Kárpátalja kincsei Lisszabonban is nagy sikert arattak
A Magyarország Lisszaboni Nagykövetsége által az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezésre a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület (KNE) is meghívást kapott Molnár Eleonóra, az egyesület elnök asszonya és Balogh Lívia alelnök személyében. Egy különleges kulturális bemutató is – divat-, hímzés-, fotó- és kiadványkiállítással – emelte a program színvonalát, amely méltó módon kapcsolta össze a hagyományőrzést és a modern magyar kreativitást.
Az ünnepségen dr. Fábián Emília nagykövet, Diogo Pacheco de Amorim, a Portugál Országgyűlés alelnöke, valamint Molnár Eleonóra, a KNE elnöke mondott ünnepi beszédet.
Az esemény rangját emelte Ő Királyi Fensége Dom Duarte Pio de Bragança herceg jelenléte, továbbá a portugál kormányzat, a diplomáciai testület, valamint a portugáliai magyar közösség számos képviselője is megtisztelte jelenlétével a megemlékezést.
– Az 1956-os forradalom egy történelmi mérföldkő, amely tanúskodik a magyar nép rendíthetetlen szabadságvágyáról – mondta dr. Fábián Emília nagykövet asszony, és külön kiemelte az Ukrajnában, Kárpátalján élő történelmi gyökerű és rendkívül kitartó magyar közösséget, amely nehéz körülmények között is őrzi nyelvét és kultúráját, tovább éltetve az ezeréves magyar örökségünket.
A portugál parlament alelnöke, Diogo Pacheco de Amorim beszédében párhuzamot vont a két nemzet történelmi sorsa között:
– Magyarország és Portugália Európa ellentétes végében lévő két nemzet, melyek az évszázadok során mindig túlélték a zavargások, felfordulások, dicsőségek és csapások, győzelmek és vereségek által megjelölt sorsukat, és mindig – makacsul, kitartóan – a történelem színpadán maradtak – jegyezte meg és méltatta a kárpátaljai magyar kisebbség szerepét, amely „a határokon túl is őrzi kulturális örökségét és gyökereit”.
Molnár Eleonóra, a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület elnöke beszédében kiemelte Kárpátalja asszonyainak helytállását a történelem viharai között:
– Európa egy félreeső szögletében megszűnt a falusi emberek megszokott világa, és beköszöntött a szovjethatalom. De a kemény munka nem volt újdonság – nem adták fel, nem keseredtek el. Ezek a nők és a ma élők Kárpátalján nem a feminizmus jegyében lettek túlélői saját koruknak, hanem a körülmények, a történelem különös fintora helyezte őket a családfenntartói szerepbe.
A kulturális program fénypontja Hrivnák Tünde divattervező BY ME Treasure kollekciója volt, amely hagyományos magyar motívumokat ötvöz a kortárs formavilággal. A kollekció különlegessége, hogy minden darabot eredeti kárpátaljai keresztszemes hímzések díszítenek, amelyeket a Kárpátaljai Magyar Hímzőműhely tagjai készítettek.
A bemutató után a vendégek megtekinthették a hímzőműhely díjnyertes alkotásait, köztük a Molnár Henrietta által készített beregi keresztszemes ékszereket, bőrtáskákat, pénztárcákat, valamint a kárpátaljai nők XX. századi mindennapjait megidéző fotókiállítást.
A rendezvény az 1956-os hőseinkre való méltó emlékezés mellett nagyszerű alkalom volt arra, hogy Kárpátalja gazdag kulturális örökségét és élő hagyományait a nemzetközi közönség is megismerhesse ‒ ezúttal Lisszabonban. A korábbi alkalmakon Londonban és Tokióban mutatták be Kárpátalja kincseit, a közeljövőben pedig Brüsszelben tárják az érdeklődők elé a Kárpátalja Nap keretében.
Molnár Eleonóra fontosnak tartja, hogy nemcsak a Kárpát-medencében élők figyelmét tudják felhívni a Kárpátaljai Értéktárra, hanem egy-egy ilyen rendezvényen az európai közönségét is, és így népszerűsítik megyénk autentikus népművészeti motívumainak sokszínűségét.
(karpataljainepfoiskola.hu/RV)



