Álláspontunk nem változott: ragaszkodunk az anyanyelvű oktatáshoz!

A KMPSZ XXVI. közgyűlése

2017. december 16., 21:47 , 884. szám

„Ami az anyanyelvű oktatást illeti, álláspontunk nem változott: a tanulás leghatékonyabb eszköze az anyanyelv, és ezért ragaszkodunk ahhoz, hogy minden tárgyat ezen a nyelven tanítsanak” – jelentette ki dr. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógus­szövetség (KMPSZ) elnöke az érdekvédelmi szervezet XXVI. közgyűlésén múlt szombaton Beregszászban.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola aulájában összegyűlt több száz küldött és vendég előtt elmondott beszédében Orosz Ildikó köszönetet mondott a kárpátaljai magyar pedagógusoknak, az egész kárpátaljai magyar közösségnek, egyházi és érdekvédelmi szervezeteiknek, önkormányzati képviselőiknek a közösséget ért támadásokkal szembeni kiállásukért.

A KMPSZ elnöke példákkal szemléltette, hogy az elmúlt három évben sorozatban érték provokációk a kárpátaljai magyarságot: emlékműveink meggyalázásával, a nacionalisták ungvári és beregszászi felvonulásaival stb. igyekeztek egymás ellen uszítani a békében élő kárpátaljai nemzetiségeket. Valamennyi támadás közül az új oktatási törvény nyelvi rendelkezéseit tartalmazó, alkotmányellenes 7. cikkelye volt a legélesebb – jelentette ki Orosz Ildikó. Hangsúlyozta, a bennünket hátrányosan érintő rendelkezések ellen közösségünk a demokrácia eszközeivel lépett fel. Miután itthon nem hallgattattunk meg, kénytelenek voltunk nemzetközi fórumokhoz fordulni – jelezte a KMPSZ elnöke, köszönetet mondva azoknak – elsősorban a magyar államnak –, akik mellénk álltak ebben a küzdelemben. Tiltakozásunk megalapozottságát támasztja alá, hogy a napokban az Európa Parlament szakértő testülete, a Velencei Bizottság is jogosnak ismerte el követeléseinket, amikor a 7. cikkely módosítását javasolta Ukrajnának – hangzott el.

Orosz Ildikó rámutatott, az oktatási törvény körüli vita felszínre hozta azokat az ukrán nyelv oktatásával és az ukrán érettségivel kapcsolatos problémákat, amelyekre a KMPSZ immár évek óta igyekszik felhívni az oktatási hatóságok figyelmét: nem adottak a feltételek az államnyelv elsajátításához, miközben a magyar iskolák végzőseitől az ukrán érettségi vizsgán ugyanazt kérik számon, mint az ukrán iskolák diákjaitól. Az elmúlt napok fejleményei nyomán új lehetőségek nyílhatnak a kisebbségek számára az államnyelv oktatása terén – állapította meg visszafogott optimizmussal a KMPSZ elnöke, jelezve, hogy a kárpátaljai magyarság kész bekapcsolódni az ukrán nyelv oktatásának új alapokon nyugvó megszervezésébe.

Brenzovics László parlamenti képviselő, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke a küldöttekhez szólva valamennyi kárpátaljai magyar pedagógusnak köszönetet mondott azért a kitartásért, amelyet ebben a rendkívül feszült időszakban tanúsítottak a magyar oktatás védelmében. A képviselő nyilvánvalónak nevezte, hogy az oktatási törvény kidolgozóinak és támogatóinak célja nem az ukrán nyelv tanításának a javítása, hanem a nemzetiségi, köztük a magyar iskolák felszámolása. Ebben a kérdésben a legnagyobb ellenállást a maroknyi magyarság tanúsította – mutatott rá. Brenzovics László ezzel összefüggésben köszönetet mondott a magyar kormány és a határon túli magyar közösségek támogatásáért, minek köszönhetően sikerült valamennyi európai fórumon megjeleníteni a kérdést.

A KMKSZ elnöke jelezte, valamelyest „puhult” az ukrán álláspont a nyelvi rendelkezések tekintetében, de még nem sikerült áttörést elérni. A kárpátaljai magyarság álláspontja ugyanakkor világos és egyértelmű: teljes egészében támogatjuk az ukrán nyelv oktatásának javítását célzó elképzeléseket, ugyanakkor nem támogatjuk a magyar oktatás felszámolására irányuló törekvéseket.

A szónok figyelmeztetett, hogy a napjainkat jellemző feszültség és bizonytalanság jövőre is fennmarad, s ezért mindenkit kitartásra buzdított, a haza bölcsének, Deák Ferencnek a szavait ajánlva a hallgatóság figyelmébe: „Amit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják. De miről a nemzet, félve a szenvedésektől, önmaga lemondott, annak visszaszerzése mindig nehéz, s mindig kétséges.” „Mi is ehhez fogjuk magunkat tartani: nem hagyjuk a templomot és az iskolát” – fogalmazott Brenzovics László Reményik Sándor nyomán.

Ugyancsak köszöntötte a közgyűlés résztvevőit Buhajla József ungvári magyar főkonzul, valamint a Kárpát-medencei magyar pedagógusszervezetek nevében szólt az egybegyűltekhez Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. A szónokok egybehangzóan a magyar kormány és a Kárpát-medencei magyarság támogatásáról biztosították a kárpátaljai magyar pedagógusokat az anyanyelvű oktatás megőrzéséért folytatott küzdelmükben.

A közgyűlést levélben köszöntötte Potápi Árpád János. A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a többi között jelezte, a magyar kormány határozottan elutasít minden olyan törvénytervezetet, illetve intézkedést, amely a kárpátaljai magyarság kisebbségi jogait példátlan módon kívánja szűkíteni – írta az államtitkár. Budapest elvárja, hogy Ukrajna maradéktalanul hajtsa végre a Velencei Bizottság által megfogalmazott ajánlásokat és megállapításokat, és módosítsa az oktatási törvény 7. cikkelyét oly módon, hogy ne csorbuljanak az országban élő nemzeti kisebbségek jogai – erősítette meg levelében Potápi Árpád János.

A közgyűlés nyilatkozat elfogadásával ért véget (lásd keretes írásukat!).

(zzz)

A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség 

XXVI. Közgyűlésének nyilatkozata

 

A KMPSZ üdvözli, hogy a Velencei Bizottság állásfoglalásában jelentős részben visszatükröződnek azok az aggályok és kritikai észrevételek, melyeket az elmúlt év folyamán, és különösen ez év szeptember 5-e, e törvény elfogadása után, a dokumentum 7. cikke előírásait illetően fogalmaztunk meg és juttattunk el mind szóban, mind írásban szinte minden, a kérdésben illetékes ukrán, nemzeti, valamint nemzetközi intézményhez, így a Velencei Bizottsághoz is. Fontosnak és e problémás kérdés megoldását elősegítőnek tekintjük, hogy a Velencei Bizottság indokoltnak minősíti azon kritikai észrevételeinket, melyek szerint:

  • a 7. cikk normatív szövege alapvetően különbözik attól, melyről a kisebbségi szervezetekkel tárgyalások folytak;
  • a törvényerőre emelkedett előírások lényegesen csökkentik a kisebbségi nyelveken való oktatás lehetőségeit, és ez aránytalan beavatkozás a nemzeti kisebbségek már meglévő jogaiba;
  • a vonatkozó nemzetközi és alkotmányos rendelkezések betartása alapvető fontosságú a nemzeti kisebbségek már meglévő és jól megalapozott jogait érintő átfogó reformok bevezetése során.

Teljes egészében egyetértünk a Bizottság azon megállapításával, mely szerint a megfelelő megoldás minden bizonnyal a 7. cikk módosítása lenne, és a jelenlegi rendelkezés cseréje egy kiegyensúlyozottabb és világosabb megfogalmazással bíró szövegre.

Ugyanakkor e dokumentum számos tétele érthetetlen, illetve értelmezhetetlen számunkra. Például nem tudjuk értelmezni a dokumentum 116. és 117. pontjainak azon vélekedéseit, melyek szerint a 7. cikkely jogszűkítő és diszkriminatív rendelkezései annak végrehajtási folyamatában orvosolhatók lennének az e törvénytől függőségben lévő speciális törvényben, illetve alacsonyabb rendű jogszabályokban, hiszen akkor feloldhatatlan törvényi ellentmondás keletkezne. Érthetetlen számunkra, mire alapozzák azon tételüket, hogy az ukrán hatóságoknak szándékukban áll a kisebbségek nyelveinek oktatásán túl egyéb tantárgyak tanítását is biztosítani ezeken a nyelveken, és hogy a kisebbségekkel majdan folytatott konzultációkon kialakíthatók megfelelő biztosítékok ezt illetően, hiszen az ukrán hatalmi szervek magatartása ennek ellenkezőjéről tanúskodik, különösen, hogy Ukrajnában egy ilyen dialógusnak sem a jogszabályi, sem az intézményi feltételei nem adottak.

Mindezekkel együtt, a Bizottság által megfogalmazott ajánlásokat, bár azok csak részben kínálnak megoldást a dokumentum elemző részében feltárt problémákra, támogatandónak tartjuk, és a magunk részéről mindent megteszünk azok megvalósítása érdekében, bár tudjuk, hogy erre a jelenlegi ukrajnai politikai körülmények között az esély minimális.

Ugyanakkor ismételten hangot adunk azon álláspontunknak, mely szerint e közösségünket létében érintő kérdés számunkra megnyugtató rendezését szervezeteink továbbra is az ukrán oktatási törvény 7. cikkének az Ukrajna alkotmányának és törvényeinek, valamint nemzetközi kötelezettségeinek megfelelő, a nemzeti kisebbségek szerzett jogait tiszteletben tartó módosítása jelentheti.

A megoldás irányába mutatott Lilija Hrinevics miniszter asszony kárpátaljai látogatásakor tett kijelentése, amikor is az ukrán nyelv oktatásának hibáit beismerte, és elfogadta szerveztünk két évtizede hangoztatott álláspontját: az államnyelvet a kisebbségeknek második nyelvként kell oktatni, figyelembe véve azok nyelvi sajátosságait. A KMPSZ kész részt venni az államnyelvoktatás követelményrendszerének, tantervi programjának, az oktatás módszertanának kidolgozásában. A programok, standardok, módszertan és a tankönyvek kidolgozására azokat a szakembereket vonják be a munkába, akik mindkét nyelvet ismerik.

Kérjük, hogy a magyar iskolák ukrán nyelvi követelményrendszere és tantervi programja kidolgozásának alapja legyen a szövetségünk által elfogadott oktatási koncepció, mely e nyilatkozat mellékletét képezi (1. számú melléklet).

A KMPSZ továbbra is ragaszkodik az Alkotmány által garantált nemzetiségi jogokat biztosító oktatási lehetőségekhez:

  1. Biztosítsanak minden állampolgárnak lehetőséget arra, hogy szabadon választhassa meg maga és gyermeke számára az oktatás nyelvét, ahogy azt Ukrajna törvényei és nemzetközi kötelezettségvállalásai is garantálják. Ragaszkodunk ahhoz, hogy megmaradjanak a magyar tannyelvű oktatási intézmények az oktatás minden szintjén.
  2. Elvárjuk, hogy biztosítsák a magyar nyelvű tankönyvellátást minden tantárgyból az oktatás minden szintjén az óvodától a középiskoláig.
  3. A továbbtanulási esélyegyenlőség érdekében minden érettségi tárgyból biztosítsák a tesztek minőségi magyar nyelvű fordítását.
  4. A magyar nyelv és irodalom oktatásának megtervezésekor vegyék figyelembe az alábbiakat:
  • a tantervi programokat és követelményrendszert igazítsák az anyaországi tantervekhez és követelményrendszerhez;
  • a szakirodalom és a tankönyvek biztosítása érdekében tegyék lehetővé, hogy a magyar tannyelvű oktatási intézmények a magyarországi tankönyveket és munkafüzeteket adaptálhassák és használhassák az oktatásban. Kérjük, hogy az EMMI biztosítsa a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolák számára a magyar nyelv és irodalom oktatásához szükséges tankönyveket, munkafüzeteket, módszertani segédleteket és szakirodalmat;
  • a magyar érettségi követelményrendszerét és tartalmát igazítsák az anyaországi érettségi követelményrendszeréhez;
  • a járási/körzeti/megyei tantárgyi versenyeken biztosítsák a minőségi magyar nyelvű fordítást minden tantárgyból a verseny előtt;
  • tegyék lehetővé a külső független felmérést anyanyelvből is, vagy a magyarországi középszintű érettségi letételét Kárpátalján.
  1. Az új óratervek (órahálók) kidolgozásánál vegyék figyelembe a kisebbségek sajátosságait, biztosítsák a korábbi lehetőségeket, akár az óraszámok növelésével (2. számú melléklet):
  • Az elemi osztályokban tegyék kötelezővé a második osztálytól kezdve az idegen nyelv oktatását, mint az ukrán iskolák esetében, heti 2-3 órában, ahogy a nyilatkozat mellékletében javasoljuk.
  • Az identitás alakulására ható tantárgyak tantervi programjának összeállításakor, mint például a művészet, ének-zene stb., a tantervek és követelményrendszer része legyen a magyar nemzeti sajátosságok ismertetése.
  • A nemzeti identitás megőrzése és az  önismeret fejlesztése céljából a kötelező órakeret terhére vezessék be a magyar népismeret tantárgy oktatását heti 1-1 órában az 5–6. osztályokban és a magyar nép története tárgyat a 7–8–9. osztályokban szintén heti egy-egy órában
  • Az osztálynaplókat, a tanár és diák egyéni dokumentációit (óraterv, órarend, tantárgyi program, folyamatterv, óravázlatot, diáknapló stb.) a magyar tannyelvű iskolákban vezethessék magyarul.

 

  1. Minden, a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kérdés megoldásába vonják be az érdekelt kisebbségek legitim szervezeteinek képviselőit, így a magyar nyelvű oktatás esetén a KMPSZ-t mint egyetlen, a magyar oktatást teljes körűen lefedő érdekvédelmi szervezetet, melynek tagja minden magyar oktatási/nevelési intézményben dolgozó pedagógus.
  2. Felhívjuk a magyar tannyelvű iskolák fenntartóinak, vezetőinek és munkatársainak figyelmét arra, hogy az új törvénynek megfelelő alapszabály-módosításkor az alapszabályba kerüljön bele az intézmény neve magyarul és angolul is, valamint hogy az oktatás nyelve a magyar is. Javasoljuk, hogy oktatási/nevelési intézményeinket a régióban jelentős szerepet játszó magyar kulturális/történelmi/politikai személyekről nevezzék el, amit rögzítsenek az intézmény alapszabályában.

 

Beregszász, 2017. december 16.

 

Jóváhagyta a KMPSZ közgyűlése