Pedagógus-továbbképzés a P. Frangepán Katalin Gimnázium szervezésében

Február 19–20-án a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem volt a helyszíne annak a kétnapos pedagógus-továbbképzésnek, amelyet a P. Frangepán Katalin Gimnázium szervezett az óvodai és iskolai inklúzió, valamint a nyelvi fejlődés támogatásának jegyében. A rendezvény nem csupán a P. Frangepán Katalin Gimnázium hálózatához tartozó pedagógusok számára volt nyitott, hanem minden olyan szakember előtt, aki fontosnak tartja a folyamatos szakmai megújulást, és elkötelezett a gyermekekkel végzett munka eredményességének növelése mellett.

A képzés első napja ünnepélyes megnyitóval vette kezdetét, ahol Jakab Andrea, a P. Frangepán Katalin Gimnázium igazgatója elmondta: próbáltak olyan tematikákat felvetni, melyek nemcsak a Frangepán-hálózathoz tartozó intézményeket, óvodákat és iskolákat érintik, hanem általánosságban az állami fennhatóság alá tartozó intézményeket is. „Napjainkban olyan világot élünk, ahol rengetegféle gyermekkel foglalkozunk. Valamelyik a művészetek iránt érdeklődik, valaki egy kicsit a mese világába próbál elbarangolni. A pedagógusok felelőssége pedig az, hogy ezeket a gyerekeket egyaránt próbáljuk meg fejleszteni, úgy, hogy a későbbiekben az iskolában megfelelően tudjanak majd integrálódni, illetve iskolaérettek legyenek az óvodáskor végére” – hangsúlyozta.

Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem elnöke és a P. Frangepán Katalin Gimnázium hálózat alapítója köszöntőjében hangsúlyozta: nagy jelentősége van annak, hogy Beregszászban olyan továbbképzés valósul meg, amelyik az inkluzív nevelés kérdéseire irányítja a pedagógusok figyelmét, és lehetőséget ad a tapasztalható problémák közös megbeszélésére. Kiemelte, hogy a jelenlegi háborús helyzet miatt mindez egyre sürgetőbb feladat, hiszen a fegyveres konfliktus lelki terhei már most érezhetők a kisgyermekek életében, és hatásuk a jövőben várhatóan tovább erősödik.

Rámutatott: a háborúból hazatérők feldolgozatlan traumái, a családok szétszakítottsága, a társadalomban növekvő feszültség és agresszió mind kihatnak a gyermekekre.

Az elnök asszony hangsúlyozta: egyre több gyermek igényel különös odafigyelést, miközben a pedagógusok nincsenek minden esetben speciálisan felkészítve ezeknek a helyzeteknek a kezelésére. Az óvodapedagógus legfontosabb feladata azonban nem a diagnosztizálás, hanem a probléma felismerése, valamint a megfelelő szakemberhez irányítás. Most talán minden korábbinál nagyobb felelősség hárul az óvodákra abban, hogy a gyermekek lelkileg is éretten, iskolaéretten kerüljenek az iskolába.

A köszöntőket követően Gavriljuk Ilona, a Rákóczi Egyetem Felsőfokú Szakképzési Intézete Óvodapedagógiai Szakmódszertani Bizottságának vezetője tartott előadást Biztonságos kezdés – Az óvodai beszoktatás pszichológiája címmel. Ezt tréning követte, ahol a résztvevők gyakorlati példákon keresztül mélyíthették el ismereteiket.

Dr. Putterer Elisabeth főiskolai adjunktus a magyarországi német óvodák példáján keresztül mutatta be a különböző nyelvelsajátítási modelleket. A nap zárásaként Tóth Tímea, a P. Frangepán Katalin Gimnázium Bázisóvodájának óvónője osztotta meg tapasztalatait Egy inkluzív óvodai csoport élete címmel.

A képzés második napja az inkluzív oktatás tematikájára épült. Tóth Ilona, az Inkluzív Központ rehabilitációs szakembere Mindenki másképp egyforma – Inkluzív szemlélet a mindennapokban című előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az eltérő fejlődési ütem, a sajátos nevelési igény vagy a fizikai kihívás nem akadály, hanem olyan tényező, amely tudatos pedagógiai hozzáállást igényel.

Ádám Adrienn, a P. Frangepán Katalin Gimnázium Minaji Óvodájának vezetője a beszédkészség fejlesztésének lehetőségeit ismertette óvodáskorban, míg Mező Dianna, a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat gyermekfejlesztő központjának és tanodájának vezetője a beszédfejlődés és a tanulási, illetve a magatartási problémák közötti összefüggésekre világított rá Jelenünk és jövőnk című elő­adásában.

Gál Anna, a Búcsúi Óvoda vezetője gyakorlati stratégiákat mutatott be az ukrán és magyar nyelv tanítására óvodás és iskolás korú gyermekek számára.

A program zárásaként Gabóda Éva, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem adjunktusa a manuális tevékenységek szerepét elemezte az inkluzív nevelésben. Előadását műhelymunka követte, ahol a résztvevők közösen dolgozhatták ki azokat a módszereket, amelyek a kézügyesség fejlesztésén keresztül támogatják a szociális, kognitív és nyelvi készségek kibontakozását.               

kv