belső menekültek (VPO) körében.
Ukrajnában 4,6 millió ember rendelkezik belső menekült státusszal (VPO), közülük 1,5 millióan részesülnek szociális segélyben – mondta el az időközben lemondott Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes, az ideiglenesen megszállt területek reintegrációs minisztere. Márciusban a kormány eltörölte a havi juttatásokat – ami 77 dollár a gyermekek és a különleges szükségletűek számára, s 51 dollár a többieknek – mintegy 2,5 millió munkaképesnek számító VPO esetében. Az aktivisták szerint a támogatás hiánya arra készteti a lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek egy részét, hogy visszatérjenek otthonaikba – még akkor is, ha az otthon változatlanul a frontvonal közelében vagy akár a megszállt területen van.
Történelmi példák mutatják, jelentős különbségek vannak abban, hogy a különböző társadalmi osztályok hogyan élik meg a háborút – mondta el Olena Szimoncsuk, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia szociológusa. A társadalmi trendeket nyomon követő kutatása azt mutatja, hogy a munkásosztályt különösen súlyosan érintette a munkahelyek megszűnése az ipari létesítmények lerombolása miatt.
A középosztály megszenvedte a magasan képzett nők kivándorlását. Európában mintegy 6 millió ukrán menekültet tartanak nyilván, akiknek 90 százaléka nő és gyerek. A középosztályhoz tartozóknak általában sikerült megőrizniük státuszukat, gyakran távmunkát is igénybe véve – mondta el a szakértő.
A cégtulajdonosok jelentős veszteségeket szenvedtek el, de idővel sokan alkalmazkodtak az új körülményekhez, és az ország gazdasága ellenállónak bizonyult. Ukrajnában ugyanakkor bekövetkezhet az oligarcha osztály hanyatlása, és nőhet az állam szerepe a gazdaságban – véli Szimoncsuk.
„A háború alatti társadalmi átalakulás dinamikája összetett és nehezen megjósolható, de látunk néhány pozitív tendenciát” – tette hozzá a szakértő a történelmileg magas szintű egységre utalva olyan korábban vitatott kérdésekben, amilyen például a NATO- és EU-tagság, valamint az ukrán identitás.
(hk/radiosvoboda.org)