Szigorú megszorítások az IMF-hitelért cserébe
Megállapodott egymással múlt csütörtökön a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és Ukrajna arról a gazdasági reformprogramról, melynek végrehajtását az államcsőd szélén tántorgó országunkban a nemzetközi pénzintézet finanszírozza majd. A megállapodást az IMF igazgatótanácsa előreláthatóan még áprilisban véglegesíti, ekkorra dől el a kölcsön pontos összege is.
Az IMF két évre 14–18 milliárd dollár készenléti hitelt bocsát Ukrajna rendelkezésére, amiért cserébe igen szigorú takarékossági és reformintézkedések végrehajtását várja el Kijevtől. Miután a WikiLeaks portálján már jóval a tárgyalások befejezése előtt napvilágot láttak a Valutaalap hitelfeltételei, nagy vonalakban máris tudható, mire számíthatunk. Az átlagpolgárt minden bizonnyal a földgáz árának emelése érinti majd a legérzékenyebben: a lakossági gázár május 1-jétől 50 százalékkal emelkedik majd, míg a távhőszolgáltatók számára július 1-jétől 40 százalékkal kerül többe. A továbbiakban a lakosság által felhasznált gáz ára fokozatosan emelkedni fog mindaddig, míg el nem éri az úgymond gazdaságilag megalapozott szintet, ami előreláthatóan 2018-ban következik majd be. A kormánynak ezenkívül el kell érnie, hogy éves szinten 40-50 milliárd hrivnyával növekedjenek a költségvetés bevételei, miközben 35-40 milliárd hrivnya zárolását, illetve lefaragását hajtják végre a kiadási oldalon. Emellett a kormánynak be kell fagyasztania a létminimumot, le kell mondania a hrivnya árfolyamának bármiféle központi támogatásáról, valamint arról is, hogy az IMF-hitelt, illetve valószínűleg a belföldi államkötvényeket szintén (ez utóbbiról később dönt véglegesen az IMF) a felhalmozódott költségvetési hiány fedezésére, és áfa-visszatérítésre használja fel.
A kormány még aznap a parlament elé terjesztette a költségvetési egyensúly javítását célzó törvénycsomagját. Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök a parlament előtt ismertetve elképzeléseiket elsősorban a kiadások jelentős lefaragását helyezte kilátásba, beleértve a szociális juttatásokét is, valamint bejelentette, hogy a kabinet kezdeményezi az ásványi kincsek kitermelésére kivetett járulék, illetve a frekvenciahasználati díj megduplázását. A kormányfő jelezte, hogy az állami alkalmazottak létszámát 10 százalékkal készülnek csökkenteni. Elhangzott továbbá, hogy az év elején meghatározott minimálbér és a létminimum idén nem fog emelkedni.
A kormány által javasolt lépésektől – mindenekelőtt a jövedéki adóknak és az egyéb illetékeknek az emelésétől (például 25–42,5 százalékkal nő a szeszes italok és a cigaretta jövedéki adója) – éves szinten 44 milliárd hrivnya pluszbevételt remélnek. Emellett 0,5 százalékos kötelező állami nyugdíjbiztosítási illetéket vetett ki a parlament a valutavásárlásra. Ettől az intézkedéstől további 9,1 milliárd hrivnya befolyását várják a költségvetésbe. Egyúttal eltörölték a honatyák a gabonakereskedelem és a gyógyszerimport területén eddig érvényes áfa-fizetési kedvezményeket, illetve növelték a gépkocsik és az üzemanyag jövedéki adójának mértékét.
Jellemző a népszerűtlen megszorító intézkedések fogadtatására, hogy a képviselők csak második nekifutásra szavazták meg azokat. Holott az ország helyzete valóban nem mondható rózsásnak: az előrejelzések alapján idén 3 százalékos GDP-csökkenés várható Ukrajnában, az infláció pedig elérheti a 12-14 százalékot, miközben áprilistól 480 dollárba kerül Ukrajnának ezer köbméterenként az Oroszországból importált földgáz.
A parlament a kormány előterjesztésére múlt csütörtökön módosította a költségvetést, melynek bevételi oldalát 22,373 milliárd hrivnyával, a kiadásokat pedig 25,449 milliárddal csökkentették. A költségvetés idei várható hiánya így 3 milliárd hrivnyával 71, 564 milliárdról 68,564 milliárdra csökkent.
A pénzügyminisztérium további egyenlegjavító intézkedéseket is előkészített. Változatlanul hagynák például a nyereségadó és az áfa jelenlegi kulcsait – 18, illetve 20 százalék –, azaz jövő évtől nem csökkentik azokat 16, valamint 17 százalékra, mint korábban tervezték. A jelenlegi15-17 százalékos kétkulcsos jövedelemadót viszont újabb kulcsokkal toldják meg, minek következtében július 1-től az évi 300 ezer hrivnyát meghaladó keresetek után 20 százalékos, az 500 ezer hrivnyánál nagyobb jövedelmek esetén pedig 25 százalékos adót kell majd fizetni. Bővülne az áfa-köteles importáruk köre, a külföldről vámmentesen behozható termékek értékét pedig 300 euróról 150 euróra csökkentenék.
(epravda.com.ua/zn.ua/karpatalja.ma/ MTI/Kárpátalja)
