A csemegekukorica gyomirtása II.
A kisalagutas termesztés agrotechnikai gyomszabályozása
Ha palántázott csemegekukoricát akarunk kiültetni, fontos a tervezés, a megfelelő technológia pontos alkalmazása. Ne feledjük, hogy a korai szabadföldi termesztésnél a hideg időjárás következtében a növények sokkal érzékenyebbek. A csemegekukorica érzékenységét figyelembe véve fontos, hogy minden gyomszabályozási eljárást vegyünk számításba, tudjuk, mit és hogyan alkalmazhatunk, és ami a legfontosabb: hogy mikor is élhetünk e lehetőségekkel. A következőkben nemcsak a vegyszeres gyomszabályozásra fogunk kitérni, hanem minden olyan technológiai elemre, mely segíthet a gyomok visszaszorításában. A vegyszeres gyomirtás önmagában nem biztosítja a jó eredményt, ennél valamivel többre van szükség, ha korai csemegekukoricával akarunk piacra jutni.
A kisalagutas termesztésnél két alapvető eljárást különböztetünk meg: a talajtakarásos technológiát és a talajtakarás nélküli technológiát. Mindkét esetben a legkorábbi szabadföldi eljárásról beszélhetünk, de vannak lényeges különbségek.
1. A talajtakarásos kisalagutas technológia a legkorábbi, de egyben a legköltségesebb. Ebben az esetben igyekszünk minimálisan alkalmazni a vegyszeres gyomirtást, a mechanikai gyomirtási technológiákra helyezve a hangsúlyt. Tudnunk kell ugyanis, hogy minden gyomirtó szer elvesz valamennyit a termés koraiságából, méretéből, minőségi tulajdonságaiból. Aki tehát a legkorábbi termést célozza meg, ezt tartsa szem előtt.
2. Talajtakarás nélküli kisalagutas termesztés esetén a gyomirtó szereket és a mechanikai eljárásokat kombináljuk a lehető legköltséghatékonyabb módon annak érdekében, hogy a koraiság és a befektetés mértéke egyensúlyban legyen. Ezzel a technikával általában 5–7 napot veszíthetünk – már amennyiben jól csináljuk.
A talajtakarásos kisalagutas technológia
A legfontosabb a kisalagutak szerkezeti felépítése, összetétele. A legelterjedtebb megoldás a fekete fóliás, a fehér fóliás, az agroszövetes és az átlátszó fóliás talajtakarás. Minden esetben fontos, hogy kellően feszes legyen a takarófólia, mert így a gyomok nem tudnak megnőni alatta.
Az átlátszó nejlon esetében előfordulhat, hogy az agresszívebb gyomok – fekete nadálytő, perjefélék, csalán stb. – megnőnek és problémákat okozhatnak. Tehát a fekete fóliás talajtakarás jobb a gyomosodás ellen, de természetesen ennek a megoldásnak is van hátránya. A fényszegényebb időszakban, áprilisban tovább rontja a besugárzás mértékét, sőt a hőelnyelő képességének köszönhetően túlhevíti a kisalagutak légterét, tehát ebben az esetben különösen fontos odafigyelni a szelőztetésre. Növényünknek a nappali és az éjszakai nagy hőingadozás sem tesz jót, ezért fontos a lehető legegyenletesebb hőmérsékletet tartani a kisalagutakban, ám ezt a gyomok is kihasználhatják, és erőteljes növekedésbe kezdhetnek.
Egy fokkal jobb, de költségesebb megoldás a fehér nejlonos talajtakarás, mely kiküszöböli a fekete színű nejlon negatív tulajdonságait.
A csemegekukorica szempontjából az agroszövetes talajtakarás a legjobb, de egyben a legdrágább is. Igaz, ebben az esetben csak a kezdeti befektetés megterhelő, hosszú távon kifizetődőbb megoldás.
A kisalagutak borításának anyagáról
A kisalagút borításának anyaga is fontos a gyomirtás szempontjából. Ha ugyanis zárt nejlont használunk, az nem szellőzik. A magas páratartalommal társuló meleg időben a gyomok sokkal hamarabb fejlődésnek indulhatnak. A zárt nejlonos takarás éppen ezért a talaj takarása nélkül nem javasolt.
Az áteresztő – előre kilyuggatott – nejlon (perforált nejlon) esetében valamivel kiegyenlítettebbek, jobbak a környezeti feltételek, és gyengébb gyomosodás tapasztalható. Az ilyen borítónejlon mind a talajtakarásos, mind a takarás nélküli eljárásnál alkalmazható.
A fátyolfóliás takarásról is szót kell ejtenünk, melynek talán legelőnyösebb tulajdonsága a hő megtartása éjjel, illetve a szellőzés. Tehát az ilyen takarás esetében a környezeti viszonyok kellően kiegyenlítettek a csemegekukoricának, de egyben a gyomoknak is. Általában a legtöbb gond a valamivel gyengébb fényáteresztő képességéből adódik (80–85%), aminek okán kultúrnövényünk lassabban, míg a gyomok sokkal erőteljesebben nőnek. Mindkét technológia mellett alkalmazható, de tartsuk szem előtt, hogy a fátyolfóliás takarás esetében a legerőteljesebb a gyomosodás. (Folytatjuk.)
Molnár Ildikó,
az „Egán Ede” KGK JA falugazdásza,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány munkatársa
