Ukrán hallgatói migráció ‒ ötszörösére nőtt a külföldön tanulók száma 15 év alatt

A nyugati egyetemeken (Európa, USA, Kanada, Ausztrália) tanuló ukrán hallgatók száma több mint az ötszörösére nőtt: a 2008/2009-es tanévi 21 000-ről 115 000-re 2023/2024-ben – derül ki Jehor Sztadnijnak, a Vox Ukrajina munkatársának tanulmányából, amelynek megállapításaiból a Forbes Ukraine idézett augusztus 7-én.

Ukrajnában a hallgatók teljes száma 754 000 volt a 2021/2022-es tanévben, 807 000 a 2022/2023-asban és 899 000 a 2023/2024-esben.

A teljes körű háború kezdete előtt az országon kívül tanulók aránya 9% volt, 2022-ben hányaduk 11,9%-ra nőtt, 2023-ban pedig kismértékben, 11,4%-ra csökkent.

2008 és 2014 között a külföldön tanuló diákok száma évente 2000–7000 fővel nőtt a jobb oktatási és karrierlehetőségek iránti igény miatt.

A 2014-es orosz agresszió felgyorsította a migrációt, a 2018/2019-es tanévre megduplázódott a külföldön tanuló diákok száma.

A 2022-es teljes körű invázió 47%-os növekedést okozott 2022/2023-ban (75 000-ről 109 000-re), majd 2023/2024-ben 115 000 főben stabilizálódott a külföldön tanulók száma.

2008/2009-ben Németország volt a legnépszerűbb célország (8121 diák), majd Lengyelország következett (2831). 2013/2014-re Lengyelország megelőzte Németországot 15 123 diákkal. 2023/2024-re egyértelműen Lengyelország lett a fő célpont, 46 210 diákot fogadva (ez az összes külföldön tanuló ukrán diák 40%-a).

2023/2024-ben az ukránok jelentős hányadát tették ki a külföldi hallgatóknak Szlovákiában (53,5%), Lengyelországban (43,1%), Litvániában (16,7%), Csehországban (12,2%), Bulgáriában (11,2%) és Észtországban (9,9%).

2022-ig az ukrán diákok 60%-át külföldön a nők tették ki, különösen Németországban, Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban és Ausztriában (70–75%-ig). 2022 után a férfiak aránya 50%-ra nőtt, többek közt Lettországban (69%), Szlovákiában (60%), Litvániában (60%), Romániában (56%) és Lengyelországban (53%) a könnyebb bejutás és a mozgósítástól való félelem miatt.

2022-től 300 000–340 000 ukrán tinédzser (14–17 éves) tartózkodik az EU-ban, akik diákká válhatnak. A legnagyobb „potenciál” Írországban, Finnországban, Svédországban, Norvégiában és Németországban van a tinédzserek nagy száma miatt, de az oktatás magas költségei visszatartó erőt jelenthetnek.

Németországban az ukrán diákok 26,5%-a tanult gimnáziumban (szemben a németek 43%-ával), ami korlátozza az egyetemekhez való hozzáférést. Lengyelországban az ukrán tinédzserek 71%-a szakiskolákban tanul, nem líceumokban, ami csökkenti az egyetemekre való bejutás esélyeit.

(ntk/forbes.ua)