Kötetbemutató a Rákóczi-főiskolán
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földrajz és Turizmus Tanszéke november 26-án tudományos rendezvényt szervezett a magyar tudomány ünnepe alkalmából, melyen egy kötetbemutatóra került sor az intézmény Apáczai Csere János Könyvtárában. Az eseményen Erőss Ágnes művével ismerkedhettek meg a résztvevők, amely a Hatalomváltó terek. Szimbolikus terek és térhasználat többnemzetiségű városokban címet viseli.
„A magyar tudomány ünnepéhez kapcsolódóan rendszeresen szervezünk könyvbemutatókat és konferenciákat, így kézenfekvő volt, hogy ennek a kötetnek a bemutatása is illeszkedjen a rendezvénysorozatunkba” – mondta dr. Csernicskó István, a Rákóczi-főiskola rektora. Hozzátette, hogy a szerzővel, Erőss Ágnessel hosszú évekre visszanyúló szakmai kapcsolatot ápolnak, hiszen többször járt már Kárpátalján és közös kutatásokban is részt vett.
A könyv témája a szimbolikus terek és a köztérnevek politikai és társadalmi jelentőségét vizsgálja Beregszász és Nagyvárad példáján keresztül. „Az érdekelt, hogy hatalomváltások után miként változnak a közterek, a köztéri szobrok, az emléktáblák. Mindez pedig arról is mesél, hogyan formálódik a városi tér, és az adott tér miért válik fontossá az aktuális hatalom számára” – fogalmazott Erőss Ágnes, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének tudományos munkatársa. A kötet átfogó képet ad arról, hogy a szimbolikus terek a politikai hatalom és a közösségi identitás kiemelt eszközeivé váltak az elmúlt évszázadokban.
A kötetben Beregszász esetében a szerző az Osztrák–Magyar Monarchia időszakától kezdve követi nyomon a közterek és köztérnevek alakulását. A kutatás érinti a csehszlovák időszakot, a második világháború utáni szovjet korszakot, valamint a rendszerváltás és a 21. század első évtizedének hatásait is. A fejezetek részletesen bemutatják, hogy a közterületek elnevezései miként tükrözték az aktuális politikai hatalmat, és milyen szerepet játszottak a helyi közösségek identitásának formálásában. A Nagyváradról szóló elemzés hasonló történeti megközelítést alkalmaz, bemutatva, hogyan alakultak a közterek az Osztrák–Magyar Monarchia időszakától kezdve egészen a rendszerváltás utáni évekig. A könyv kitér a két világháború közötti időszakra, a második bécsi döntést követő évekre, a kommunizmus évtizedeire, majd a rendszerváltás utáni időszakra is. Az elemzések megmutatják, hogy a közterületek elnevezései hogyan váltak a politikai hatalom szimbolikus kifejezőeszközeivé, és miként tükrözték a társadalmi változásokat. A két város története párhuzamosan mutatja be a hatalomváltások hasonlóságait és különbségeit, feltárva a helyi sajátosságokat.
A kötet megjelenése különösen aktuális és releváns a kárpátaljai közönség számára, hiszen Beregszász szimbolikus tereit és történetét tárgyalja, így a helyi lakosok számára közvetlen betekintést nyújt saját városuk múltjába. A főiskola szervezői hangsúlyozták, hogy a könyvbemutató kiváló alkalmat teremtett arra, hogy a helyi közösség is részletesen megismerhesse a kutatás eredményeit és reflektálhasson azok tartalmára.
DA
