2001. április 27.
Szent György nagyvértanú
A hit paizsával, a kegyelem vértjével és a kereszt lándzsájával fölfegyverkezve, az ellenfél előtt legyőzhetetlen lettél, ó, Szent György.(Alkonyati zsolozsma)
A mai kor embere nem sokat törődik ilyen „ósdi” fogalmakkal, mint szent és vértanú. Ez meg is látszik, még templomainkban is. Ha történetesen hétköznapra esik egy ilyen ünnep, kong az ürességtől a templom, még az sem jön el, akinek nincs munkája, arról már szó sincs, hogy valaki emiatt netán szabadnapot vegyen ki.
„Szenteskedő” – elég gyakran találkozom ezzel a megszólással, mert ezt én annak nevezem. Az a gond, hogy nemigen szeretjük, ha valaki jobb nálunk. Nem tetszik, ha olyasmi történik körülöttem, amit nem vagyok képes megtenni. Miért dicsérjem a másikat, miért ismerjem be, hogy Én gyengébb vagyok? Sokkal könnyebb azt állítani, hogy valaki képmutató, álszent vagy szenteskedő. Bizonyos, hogy ilyen emberekkel is találkozom, de jó lenne különbséget tenni a kettő között.
Vértanú: hát ez regényekbe való, talán valamelyik kalandfilmben találkoztam ilyen hősökkel. Pedig nem is olyan régen még köztünk volt Romzsa püspök, Orosz Péter, Csépes János. Ők és még sokan mások nem kötöttek kompromisszumot lelkiismeretükkel, a hitük erősebb volt minden egyébnél. Pedig hétköznapi emberek voltak, itt éltek köztünk, rokonaik még ma is élnek.
Szent György példája lehet az, ami tartást ad szent és tanúságos életvitelemhez. Azt olvasom Szent Györgyről: életével megmutatta, hogy bármilyen állásban lehet buzgó keresztény életet élni. Eszembe jut, hogy tudunk álmélkodni azon, milyen szervezettek a szektások: „Hát ilyen náluk nincs, nem isznak, nem dohányoznak.” És nálunk miért van? – kérdezek vissza. Te alaposan ismered hited és vallásod tanítását, minden áldozatot meghozol, vagy csak „duma” az egész? Tudni való, hogy a szomszéd kertje mindig zöldebb…
Pont ott terjed a szekta, ahol gyenge a felekezet, döcög a családban a hitélet: ha nem ismerem a saját vallásom törvényeit, szertartásait, a templomot még nem láttam belülről. És ehhez járulnak az élet különböző megpróbáltatásai, tragédiái, a kísértések és egyéb gondok, bajok.
Életem nagy kérdéseiben kell, hogy legyenek példaképek. Keresztény életemben mindenekelőtt Jézus Krisztus az, és történetesen lehet az Ő dicső követője Szent György, vagy Orosz Péter atya, vagy …
Szabó Konstantin
beregdédai parókus
