Miről állapodott meg Ukrajna és Magyarország?

Magyar Péter kormányfő június 3-án bejelentette, hogy Ukrajna kötelezettséget vállal a Kárpátalján élő százezres magyar kisebbség oktatási, nyelvhasználati, kulturális és politikai jogainak teljes körű rendezésére. Arról azonban, hogy miről állapodott meg Kijev és Budapest, eddig csak nagy vonalakban számolt be a média.

Magyar Péter a Facebook közösségi oldalon megjelent videóban arról beszélt az MTI szerint, hogy az elmúlt hetekben magyar és ukrán szakértők között, valamint a kárpátaljai magyar szervezetek bevonásával „nagyon intenzív szakmai egyeztetés folyt a magyar kisebbség helyzetének rendezéséről”. A tárgyalások lezárásaként Ukrajna széles körű és átfogó kötelezettségvállalást tett a magyar kisebbségek helyzetének javítása érdekében.

A részletekről elmondta: az ukrán fél vállalta, hogy visszaállítja a nemzeti kisebbségi iskolák rendszerét. Nemcsak az oktatási folyamatban, hanem az iskolai kommunikáció minden területén szabadon használható lesz a magyar nyelv. A nemzetiségi iskolák tanulói szabadon használhatják a magyar szimbólumokat is a jövőben. Ünnepségeiken elénekelhetik a Himnuszt, szerepeltethetik a nemzeti lobogót és magyar nyelvű feliratokat helyezhetnek el az iskolákban, az adminisztrációt magyar nyelven is biztosíthatják, a bizonyítványokat magyar nyelven is kiállíthatják.

A magyar fiatalok az érettségi és felvételi vizsgájukat magyar nyelven is letehetik a jövőben, emellett magyar nyelv és irodalomból is érettségi vizsgát tehetnek. A nemzetiségi iskolákban az ukránul oktatott kötelező tantárgyak köre csak a szülők előzetes beleegyezése alapján bővíthető. Az ukrán fél garanciát vállalt arra, hogy alacsonyabb létszám esetén is fenntartja a nemzetiségi iskolákat – sorolta.

Magyar Péter elmondta: az ukrán fél vállalásai a nyelvi jogok területére is kiterjednek. Azokon a településeken, ahol a magyar lakosság aránya 10 százalék felett van, a jövőben lehetőség lesz a magyar nemzeti szimbólumok szabad használatára. A magyar nyelv szabadon használható lesz az egészségügyi ellátásban, sportrendezvényeken és a tudományos konferenciákon is.

A politikai tevékenység nyelve is lehet magyar ezeken a településeken, a szavazólapok, a hirdetmények, valamint az információs anyagok magyar nyelven is elérhetők lesznek.

A jövőben a magyar kisebbséghez tartozóknak joguk lesz szabadon ápolni nemzeti hagyományaikat, szokásaikat, joguk lesz nemzeti ünnepeikhez, a történelem, a nemzeti kultúra és a vallás köréhez kapcsolódó események magyar nyelvű megünnepléséhez. Joguk lesz nemzeti, kulturális és oktatási intézmények létrehozásához – tette hozzá.

Magyar Péter kiemelte: Ukrajna garanciát vállalt arra, hogy a fent említett széles körű kisebbségi jogokat a következő időszakban törvényi erőre emeli. Ezzel párhuzamosan az Európai Unió – tekintettel arra, hogy a kisebbségek védelme integráns részét képezi az uniós értékeknek – a magyar kérésnek megfelelően rögzítette az Ukrajnának küldendő uniós levélben, hogy Ukrajnának összhangba kell hoznia a cselekvési tervét a magyar–ukrán tárgyalások eredményeivel, továbbá, hogy a csatlakozási folyamat keretében az Európai Unió folyamatosan ellenőrizni fogja ezen cselekvési terv végrehajtását.

Ugyanakkor Nacsa Lőrinc, a KDNP frakcióvezető-helyettese, az Országgyűlés magyarságpolitikai bizottságának elnöke június 4-én szorgalmazta, hogy a magyar kormány hozza nyilvánosságra az ukránokkal aláírt jegyzőkönyvet a magyar kisebbségi jogok ügyében, ha van ilyen.

Kitért arra, hogy két évvel ezelőtt az akkori kormány hozta létre a 11 pontos tárgyalási keretet, és arról azóta több alkalommal is szakértői és politikai egyeztetések folytak, amelyekbe a kárpátaljai magyarság képviselőit mindig bevonták.

A 11-ből 9 pontban lényegét tekintve a választások előtt sikerült nagyjából szóbeli megegyezést, kompromisszumot elérni az ukránokkal. Tudomásuk szerint Magyar Péter bejelentése ugyanezen 9 pontra vonatkozik, a maradék 2 pontban nem sikerült áttörést elérni – jelezte.

(pszv/MTI)