Március 5-én tetőznek a folyók a Beregszászi járásban

Havazások, olvadás, esők, árhullámok…

Január elején hatalmas mennyiségű hó hullt le Kárpátalján, mely a kemény téli időszak elmúltával elolvadt, ráadásul a havazásokat a fagyos hetek után esős napok követték, a hóolvadás és az esők együttes hatására pedig megemelkedett a folyók vízszintje. A Beregszászi járásban is árhullám vonul le a Tiszán és a Borzsán. Árvízveszély is kialakulhat?

– Jelenleg (az interjú február 23-án készült – L. M.) a Borzsa vízszintje Dolhánál 266 cm, Nagyborzsovánál 119 cm. A folyó vízszintje emelkedik és március 5-én tetőzik. A Tisza vízszintje jelenleg Tiszabecsnél, Csetfalvával átellenben 150 cm, Rahónál 124 cm, naponta egy centiméterrel növekszik, és szintén március 5-én tetőzik – tájékoztat Mikola Kozluk, a Beregszászi Járási Vízgazdálkodási Hivatal vezetőhelyettese.

– Mikor mérték a legmagasabb vízszintet a két folyón, és mekkora volt az érték?

– A Tiszán 696 cm, a Borzsán pedig 680 cm volt a maximális érték. Mind a kettőt a 2001-es árvíz idején mérték.

– Milyen hosszúságban övezik gátak a folyókat, és milyen magasak a töltések? A 2001-es árvíz után milyen mértékben magasították meg azokat, s mekkora összegekbe kerültek a munkálatok?

– Csetfalvától Mezőváriig 8,2, Mezőváritól Badalóig pedig 8,6 km hosszúságban követik a töltések a Tiszát. A Borzsa mentén Mezőváritól Benéig a folyó jobb partján 9,6 km, míg a bal partján 10,4 km hosszan húzódnak a gátak, feljebb, Salánktól Felsőremetén át Alsóremetéig 8,1 km-t tesz ki a jobb parti gát hossza, Felsőremetétől egy Alsóremete utáni szakaszig pedig 3,7 km-en át húzódik töltés a folyó jobb partján. (A Borzsa bal partján emelkedő gátakkal a két utóbbi szakaszon a Nagyszőlősi Vízgazdálkodási Hivatal foglalkozik.) A Tisza mentén, illetve a Borzsa Mezőváritól Benéig húzódó szakaszán mindkét parton egyaránt 4,5 m magasak a töltések. A 2001-es árvizet követően 2008-ig átlagosan két méterrel magasították meg a Csetfalvától Mezőváriig húzódó gátat, s 9 millió 800 ezer hrivnyába kerültek a munkálatok, a Mezővári–Badaló szakaszon viszont nem került sor a töltés magasítására, mert bár elkészült a munkálatok tervdokumentációja, ám nincs pénz a munka elvégzésére. (Vagyis 2001-től még a békeévek végéig sem fordított rá pénzt az ukrán állam. Az Ég óvja meg Badalót egy árvíztől… – L. M.) A Borzsa Mezőváritól Benéig húzódó szakaszán 2010-ig átlagosan ugyancsak két méterrel magasították meg a gátakat, kilométerenként 800–900 ezer hrivnyából. A Felsőremetétől Alsóremete utánig húzódó szakaszon pedig átlagosan három métert tesz ki a gát magassága, és nem szükséges megmagasítani azt.

A Borzsa vízállása Nagykomjátnál jelenleg 105 cm, feljebb, Dolhánál pedig 115 cm – magyarázza Kebik Jevgen, a Nagyszőlősi Vízgazdálkodási Hivatal vezetője. (Az interjú március 2-án készült – L. M.). – A hozzánk tartozó területen (a volt Nagyszőlősi járás területén – L. M.) 35 km-en át húzódik a Tisza jobb parti, és 31 km-en át a bal parti gátja. A Borzsa bal partján Borzsavszkétól Nagykomjátig hat kilométert tesz ki a bal parti, 2,2 km-t pedig a jobb parti töltés hossza. A bal parti gát Nagykomjáttól egy kilométeren át húzódik Salánkig, 3,2 km-en át pedig Salánktól Mizslisznéig (korábbi nevén: Puskinóig – L. M.). A Tisza-töltések magassága átlagosan 3,5 m-t tesz ki, míg a Borzsát átlagosan 2–2,5 m magas gátak övezik. A Tisza töltéseit 2001-től 2007-ig átlagosan egy méterrel magasították meg.

– A Tisza-gátakat a vízszint alatt megerősítették-e kövek lerakásával?

– Igen, mind a jobb, mind a bal parti töltés különböző szakaszain: Tekeházánál, Tiszaújhelynél, Hetenyénél, Királyházánál, Tiszasásvárnál és Tiszapéterfalvánál.

– A Borzsát övező gátakat is megmagasították?

– Nem. Nagykomjáttól Mizslisznéig teljes felújításra szorul a töltés, 2019-ben elkészült a munka tervdokumentációja, mely szerint 12,5 millió hrivnyába került volna akkor a munkálatok elvégzése, de nem volt rá pénz. Hogy most mennyibe kerülne a rekonstrukció, meg sem tudom mondani, és amíg tart a háború, nem is számíthatunk a munkálatok finanszírozására…

Vagyis 2001-től a békeévek végéig az állam nem volt képes semmit sem tenni a Borzsa mentén élők árvízvédelmének a megerősítéséért. Még jó, hogy mindkét beszélgetőtársam szerint most nem fenyeget árvíz.

Lajos Mihály