Új közösségi kerti pavilont avattak Pallóban

2025. július 8., 09:27 , 1269. szám

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és a helyi református egyházközség szervezésében az ungvári járási Pallóban hétfőn délután ünnepélyes keretek között hivatalosan is birtokba vették a községi kerti pavilont.

A hőség ellenére szép számban érkezőket Kerek Margit, a KMKSZ Pallói Alapszervezetének elnöke fogadta. Az eseményen jelen volt Palkó Katalin, a KMKSZ UKSZ elnökhelyettese, Medve Andrea, a KMKSZ Sislóci Alapszervezetének elnöke, a Homoki kistérség képviselője, Bujdosó Erzsébet, a Homoki kistérség képviselője, Dobán Dorina tiszteletes asszony, a Pallói Református Egyházközség lelkésznője, Puskár Árpád, a Szürtei kistérség polgármestere és Molnár Sándor elöljáró.

– Ez egy olyan hely, amely a jövőben találkozások, beszélgetések, ünnepségek színtere lesz. Ez egy olyan tér, amely erősíti kis falunk összetartozását, ahol minden korosztály otthonra lelhet. Mostanáig nem volt hol összejönni. Ezen a területen a régi iskola épülete állt, de az életveszélyes volt. Az épület lebontására és anyagbeszerzésre a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezete (UKSZ) a Nemzetpolitikai Államtitkárság által kiírt pályázaton nyert pénzt a 2022. évi Nemzeti Újrakezdés Program keretében. A KMKSZ anyagi támogatásával, Balogh Líviának, a KMKSZ UKSZ elnökének köszönhetően közös összefogással elkészült ez a pavilon. A kistérség is segített a régi épület lebontásával. Most már lesz hol összejönnünk. Legyen ez a hely a jövőben a közösség szíve, ahol az emberek közelebb kerülnek egymáshoz, ahol hagyományaink tovább élnek, és új emlékek születnek. Használjuk örömmel, becsülettel és egymást tisztelve ezt a közösségi teret – mondta Kerek Margit és köszönetet mondott mindazoknak, akik munkájukkal, támogatásukkal vagy egy-egy bátorító szóval hozzájárultak a kezdeményezéshez és végül a megvalósításához.

Puskár Árpád is köszöntötte az egybegyűlteket, röviden felidézte a történteket és azt kívánta: legyen béke minden családban, minden országban, éljünk szeretetben, megértésben.

Dobán Dorina tiszteletes asszony az egybegyűltekhez szólva mindenkinek megköszönte, aki hozzátett valamit, hogy az udvar tiszta legyen. Majd Nehémiás próféta könyvének az üzenetét hozta, mondván: Nehémiás, amikor megtudta, hogy a várfalat lerombolták, mert az ellenség végigment a városon, ő pedig fogságba került, akkor imádkozni kezdett, majd cselekedni. Nemcsak a várfalakat építették újjá, hanem a közösséget is egy háború, egy fogság után.

– Mi is így cselekedjünk, hogy előbb imádkozunk, aztán teszünk valamit, és álljunk oda, ahogy ő odaállt. Az egyik kezükben volt a dárda, ha jön az ellenség, a másikkal pedig építkeztek, de a nehéz időkben mindenki megtette, ami tőle telt. Mi is így álljunk oda a dolgok mellé, hiszen a lelkünkben ott van a bizonytalanság, a félelem, de végezzük a feladatunkat. A vírusjárvány ideje óta nagyon sok fal választ el minket egymástól, a mi közösségeink is lerombolódtak, de bontsuk le azokat a falakat, hogy valóban egy közösséget építsünk, különös tekintettel az elesettekre, a magányos emberekre – fogalmazott.

A gyerekek Torma Gergő zenetanár, kántor vezetésével egy rövid zenés-énekes műsorral emelték az esemény hangulatát.

Végezetül Palkó Katalin mondott köszöntőt, aki bevallotta, hogy korábban soha nem járt ebben a kis községben, de nagyon örül, hogy meghívást kapott, és eljött az ünnepségre.

– A műsort hallgatva Wass Albert Mese az erdőről című műve jutott eszembe. A Jóisten leküldte az angyalokat, hogy az emberek szívébe különböző kincseket rakjanak, de nem tudták szétosztani a kincseket, mert le volt lakatolva az emberek szíve. Kívánom, hogy fejlődjenek itt, ebben a közösségben, ahol nem rontó, hanem építő emberek vannak. A jövőnek csak úgy van értelme, ha építkezünk. S csak akkor van az építkezésnek jövője, ha ti vagytok. Örülök, hogy hallhattalak benneteket – fordult a gyerekekhez és megjegyezte: meglepte, hogy milyen élénk közösségi munka folyik itt, az Ungvári járás, ha nem az egész megye legkisebb alapszervezetében. – Egy romokban álló épület helyére került ez a nagyon szép kis pavilon, ami a későbbiekben közösségi térként fog szolgálni a falu számára. Azt figyeltem meg, hogy elég sok középkorú, sőt fiatal is eljött erre az avatóünnepségre, a gyerekek műsora pedig arról tett tanúbizonyságot, hogy van a közösségnek jövője. Bízom benne, hogy nem elapadni fog a tagság, hanem növekedni – zárta gondolatait az alelnök asszony.   

RV