Emlékezzünk a sztálini terror mártírjaira!
Az elmúlt héten folytatódott az 1944-ben elhurcolt magyar és német férfiak emlékének szentelt rendezvények sora Kárpátalja magyarok lakta településein.
A KMKSZ Szürtei Alapszervezete a málenkij robot áldozatainak emlékére állított emlékműnél tartott koszorúzást. A templomban Kótyuk Zsolt református lelkész hirdetett igét, majd a templomkertben Braun Éva, az alapszervezet elnöke elmondta, hogy 1944 novembere a kárpátaljai magyarság történetének egyik legtragikusabb eseménye. „Fejet hajtunk és emlékezünk az áldozatokra, akik sohasem térhettek vissza” ‒ emelte ki az elnök asszony.
A koszorúzáson jelen volt Puskár Árpád, a Szürtei kistérség polgármestere, Szallár Sándor, a helyi református egyházközség gondnoka, valamint Nagy Imre és Pásztornyicki Lívia a szürtei római katolikus egyház képviseletében.
Beregrákoson csöndes koszorúzással és főhajtással emlékeztek meg a település mártírjairól.
Nemzeti himnuszunk eléneklése után a Beregrákosi Gimnázium tanulói felolvasták az elhurcoltak és a háborúban elhunyt katonák névsorát, majd ifj. Páll Lászlóné Mészár Katalin elszavalta Vén Emese Miért? című versét, amit alkalomhoz illő énekek követtek Balázs Zoltán gitárkíséretében. Igét olvasott Páll László, a Beregrákosi és Kajdanói Református Gyülekezet lelkésze, akivel az egybegyűltek közösen imádkoztak, majd elhelyezték az emlékezés koszorúit. A rendezvény a Szózat éneklésével ért véget.
Munácson a Rákóczi-kastély udvarán lévő emlékhelyen csendes koszorúzással méltatták a 80 éve málenkij robotra hurcolt magyar és német férfiak emlékét.
Balog Zoltán református püspök és Pogány István plébános szóltak az egybegyűltekhez, majd a munkácsi református és a katolikus egyházak kórusai énekeltek. A megemlékezés alatt a munkácsi cserkészek őrséget álltak, majd elhelyezték a koszorúkat, virágokat és lámpásokat.
Visken a református templom előtt emlékeztek meg a nyolcvan éve a szovjet diktatórikus rendszer által elrendelt málenkij robot áldozatairól. Az 1944-ben zajló események következtében a településről az eddigi kutatások alapján 286 férfit hurcoltak el ártatlanul, akik nagy része soha nem tért vissza családjához. Az elhurcoltak egyetlen bűne volt, hogy magyarnak születtek.
Az emlékező közösséghez szólva Szabó Gabriella, a KMKSZ Viski Alapszervezetének elnöke kiemelte: 80 évvel ezelőtt, a második világháború romjain számtalan magyar család életét szakították ketté azok a borzalmas események, amelyekről ma is nehéz beszélni. A málenkij robot nem csupán a múlt része – a jelenünket is formálja. A mai kor emberének feladata, hogy emlékezzen és emlékeztessen, továbbadja gyermekeinek és unokáinak azoknak az áldozatoknak a történetét, akik életükkel fizettek a történelem kegyetlenségeiért.
Ezt követően a Kölcsey Ferenc Líceum diákjai verses-prózai összeállítással emlékeztek meg a nyolcvan évvel ezelőtt történt eseményekről. A 18 és 50 év közötti munkaképes viski férfiak úgynevezett „háromnapos munkára” való elhurcolását követően a települést majdhogynem halálra ítélték. S csak a remény és az isteni gondviselés mentette meg a közösséget a pusztulástól. Az egykori túlélők visszaemlékezései, valamint az irodalomban is megörökített gondolatok által hozták közelebb a fiatalok a borzasztó eseményeket a ma emberéhez. Az előadást a viski református gyülekezet énekkarának szolgálata tette teljessé.
A megemlékezést követően a megjelentek elhelyezték az emlékezés koszorúit a református templom várfalán található márványtábláknál, melyek a már eddig azonosított áldozatok neveit tartalmazzák. Az eseményen jelen volt Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke, Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke, Hajovics Jaroszláv, a Viski kistérség polgármestere, valamint Visk testvértelepülésének, Pápa városának képviselete.
A megemlékezés a Himnusz eléneklésével zárult.
BÉ, TM, VE
