A ház átadásáról az unokának
„Szeretném az unokámra hagyni a házamat. Nem született gyermekem, így az unoka sem az édesunokám. Ugyanakkor a nővéremnek van két gyereke, akik igényt tarthatnak az örökségre. Ezért a végrendelet nem jöhet szóba, hiszen azt meg lehet támadni. Szeretném, hogy amíg élek, a ház a tulajdonomban maradjon, aztán szálljon át az unokámra. Ha jól tudom, nincs más lehetőség erre, csak az ajándékozás és az eltartási szerződés. A következő kérdéseim lennének:
1. Létezik-e olyan változata az ajándékozási szerződésnek, amely csak a halálomat követően lépne hatályba?
2. Van-e érvényességi határideje az ajándékozási szerződésnek, hogy érvényes legyen, amikor majd 10-20-30 év múlva meghalok?
3. Milyen egyéb lehetőségek vannak?”
– Előrebocsátanám, hogy a nővére és annak gyermekei nem jogosultak örökölni, ha ön végrendeletet ír. A nővér az örökösök második köréhez tartozik törvény szerinti örökléskor, vagyis abban az esetben, ha nem készül végrendelet. Végrendelet szerinti örökléskor viszont a testvérek és az unokaöccsök nem tarthatnak igényt kötelező örökrészre, erre csak az örökösök első köréhez tartozó családtagok, a kis- vagy fiatalkorú, illetve a munkaképtelen felnőtt gyermekek, a munkaképtelen házastárs és a munkaképtelen szülők jogosultak. Vagyis amennyiben önnek nincsenek az örökösök első köréhez tartozó családtagjai, a végrendelet kiváló megoldás arra, hogy a házát az unokára hagyja.
Ha a végrendeletet szabályosan, minden jogi követelmény betartásával állítják össze, közjegyző által hitelesítik, s elkészítésekor az örökhagyó tudatában volt cselekedetei következményeinek, utóbb nagyon nehéz megtámadni. Ehhez jogalapul legfeljebb az szolgálhat, ha az örökhagyó nem szabad akaratából cselekedett, nem volt cselekedetei tudatában, vagy ha a végrendelet a vonatkozó követelmények számottevő megsértésével készült. Ráadásul ezt minden esetben a végrendeletet megtámadónak kell bizonyítania.
Most pedig lássuk a kérdéseket!
1. Létezik-e olyan változata az ajándékozási szerződésnek, amely csak az adományozó halálát követően lép hatályba? Sajnos nem létezik. A Polgári törvénykönyv (Цивільний кодекс України – a továbbiakban Ptk.) 723. cikkelye értelmében az ajándékozási szerződés kötelezheti az ajándékozót, hogy az ajándékot a jövőben, egy bizonyos idő elteltével (meghatározott időpontban) vagy halasztó körülmény bekövetkezése esetén annak elmúltával adja át a megajándékozottnak. Amikor azonban letelik a szerződésben megállapított idő, eljön a meghatározott időpont, illetve megszűnik a halasztó körülmény, a megajándékozottnak jogában áll követelni az ajándék átadását vagy annak értékének megtérítését. Másfelől, ha az ajándékozó még az ajándékozási szerződésben megállapított átadási határidő előtt meghal, az ajándékozási szerződés megszűnik.
2. Van-e érvényességi határideje az ajándékozási szerződésnek, hogy érvényes legyen, amikor majd 10-20-30 év múlva meghal az ajándékozó? Ajándékozási szerződés esetén a megajándékozott tulajdonjoga nem az ajándékozó halála után, hanem még annak életében keletkezik: a szerződés közjegyző általi hitelesítésének és a tulajdonjog törvényben előírt módon történő állami nyilvántartásba vételének pillanatától. Ezért az ajándékozási szerződés nem használható jogi mechanizmusként az ingatlan tulajdonjogának halasztott átruházására az ajándékozó 10, 20 vagy 30 év múlva bekövetkező halála esetére. Amennyiben olyan ajándékozási szerződésről van szó, amely az ajándék jövőbeni átruházására vonatkozó kötelezettséget tartalmaz, amint azt az előző kérdésre adott válaszban is jeleztem, figyelembe kell venni, hogy az ajándékozónak az ajándék tényleges átadása előtti halála esetén az ajándék nem kerül a megajándékozott tulajdonába, mert a szerződés megszűnik. Másfelől: az ajándékozási szerződésbe foglalt vagyontárgyról csak bizonyos megkötésekkel vagy egyáltalán nem lehet rendelkezni a végrendeletben.
3. Milyen egyéb lehetőség kínálkozik? Ha valamiért mégsem a végrendelet készítése mellett dönt, az ön helyzetében a jogilag legoptimálisabb megoldás nem az ajándékozási, hanem az öröklési szerződés. A Ptk. 1302. cikkelye szerint az öröklési szerződés értelmében az egyik fél – a megszerző – vállalja, hogy végrehajtja a másik fél – az elidegenítő – rendelkezéseit, és csak az elidegenítő halála esetén szerzi meg vagyonának tulajdonjogát. Vagyis ez a mechanizmus pontosan megfelel a célnak: életében ön marad a ház tulajdonosa, halála után pedig a tulajdonjog a szerződést kötő személyre száll át. Az öröklési szerződés írásban kötendő, közjegyzői hitelesítést és az öröklési nyilvántartásba való bejegyzést igényel.
Ezzel szemben az élethosszig tartó eltartási (gondozási) szerződés nem felel meg teljes mértékben a célnak, mivel a Ptk. 744. cikkelye értelmében az elidegenítő a szerződés megkötésekor ruházza át a vagyont a megszerzőre, aki ennek fejében vállalja az élethosszig tartó eltartást és/vagy gondozást. Bár a törvény ilyenkor korlátozza a megszerzőt abban, hogy az elidegenítő haláláig szabadon rendelkezzen ezzel a vagyonnal, a tulajdonjog mégsem az elidegenítő halála után, hanem már korábban átszáll rá. Ezért ha az ön számára elvi kérdés, hogy élete végéig a ház tulajdonosa maradjon, nem ez az optimális megoldás.
hk
