Megállapodás jogsegély nyújtásáról

„Az ügyvéd azt mondta, szerződést kell vele kötnöm, ha azt akarom, hogy képviseljen a bíróságon. Miféle szerződésről van szó? Mit kell benne vállalni? Bevallom, nem szeretek szerződéseket aláírni, ráadásul az ukrántudásom sem az igazi. Muszáj szerződést kötni? Mit tehetek, hogy ne csapjanak be?”

– A jogi képviseletről és az ügyvédi tevékenységről szóló törvény (Про адвокатуру та адвокатську діяльність – a továbbiakban: Törvény) értelmében az ügyvéd jogi segítséget (ügyfél védelme, képviselete, jogi tanácsadás stb.) az erről kötendő szerződés/megállapodás alapján nyújthat. Rendszerint ez az első olyan dokumentum, amelyet az ügyvéd az ügyfelével aláír.

A Törvény 1. cikkelyének 4. pontja értelmében a megállapodásban az egyik fél (az ügyvéd, ügyvédi iroda, ügyvédi egyesülés) kötelezettséget vállal arra, hogy a másik szerződő félnek (az ügyfélnek) jogi segítséget nyújt a szerződésben meghatározott módon és feltételekkel, a másik fél pedig vállalja a jogsegély díjazását, illetve a megállapodás teljesítésével járó esetleges költségek megtérítését – már amennyiben a szóban forgó szerződés ilyen költségtérítést ír elő.

Ezért úgy hiszem, esetünkben – vagyis, ha az ügyvédet arra kéri fel, hogy önt a bíróságon képviselje – aligha lehet elkerülni a jogsegély-megállapodás aláírását – annál is inkább, mivel a Törvény 27. cikkelye értelmében a megállapodás írásban köttetik. Kivételes esetekben, például olyankor, ha az ügyfélnek sürgős jogi segítségre van szüksége, s az adott körülmények között (például egy közúti baleset helyszínén) nem lehetséges írásba foglalni a szerződést, szóban is létrejöhet a megállapodás, de azzal a feltétellel, hogy a felek utóbb a lehető legrövidebb időn belül írásba foglalják, miről állapodtak meg.

Abban az esetben sincs szükség feltétlenül írásos megállapodásra, ha az ügyfélnek jogi konzultációra, jogértelmezésre van szüksége (szóban vagy írásban). Azonban az ügyvéd ilyenkor is feljegyzést készít az esetről, az ügyfélnek pedig elismervényt ad a szolgálatai fejében kapott díjról.

A jogsegély-megállapodásra a szerződési jog általános követelményei alkalmazandók. Ami a tartalmát illeti, kikötés, hogy az nem ütközhet Ukrajna Alkotmányába és törvényeibe.

Fentebb utaltam már rá, hogy a szerződésnek ugyancsak része az ügyvéd tiszteletdíja (lásd a Törvény 30. cikkelyét!), ezen belül a díj kiszámításának módja (pl. fix összeg, óradíj), a díj módosításának lehetséges okai, folyósításának rendje, a visszafizetés feltételei stb. A tiszteletdíj összegének megállapításakor figyelembe veszik az ügy összetettségét, az ügyvéd képzettségét és tapasztalatát, az ügyfél anyagi helyzetét és az egyéb jelentőséggel bíró körülményeket. A díjnak észszerűnek kell lennie, és figyelembe kell vennie az ügyvéd által a megbízatása teljesítésére fordított időt – állapítja meg a Törvény.

Jogsegély-megállapodást az ügyfél javára az érdekében eljáró harmadik személy is köthet.

Ugyanakkor a Törvény 28. cikkelye szerint az ügyvédnek tilos szerződést kötnie, és köteles megtagadni a szerződés teljesítését:

– összeférhetetlenség vagy annak lehetősége esetén – lásd az Ügyvédi etikai szabályzat (Правила адвокатської етики – a továbbiakban: ÜESZ) 9., 20. pontjait!;

– ha az ügyfél által elérni kívánt eredmény vagy az eléréséhez szükséges eszköz, amelyhez az ügyfél ragaszkodik, jogsértő, ellentétes Ukrajna Alkotmányával és Ukrajna törvényeivel, az állam és a társadalom érdekeivel, erkölcsi alapelveivel és az ügyvédi esküvel;

– ha az ügyfél megbízása túlmutat az ügyvéd szakmai jogain és kötelességein (lásd az ÜESZ 19. cikkelyét!);

– ha az ügyvéd részt vett az adott eljárásban, és ez az eljárási jog értelmében kizáró okot jelent;

– ha a megbízás teljesítése olyan információ nyilvánosságra kerüléséhez vezethet, amelyre vonatkozik az ügyvédi titoktartás (lásd az ÜESZ 10. cikkelyét!) – kivéve, ha az érintett ügyfél ehhez írásban hozzájárul (lásd az ÜESZ 22. cikkelyét!);

– ha az ügyvéd a perben, a büntetőeljárásban stb. részt vevő tisztviselő családtagja vagy közeli hozzátartozója;

– ha a szerződés teljesítése ütköz az ügyvéd, családtagjai érdekeivel, szakmai kötelezettségeivel és egyéb, az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feltételekkel.

A jogsegélynyújtásra irányuló megbízás elfogadásakor az ügyvédnek mérlegelnie kell a lehetőségeit annak teljesítésére (ÜESZ, 17. cikkely).

Az ügyfél kérésére a szerződéskötés előtt az ügyvédnek (ügyvédi irodának, ügyvédi egyesülésnek) tájékoztatnia kell ügyfelét, hogy rendelkezik-e a megfelelő minősítéssel hivatásos jogsegély nyújtásához az adott ügyben, továbbá az olyan körülményekről, amelyek esetleg összeférhetetlenséghez vezethetnek (ÜESZ, 16. cikkely).

Jó tudni, ha jogi képviselőre, védőre van szükségünk, hogy az ügyvéd köteles megőrizni az ügyvédi titkot azokkal az információkkal kapcsolatban is, amelyek olyan személytől kerültek a birtokába, aki szerződéskötést javasolt (lásd a Törvény 28. cikkelyének 2. pontját!). Vagyis olyan esetekben is számíthatunk a titoktartására, ha utóbb a szerződéskötés valamilyen okból meghiúsul.

A jogsegély-megállapodásban javasolt rögzíteni az ügyfél kötelezettségeit is:

– az ügyfél köteles teljeskörűen tájékoztatni, megbízható információkkal, dokumentumokkal, anyagokkal ellátni az ügyvédet;

– tájékoztatni az ügyvédet arról, hogy kötött-e az ügyfél jogsegély-megállapodást más ügyvéddel, ügyvédi irodával;

– köteles a szerződés időtartama alatt az ügyvédet értesíteni és vele egyeztetni a megállapodás tárgyával kapcsolatos jogi jelentőséggel bíró cselekmények végzéséről.

Ugyancsak jó tudni, hogy a jogsegély-megállapodás hatálya az abban foglaltak megfelelő teljesítésével (esetleg a szerződés időtartamának lejártával) megszűnik.

Szerződésbontás esetén az ügyvéd köteles:

– visszaadni az ügyfélnek a tőle kapott iratokat, valamint a megbízás teljesítése során más személyek által az ügyvédnek ki- vagy átadott iratokat;

– tájékoztatást adni az elvégzett munkáról;

– átadni az ügyvéd rendelkezésére álló eljárási iratok másolatait.

A szerződésbontás esetére vonatkozó kötelezettségek nem érvényesek, ha a megállapodás felbontására az abban foglaltaknak az ügyfél általi súlyos megsértése miatt kerül sor (ÜESZ, 35. cikkely).

Sokak számára megnyugtató rendelkezés lehet, hogy az ügyvédnek a titoktartással és összeférhetetlenséggel kapcsolatos kötelezettségei a szerződés megszűnését követően is fennmaradnak.

Nincs abban semmi kivetnivaló, ha ön kimerítő tájékoztatást szeretne kapni az ügyvéddel aláírandó megállapodás tartalmáról. Valójában társadalmi szinten is fontos lenne meghonosítani ezt a körültekintő eljárást a jogi jelentőséggel bíró cselekmények esetében.

Az ügyvédnek aligha lesz kifogása az ellen, ha a megállapodás aláírásakor jelen lesz egy az ön bizalmát élvező személy, aki segít eligazodni az ukrán nyelvű szövegben. Általában annak sem lehet akadálya, hogy az ügyfél szükség esetén hazavigye az aláírandó megállapodás szövegtervezetét és megbeszélje a tartalmát másokkal. Ez éppen az az eset, amikor nem célravezető – sőt káros lehet – a túlzott gátlásosság és a megalapozatlan bizalom.

hk