Kiosztott szerepek

Választási esélylatolgatások

A legutóbbi elemzésemben jelzett folyamatok nagy része folytatódott, néhány kérdésre pedig már megszületett a válasz a választásokkal kapcsolatban. A legnépszerűbb választási alakulat cím, úgy tűnik, stabilan Viktor Juscsenko Mi Ukrajnánk blokkjáé. Ebben az exminiszterelnök személyének van döntő szerepe; olyannyira, hogy elképzelések szerint a választásokra a tömörülés felveszi a nevét. A Juscsenko nyomdokvizére ráhúzó pártok száma tovább gyarapodott, ami növelte a táboron belüli zavart és összevisszaságot – különösen Scserbony Szumi kormányzó és a Liberális Párt vezetőjének csatlakozása váltott ki erős tiltakozást a „blokkalapítókból”. Szakadáshoz azonban nem vezetett, ami azt mutatja, hogy a szkeptikus vélemények ellenére Juscsenko el tudja látni vezéri szerepét, amit arra is felhasznál, hogy a Ruhok által (is) képviselt jobb-szélsőjobb tábort háttérbe szorítsa.

Az Egyesült Ukrajnáért blokknak Azarov adófőnök lemondásával belviszályokat jósoltak az elemzők, amelyeknek a négy alapító párt ambiciózus vezérei közt kellett volna kitörniük. Volodimir Litvinnek, az elnöki adminisztráció vezetőjének színrelépése azonban megoldotta ezt a problémát is, valamint egy csapásra eldöntötte a „ki lesz a hatalompárt?” kérdését. Ezek után nem jelentett túl nagy meglepetést, hogy Anatolij Kinah miniszterelnök a vezénylete alatt álló vállalkozók pártjával együtt ehhez a csoporthoz csatlakozott. Azóta egymás után jelezték támogatásukat a megyei kormányzók (többek közt a kárpátaljai Hennagyij Moszkal is), majd maga a pártelnök is letette a garast a blokk mellett.

A kampány előtti intrikák legnagyobb vesztese cím kétségkívül az egyesült szociáldemokratákat illeti. Viktor Medvedcsuk pártelnöknek a házelnök első helyettese pozíciójának elvesztése érzékeny csapást jelent a párt számára. Elsősorban azért, mert az ellene leadott szavazatok mögött sokan legfelsőbb jóváhagyást és a többi elnökpárti csoport támadását sejtik. Így az USZDP(e) már nem tarthat számot a hatalompárt vagy a legbefolyásosabb hatalompárt titulusára, és értelemszerűen az államapparátus támogatásától is nagyrészt elesik. A kérdés csak az, mekkora lesz a párt térvesztése, sikerül-e megkapaszkodniuk a 4%-os küszöbnél, vagy teljesen kiesnek a játékból.

A szezon fekete lova A nők Ukrajna jövőjéért párt lesz. A politikai pártok között a fekete ló az, amelyik úgy jut be a parlamentbe, hogy nem világos a profilja. Ezt csak olyképpen lehet elérni, ha a kampányt sikerül felépíteni egy rokonszenves vonásra, és azt annyira kidomborítani, hogy a választóknak ne támadjanak egyéb kérdései. Az előző választásokon ez a zöldeknek sikerült a környezetvédelmi téma segítségével, és úgy tűnik, a parlamentbe ezután is sikerül bekerülniük. A posztszocialista országok egyikében-másikában jól szerepelnek a sörpártok – mert hát ki ne szeretné a sört és ki ne utálná a politikát. Az ukrán lakosságot gyanakvása a politika iránt arra ítéli, hogy azokra a politikusokra szavazzon, akik a legmeggyőzőbben hitetik el drága tévékampányok révén, hogy ők nem is politikusok.

A baloldalon a helyzet változatlan. A kommunista párt továbbra is sikeresen egyesíti a legnagyobb, a legszürkébb és a legveszélytelenebb ellenzéki párt szerepét. A nemkommunista ellenzék kategóriában három erő van versenyben: Olekszandr Moroz szocialistái, valamint két harcias hölgy – Julia Timosenko és Natalia Vitrenko blokkjai.

A szereplők lassan befejezik a verseny első szakaszát, ami a jobb helyekért folyik a végső hajrá előtt.

Sz. K. M.