A hólyagférgesség

Levágtuk az egyik hízónkat, amelyik az utóbbi időben már keveset evett, nem fejlődött úgy, ahogy elvártuk volna, s a feldarabolása során két, csaknem diónyi méretű, átlátszó folyadékkal teli, fehér peremű hólyagot találtunk a májában. A hólyagokat a körülöttük levő húsdarabokkal együtt kivágtuk, és odaadtuk a kutyánknak, a májat pedig egyelőre betettük a mélyhűtőbe, de nem tudjuk, elfogyaszthatjuk-e – fordult kérdésével szerkesztőségünkhöz egy badalói olvasónk. Kérdését Cseh Lászlóhoz, a Beregszászi Járási Állategészségügyi Központ állatorvosához továbbítottuk.

– A májat mindenképpen meg kell vizsgáltatni az állatorvossal, azt pedig rosszul tették, hogy a húsdarabokat a kutyával etették meg, a hólyagok ugyanis minden bizonnyal az echinococcus nevű galandféreg lárváival teli tömlők voltak, az élősködő pedig – melynek a kutya, illetve a macska az elsődleges gazdaállata – veszélyt jelenthet nemcsak a sertésállományra, de magára a jószágtartóra is – fejti ki a szakember. – Ha a kutya vagy a macska megeszi a hólyagokat, a lárvák bekerülnek az állatok bélrendszerébe, ahol kifejlődnek a mintegy hat milliméter hosszú, több ízből álló férgek, székletürítéskor pedig a paraziták tojásait tartalmazó utolsó ízek leszakadnak, és kikerülnek a környezetbe. Az udvarra kiengedett sertések azután elfogyaszthatják a bélsárdarabkákat, melyek ezen kívül úgy is bekerülhetnek a szervezetükbe, ha a házikedvencek a takarmányba ürítenek, a gazda pedig a disznók vályújába teszi a szennyezett eleséget, vagy a gumicsizmája talpára ragadt székletdarabokat véletlenül beviszi a sertések óljába, ahol a hízók vagy a kocák megeszik azokat, s az élősködők köztes gazdaállataivá válnak. A sertések gyomrában ugyanis a peték kiszabadulnak a tojásokból, majd a nyirok- vagy a vérrendszer útján bekerülnek a lépbe, a tüdőbe, elsősorban pedig a májba, ahol élettevékenységük nyomán átlátszó folyadékkal teli, diónyi vagy annál jóval nagyobb méreteket elérő, fehér peremű tömlők képződnek. A petékből – hat hónap alatt – kifejlődnek az apró, homokszem méretű lárvák, ha pedig sok hólyag alakul ki a szervekben, akkor a tömegesen megjelenő lárvák által termelt, s a szervezetbe kerülő méreganyagok megbetegítik a jószágokat.

A tüdőt megtámadó paraziták nehéz légzést, illetve vérzést okoznak, a lépbe jutó élősködők megzavarják a vérképződést, továbbá legyengítik a disznók immunrendszerét, a májba kerülve pedig májelégtelenséget vagy sárgaságot idéznek elő (az utóbbi kór jeleként besárgul a sertések szemhéja), elzáródhatnak az epevezetékek, az állatok emésztési zavarokkal küszködnek, étvágytalanokká válnak, nem esznek, lefogynak, s egészséges társaikhoz képest elmaradnak a fejlődésben. A leírt tüneteket azonban – az élősködők megjelenésén kívül – más okok is előidézhetik, így mindenképpen állatorvoshoz kell fordulni, s ha ő a vizsgálat során kizárja az egyéb okokat, akkor arra következtethet, hogy hólyagférgességgel állunk szemben. A tömlőket azonban csak sebészeti úton lehetne eltávolítani, így a beteg állatot, sajnos, le kell vágni, a húsát pedig állatorvosi vizsgálatnak kell alávetni, hogy a szakember eldönthesse, ehető-e az, vagy sem. Ha csupán egy-két tömlő van a májban, akkor a kivágásukat követően – de még ebben az esetben is csak a szervet megvizsgáló állatgyógyász engedélyével – megehetjük azt, amennyiben viszont a tömlők száma eléri vagy meghaladja a hármat, akkor még a hólyagok eltávolítása után sem szabad elfogyasztanunk a májat. El kell égetni a szervet.

– Említette, hogy a férgek az emberre is veszélyesek. Hogyan kerülhetnek be a szervezetünkbe a paraziták, s mit idézhetnek ott elő?

– A fertőzött disznóhús elfogyasztása révén lárvák juthatnak a gyomrunkba, a fertőzött kutyák, macskák esetében pedig féregtojások kerülhetnek az állatok szőrére is, így ha a házikedvencek simogatása után mosdatlan kézzel érünk a szánkhoz, peték jelenhetnek meg az emésztőrendszerünkben, ahol azután lárvákká fejlődnek, s mi is köztes féreggazdákká válunk. A sertésekhez hasonlóan, tömlők jelennek meg a belső szerveinkben, elsősorban a májban, melyek különböző májbetegségekhez vezetnek, de ritka esetekben akár az agyunkban is kialakulhatnak a hólyagok, a tömlőket pedig csak műtéttel lehet eltávolítani.

– Miként előzhetjük meg a megfertőződést?

– Ami bennünket, embereket illet, tartsuk be a személyi higiéniát, s ha felmerült a gyanú, hogy a levágott hízó hólyagférgességben szenvedett, akkor csak abban az esetben fogyasszuk el a húsát, ha az állatorvos megvizsgálja, s ehetőnek nyilvánítja azt. Ne adjunk lárvákkal teli tömlőket tartalmazó húsdarabokat a kutyáinknak, a macskáinknak, hanem égessük el azokat, s mivel kedvenceink esetleg a telkünkön kívül, máshol is megfertőződhetnek, ne engedjük, hogy a sertéstakarmány közelében végezzék a nagydolgukat, tartsuk őket távol a disznóktól. Ne felejtkezzünk el a kutyáink, a macskáink parazitológiai ellenőrzéséről, magyarán a bélvizsgálatukról, s negyedévenként vagy legalább félévenként féregtelenítsük őket.

Lajos Mihály