Mi lesz veled, egykori Tiszaújlaki Sóház?

Siralmas jelen. Reményteljes jövő?

Tiszaújlak központjában egy impozáns méretű egyemeletes épület emelkedik, mely azonban nagyon leromlott állapotban leledzik, málladozó vakolattal, törött üvegtáblájú vagy éppen üvegtábla nélküli ablakokkal, s megkopott főbejáratának üvegtáblái is töredékesek. Pedig ez egy nagy múltú épület, hiszen ez volt egykor a Rákóczi-szabadságharc történelmébe is bekerült Tiszaújlaki Sóház…

– A sóhivatalt már Zsigmond király idejében megalapították, funkciója a máramarosi sóbányákból Magyarország belsejébe irányuló sószállítmányok ellenőrzése volt, és sólerakatként is működött – pillant vissza a múltba Székely Gusztáv, a Tiszaújlaki Kistérségi Önkormányzat KMKSZ-frakciójának a vezetője. – A ma is álló volt sóház pontos építési ideje nem ismert, a XVIII. század elején viszont már egészen biztosan állt, mert ezt az épületet támadta meg Esze Tamás a kurucaival 1703. május 5-én a korábban őt ért sérelem – sószállítmánya és szekere jogtalan elkobzása – miatt, s ezt az eseményt tekinthetjük a Rákóczi-szabadságharc első hadi eseményének. Az épület főbejáratánál három emléktábla található: az Esze Tamás-emléktáblát 1989-ben, a Rákóczi-szabadságharcban részt vevő 52 tiszaújlaki kuruc névsorát feltüntető emléktáblát pedig 2012-ben állíttatta a KMKSZ Tiszaújlaki Alapszervezete, míg a Móricz Zsigmond-emléktáblát a KMKSZ Tiszaújlaki Alapszervezete és a Hármashatár Irodalmi Társaság Kárpátaljai Tagozata állíttatta. Az épület csak részben őrzi eredeti arculatát. Utoljára ukrán iskola működött benne, az 1990-es évek elejéig, azóta üresen áll.

– Milyen tervek születtek az épület felújítására?

– Már korábban is születtek tervek a rekonstrukciójára, tervdokumentációk is készültek a felújítására. Még az adminisztratív reform előtt a Nagyszőlősi Járási Tanács és a helyi polgármesteri hivatal elkészíttetett egy tervdokumentációt, ezzel párhuzamosan pedig a KMKSZ megyei szervezete is készíttetett egy másik tervdokumentációt. Vissza kívánták adni az épület történelmi arculatát. S mivel helyi források nem álltak rendelkezésre, határon túli támogatókat próbáltak szerezni, párhuzamosan a járási tanács és a polgármesteri hivatal, illetve a KMKSZ. Az adminisztratív reform következtében aztán új politikai és közigazgatási helyzet jött létre. Az épület a Tiszaújlaki Kistérségi Önkormányzat tulajdonába került. A Covid-járvány, majd a háború aztán lefékezte a rekonstrukcióra vonatkozó terveket. A KMKSZ a Bethlen Gábor Alaptól szeretett volna támogatást szerezni, folytak is erről tárgyalások, ám a járvány, majd a háború megszakította a tárgyalásokat.

– Tudtommal egy múzeum létrehozását tervezték.

– Azt is. A KMKSZ és a KMPSZ elképzelései szerint a rekonstrukció után az épület egyik szárnya helytörténeti múzeumnak adott volna helyet, hogy az őrizze a Rákóczi-kultuszt és a Rákóczi-szabadságharc emlékét. Emellett tervezték egy konferenciaterem kialakítását, mely kulturális rendezvények helyszínéül szolgált volna. A tervdokumentációk felújításra szorulnak, valószínűleg változtatásokra lesz szükség. Az 1990-es évek eleje óta nem volt javítás, sem állagmegőrzés, pedig ez egy történelmi emlék, és mindenképpen el kell végezni a felújítását, hiszen a tervek megvalósulása esetén a volt sóház Tiszaújlak legimpozánsabb épülete lehetne. Ám csak külföldi szponzorok támogatásával lehet felújítani és rekonstruálni.

– A volt sóházban ukrán iskola működött az 1990-es évek elejéig, s azután is a Nagyszőlősi Járási Oktatási Osztály mérlegén volt, ám semmilyen karbantartási munkálatokra nem került sor – tájékoztat Kovács István, a Tiszaújlaki kistérség polgármestere. – 2017-ben a KMPSZ szerette volna tulajdonába venni, de a kistérség tulajdonába ment át. Mivel a költségvetésünk nem engedi meg, hogy egyedül felújítsuk az épületet, 2023-ban egy magyarországi testvértelepülésünkkel együtt benyújtottunk egy közös pályázatot az épület teljes felújítására, ám a pályázatból nem lett semmi, mert nem felelt meg az európai uniós elvárásoknak. Hogy pontosan mi volt a probléma, azt nem tudatták velünk. De most, idén február végén a testvértelepülésünkkel együtt benyújtottunk egy új, Interreg pályázatot, s ez már megfelel az EU-s követelményeknek. Ha megnyerjük – a döntés ez év végéig születik meg –, 500 millió forintot kap a kistérség és a testvértelepülés, s 2027 tavaszán indulhat be a teljes felújítás.

– Ez mit foglalna magában?

– Átfedést és a tetőszerkezet felújítását, a falak és a padlózat felújítását, a nyílászárók cseréjét, vizesblokk kialakítását, a fűtési rendszer cseréjét. Elektromos fűtési rendszer kialakításán gondolkodunk. Külön pályázatot adnánk be a testvértelepülésünkkel arra, hogy napelemtáblákat szerelhessünk majd fel a tetőre, és így meg tudnánk oldani az épület hűtését és fűtését.

– Mit terveznek kialakítani a volt sóházban?

– Az egyik épületszárnyban rehabilitációs központot szeretnénk nyitni. Lenne konferencia­terem is. A KMKSZ múzeumot alakítana ki. És szeretnénk vendégszobákat is, összesen 20-30 férőhellyel, étkezdével, itt szállhatnának meg hivatalos küldöttségek, illetve turisták.

– Tudtommal február 21-én tűzeset történt az épületben. Mi okozta, mennyire terjedt ki, mennyi idő alatt oltották el, és milyen károk keletkeztek? – kérdezem Albók Ödön alpolgármestertől.

– Nem tudni, mi okozta a tüzet (a legvalószínűbb, hogy vásott kölykök játszhattak a tűzzel – L. M.), de semmi komoly baj nem történt, az egyik helyiségben pár padlódeszka meggyulladt, az ablakokon kigomolygó füstöt észrevevő járókelők pedig azonnal besiettek, és hamar eloltották a tüzet. A kár mértéke minimális.

Végezetül pedig reméljük, a felújítási, rekonstrukciós tervek valóra válnak, és Tiszaújlak egy többfunkciós impozáns középülettel fog gazdagodni, mely ékesíteni fogja a nagyközség központját.      

Lajos Mihály