Vasárnapi üzenet: 2025. január 26.
„Hiszed-e ezt?” (Jn. 11, 26)
Január 18–25. között világszerte megrendezik az ökumenikus imahetet, amikor különböző felekezetekhez tartozó hívő emberek együtt imádkoznak az egy igaz Istenhez, keresve és kérve a valaha létező egységhez való visszatalálás kegyelmét. A 2025. évi ökumenikus imahét lelki-szellemi útmutatását a bosei (Olaszország) monasztikus közösség szerzetesei ajánlották. Amikor Krisztus elment, hogy feltámassza a négy napja halott Lázárt, akkor annak testvéréhez, Mártához a következő szavakat intézte: „Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él; és aki él, és hisz énbennem, az nem hal meg soha. Hiszed-e ezt?” (Jn. 11, 25–26)
Ezek a krisztusi szavak 2025-ben is szólnak a hívő emberekhez. Nem abban az értelemben, hogy hiszünk-e Lázár feltámasztásában, hanem hiszünk-e abban, hogy Jézus Krisztus a mi feltámadásunk és életünk? Hiszünk-e egyáltalán az örök életben? Hiszünk-e abban, hogy sosem halunk meg? És ha hiszünk mindebben, akkor vajon a mi életünk e hit szerint zajlik?
Minden ember életében lenniük kell közelebbi és távolabbi céloknak. Ezek motiválnak bennünket arra, hogy sokszor erőfeszítések árán, áldozatokat vállalva elérjünk olyan eredményeket, amelyekben igazán hiszünk. Például egy sportoló nagyon sok energiát fektet abba, hogy jó eredményeket érjen el, és amikor megkapja az olimpiai aranyérmet, akkor minden küzdelme értelmet nyer.
A mi keresztény életünknek a feltámadásban való hit ad reményt és gyakran ösztönzést is ahhoz, hogy a mindennapi életünket ne a világ felfogása szerint alakítsuk, hanem az evangélium tanítása szerint. A Krisztusban való feltámadás olyan valóság, amelyet csak a hit által tudunk magunkévá tenni. Mi abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy tudunk Krisztus feltámadásáról, tudjuk, hogy Ő saját isteni erejénél fogva feltámadt halottaiból. Görögkatolikus egyházunkban a pap minden vasárnap az utrenye evangéliumának felolvasása után e szavakkal fordul a hívekhez: „Látván Krisztus föltámadását, az egyedül bűn nélküli Úr Jézust imádjuk…” Hallva a feltámadásról szóló evangéliumot, mi lelki szemeinkkel látjuk Krisztus feltámadását, hisszük és megvalljuk, hogy Jézus számunkra is „a feltámadás és az élet”.
De most tedd fel magadnak a kérdést, és őszintén válaszolj! Te személyesen „hiszed-e ezt?” És ha igen, akkor miben kell megváltoztatni az életedet, hogy számodra a feltámadás az örök boldog életre való feltámadás legyen, s ne az örök kárhozatra való feltámadás? Éljünk úgy, hogy bármit gondolunk, mondunk vagy cselekszünk, azt a mi személyes feltámadásunk fényében tegyük. Hitünk által tudatosuljon bennünk az, hogy földi életünk minden pillanatának nemcsak ideig-óráig tartó hatása van, hanem kihat a mi örök életünkre is a feltámadás által. Legyen Krisztus a mi faltámadásunk és életünk, legyen a Krisztusba és a feltámadásban való hitünk megingathatatlan, hogy jelen életünk során a földön, elhunytunk után és föltámadásunkban pedig a mennyben örökké dicsőítsük az Atyát, a Fiút és a Szentlelket. Ámen.
Dr. Szolánszky Ágoston
görögkatolikus pap