Tartalmas programokkal telt a természetismereti tábor Nagydobronyban

A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) idén 24. alkalommal szervezte meg a Természetismereti és Természetvédelmi Tábort. A hagyományokhoz híven a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) Erdei Iskolája és Kutatóbázisa adott otthont az egyhetes rendezvénynek.

Szanyi P. Lívia táborvezető fogadta a sajtó munkatársait és kalauzolt minket a terepen.

– Itt vagyunk a Nagydobronyi Vadvédelmi Rezervátum szívében, ami nagyon jó lehetőséget ad nekünk mindenféle, többrétű, színes program megtartására közvetlenül a természetben. Idén 38 10‒16 éves gyerek érkezett hozzánk Nagydobronyból, Ungvárról, Munkácsról, Beregszászból és környékéről. Van egy napi programsorozatunk. 8 órakor reggeli, majd következnek a délelőtti programok, amelyek általában a terepen zajlanak, ebéd után pedig a délutáni foglalkozásaink itt, a helyszínen. Herman Ottó köré próbáltuk építeni a tábor tematikáját, aki polihisztor volt, magyar természetkutató, zoológus, néprajzkutató, régész és politikus. 140 éve, 1885-ben járt itt, Nagydobronyban, s a jubileumi év alkalmából első este tartottunk egy kertmozit. A gyerekek a fűben ülve nézték alkonyatkor a Herman Ottó életét bemutató dokumentumfilmet, ami által közelebb kerülhettek hozzá, jobban megismerhették. A terepnaplóban is van róla feljegyzés, s e köré kapnak feladatokat is. Halászati eszközt is mutattunk, a tapogatót, amit leírt, és egy varsát kihelyeztünk a kanálisba, azzal kedden is sikerült halakat fogni – mondta Szanyi P. Lívia.

Hétfőn a kanális medrében kotróhálóztak, ott megnézték a meder és a víz élővilágát. A gyerekek melles csizmában gázolhattak a vízben, begyűjtötték és megvizsgálták, amit ott találtak. Kedden kenutúrán voltak, és madármegfigyeléseket végeztek, ezt szerdán is folytatták, mert a madarak megfigyelésére inkább a délelőtti időszak az alkalmas. Délután csoportbontásban párhuzamosan három programunk folyt: gyógynövényismeret, kétéltűek és hüllők vizsgálata, békaboncolás és növényismereti herbáriumkészítés. Szerdán a madártollismereti előadás után egy fotótúrával terepen folytatták a munkát, és madárodúkat helyeztek ki a rezervátum területén. Csütörtökön a lepkehálózást követően fenolftalein-háborút vívtak. De volt fénycsapdázás, sport- és ügyességi versenyek, szalonnasütés, feladatok bemutatása, fotóverseny stb.

Gábor Anna idén végzős biológus a főiskolán, nevelőként volt a táborban, anno táborozóként kezdte.

– Most már harmadízben visszajöttem tanítani. Én a héten a gyógynövény-határozó programmal készültem, fűszereket, gyógynövényeket szagoltunk, citromfüves teát ittunk, egy kollégám szakdolgozatának a témája volt a citromfű, és otthonról hozott nagyobb mennyiséget.

Kállai Emília szintén idén végezte a biológia szakot. Ő is táborozóként kezdte, majd nevelőként, most pedig szervezőként volt jelen.

– Herbáriumkészítő foglalkozást tartottam. Kimentünk az erdőbe, begyűjtöttük a növényeket, majd itt elmagyaráztam, hogyan kell herbáriumot készíteni, és el is készítettük együtt. Ezek megmaradnak, és miután kiszáradt, ahogy behatároztuk, felcímkézzük és gyűjteménybe helyezzük.

Salánki Annamária a legfiatalabb, harmadik évfolyamos biológus, a többséghez hasonlóan táborozóként kezdte, tavaly nevelő volt.

– Madártani foglalkozást vezettem, ami egynaposnak indult, de úgy döntöttünk, hogy legyen egész héten. Megfigyeljük és különböző határozókat használunk. A Merlin Bird ID szórakoztató módszert kínál a madarak azonosítására. Hang alapján képes felismerni a madarakat, és ez a gyerekeknek nagyon érdekes, mivel élőben még nem használtak ilyet, ez egy nagy élmény számukra.

A nevetlenfalui Kis Martin Denisz Szőlősgyulán dolgozik biológiatanárként, harmadszor dolgozik a táborban, először nevelő volt, kétszer előadó.

– Kaparóhálóztunk, ami azt jelenti, hogy a kanális mederalját egy fémkeretes hálóval járjuk át, és a szákban, hálóban lévő gerincteleneket megnéztük, 1-1 élőlényt mikroszkóp alatt megvizsgáltunk, hogy milyen bélyegeik vannak, hány ízből áll a lábuk, vagy milyen szájszerv-módosulásuk van.

Demjén Zsolt a biológia tanszéken laboráns, második alkalommal van a táborban néhány év kihagyás után.

– 6 éve foglalkozom fényképezéssel, ebből 3 éve természetfotózással, mert kellemes, megnyugtató. Ez a téma közel áll hozzám, és szerintem nincs sok információ és esély a gyerekeknek, hogy a természetfotózás rejtelmeivel meg tudjanak ismerkedni – emelte ki és elmondta, hogyan kell használni a fényképezőgépet, megmagyarázta, mi az objektív, kameratest, mit jelentenek a számok, mennyire tudnak közelíteni, hogy lehet megkomponálni egy képet. Szó volt a makrofotózásról, a tekerőkről, a fókuszálásról, a telefonos fotózásról is. Felhívta a gyerekek figyelmét, hogy ne okozzanak kárt a fotózással a természetben.

Sztankovics Anna-Mária, a Munkácsi 3. Számú Középiskola pedagógusa idén is szervezőként dolgozott a táborban. Ő a madártollak világába adott betekintést. A madarak keratinból felépülő kültakarójának, a tollnak a szerkezetével, típusával, növekedési szakaszával, funkciójával ismertette meg a gyerekeket.

A táborban a pedagógiai gyakorlatukat végzik a főiskola diákjai, ők vezetik a csoportokat, csapatokat, ami szakmailag is lehetőséget biztosít, hogy kipróbálhassák magukat. Lelkes Marianna, Balogh Réka, Úr Viktória, Úr Anita 2. és Balla Alexa 3. évfolyamos hallgatók. Először voltak itt, és tréfásan megjegyezték, hogy a legnagyobb nehézség, amivel szembetalálkoztak, a szúnyogok voltak, de az egész tábor igazi élmény volt számukra is.

A táborozók között van több visszajáró gyerek, akik évről évre ki nem hagynák a lehetőséget, azt mondták, hogy ez a „legállatosabb” tábor. Volt, aki az utolsó tábort tölthette itt növendékként, mivel kicsúszik a korhatárból, de az elkövetkező években is szeretne visszajönni már nevelőként. Szinte egybehangzóan állítják, hogy elsősorban a közösség miatt, az nagyon jó, a programok természetközeliek, internet, telefon nélkül, el tudnak egymással beszélgetni, barátkozni.

Rehó Viktória