Az 1848-49-es hősökre emlékeztünk

Vértanúink példája és üzenete: helyt kell állni

A sokéves hagyományt folytatva idén is Nagyszőlősön, a mártírhalált halt 1849-es felsőházi elnök, báró Perényi Zsigmond emlékművénél tartotta központi megemlékezését október 6-án a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ). Az esemény ünnepi szónoka Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke volt.

A báró nevét viselő helyi magyar középiskola kertjében álló mellszobornál Nagy Klára, a KMKSZ Nagyszőlősi Alapszervezetének elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Mint emlékeztetett, ezen a napon a világ magyarsága történelmünk legszentebb harcára, a magyar szabadságharcra emlékezik, és fejet hajt annak hősei, az aradi vértanúk emléke előtt. "Ezt tesszük mi is itt ma Kárpátalján, Nagyszőlősön, báró Perényi Zsigmond szobránál azzal a hittel, hogy amíg magunkénak valljuk a szabadság eszméjét, addig sem az aradi vértanúk, sem báró Perényi nem élt és nem halt meg hiába" – tette hozzá.

A szónok az ünnepi megemlékezés vendégei között köszönthette többek között Bacskai Józsefet, a Magyar Köztársaság beregszászi főkonzulját, Viczián Tamást, a Magyar Köztársaság Ungvári Főkonzulátusának első beosztott konzulját, Ljubka Katalint, a Magyar Köztársaság Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériuma nemzetpolitikai államtitkárságának ukrajnai referensét, Zán Fábián Sándort, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspökét, Brenzovics Lászlót, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökének helyettesét, a KMKSZ alelnökét, Rezes Károlyt, a Nagyszőlősi Járási Állami Közigazgatási Hivatal elnökét, Csizmár Bélát, a Beregszászi Járási Tanács elnökét, Bocskai Istvánt, Nagyszőlős polgármesterét, dr. Orosz Ildikót, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnökét, Popovics Pált, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség elnökét, Molnár Lórántot, a nagyszőlősi református egyházközség lelkipásztorát, Bán Zsolt Jónás nagyszőlősi római katolikus plébánost, Milován Sándort, a KMKSZ alelnökét, Milován Jolánt, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnökét, Gulácsy Gézát, a KMKSZ Munkácsi Középszintű Szervezetének elnökét, Homoki Gabriellát, a Nagyszőlősi 3. Számú Perényi Zsigmond Középiskola igazgatóját.

Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke ünnepi beszédében rámutatott: október 6., az aradi tizenhárom és mindazok példája, akik halálukkal fizettek a szabadságért, életünk nagy kérdéseit állítja elénk: mi mire szánjuk az életünket, "hogyan nyerhetjük el a magunk számára a hazát"? Az 1848-49-es szabadságharc példája "olyan válaszokat ad ezekre a kérdésekre, amelyeket minden magyar embernek a szívébe kell vésnie", hangsúlyozta a szónok, aki szerint báró Perényi Zsigmond élete is azt mutatja, nem származásunk és vagyoni helyzetünk mutatja meg, milyen emberek vagyunk valójában, hanem a döntéseink, "amikor dolgozunk és alkotunk, amikor kötelességet teljesítünk és szolgáljuk az életet, és amikor a jó ügyért harcolunk vagy éppen meghátrálunk a harc elől". "Vértanúink példája és üzenete ennyi: helyt kell állni. Helyt kell állni a nehéz időkben, helyt kell állnunk békében is. Csakis így győzhet a jó a rossz felett" – mondta. "Az elmúlt nyolc esztendő ugyanúgy romba döntötte közös munkánk eredményeit és reményeinket, ahogyan Világos és Arad megsemmisíteni látszottak egy nemzedék két évtizednyi erőfeszítéseinek hozadékát. S most itt állunk egy újabb lehetőség küszöbén. Ismét a saját kezünkbe kapva a sorsunkat, menthetjük, ami az esélyeinkből megmaradt" – vetett össze múltat s jelent a magyar parlament elnöke. "Kárpátalja magyarságát az elmúlt nyolc év az anyaországéhoz hasonló mértékben csapdosta meg – mondta Kövér László. – A szocialista kormányzatok elárulták, kiszolgáltatták, sőt szándékosan megosztották azt a közösséget, amely amúgy is a legnehezebb körülmények között küzd a fennmaradásért. Az anyaországban tavasszal végbement fordulat a nemzetpolitikában is megteremti egy új kezdet, s benne eddigi mulasztásaink bepótlásának lehetőségét is. A nemzeti összetartozás törvényi deklarálása és az állampolgársági szabályozásunk rendezése után hozzá kell látnunk a nemzeti integráció, azaz a nemzet határok feletti egyesítésének folytatásához. ... Újra célt és értelmet kell adnunk a magyar életnek a Kárpát-medencében, s tudnunk, hinnünk kell, hogy ebben számíthatunk egymásra anyaországiak és elszakítottak, vezetők és vezetettek, közösségek és egyenként is mindannyian, hiszen minden magyar felelős minden magyarért."

"Ha előre akarunk jutni a boldogulás ösvényein, bizony mindannyiunknak hozzá kell tennünk a magunk részét. ... Gyakran úgy érezzük, hogy amit teszünk, csak egy csepp a tengerben. Anélkül a csepp nélkül azonban sekélyebb volna a tenger, mondta Teréz anya. Itt, Kárpátalján minden magyar csepp különösen fontos. Fontos a megmaradás a jövő miatt, és fontos a jelen érdekében is. Vannak bátor és alkalmas emberek, akik arra vállalkoztak, hogy képviseljék ezt a közösséget. Hiszem, hogy ez a közösség kiáll a maga embereiért. Hiszem, hogy a kárpátaljai magyarság soha nem marad tisztességes nemzeti képviselet nélkül" – fogalmazott Kövér László.

Oleg Ljubimov, a Nagyszőlősi Járási Tanács elnöke az emlékező közönséget köszöntve arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar nép mártírjaira emlékezve le kell vonnunk hibáikból a következtetéseket. Mint fogalmazott, az egység hiánya, a tétovázás miatt nem tudták végigvinni a megkezdett ügyet, az 1848-49-es forradalom vereséget szenvedett. A legfontosabb mának szóló következtetés, mondta, hogy nem a minket elválasztó különbségeket kell keresnünk, hanem azt, ami egyesít bennünket, s mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy barátságban tudjunk élni Magyarországon és Ukrajnában.

Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke beszédében emlékeztetett, hogy amint elődeink 1848-49-ben vállalták az áldozatot a nemzet megtartása érdekében, úgy a ma élőknek is "vállalni kell a munkát, a terhet, hogy a kárpátaljai magyar nemzetszilánkot fenntartsuk". Mártírjaink példát mutattak abból, milyen áldozatot képesek meghozni legnagyobbjaink a nemzet fennmaradásáért, jelezte a szónok. Nekünk sem könnyű, tette hozzá, de ahhoz képest, hogy valakinek a bitó alá kellett állnia, a ma élők dolga kevésbé kockázatos. 1848-ban talán annyival egyszerűbb volt a helyzet, mutatott rá a KMKSZ elnöke, hogy akkoriban a politikai nemzet körében nem volt kérdés, hová kell állni, hogy ki az áruló, s ki a hős. Ma jóval nehezebbnek tűnik eldönteni, hogy árulás-e ukrán pártra szavazni, amikor a magyar érdekvédelemnek van szüksége minden szavazatra, nincs teljes egyetértés e tekintetben, s bizony, nagyon sokan bocsánatos bűnnek tartják nemzeti érdekeink semmibe vételét, amikor állásaik, üzletük megtartása végett kiárusítják a magyar nemzeti érdekeket, fogalmazott Kovács Miklós. "Amikor síkra szállunk azért, hogy legyen erős, hatékony érdekképviselet, amikor belevágunk a küzdelembe, hogy ezúttal a magyarság egységesen szavazzon, nemcsak arról van szó, hogy meg kell nyerni egy választást, még csak nem is arról, hogy ezáltal több képviselőnk lesz, s valamivel hatékonyabbá válik a érdekképviseletünk, hanem arról is, hogy szeretnénk visszatérni a dolgok normális rendjéhez, amelyben elődeink éltek még 1848-49-ben, amikor az emberek képesek egyetérteni, ugyanazt vallani arról, mi a jó, s mi a rossz, mi az igaz ügy, és hová kell állniuk az igaz magyaroknak" – hangsúlyozta Kovács Miklós. A választási győzelem jelentősége, mutatott rá a KMKSZ elnöke, hogy "megtérítsük magyarjainkat a nemzet számára", de a térítés eszköze nem a fenyegetés és a megvesztegetés, amelyet az ellenfelek használnak, hanem "a lehetőség, hogy lássanak igaz embereket kitartani, igaz ügyet győzedelmeskedni". A tavaszi magyarországi választások eredménye azt bizonyítja, hogy lehetséges győzni piros-fehér-zöld zászló alatt, szögezte le a KMKSZ elnöke. Most az a tét, jelezte, hogy azok az emberek, akik végrehajtották Magyarországon ezt a különös áttörést, hogyan néznek ránk, kárpátaljai magyarokra, kiket látnak bennünk: egy rakás ügyeskedőt, akiknek az elitje a támogatások megszerzésére specializálódik? – embereket, akiket egyik oldalról megpróbálnak megvásárolni a magyar érdek mellől 150-200 hrivnyával, a másik oldalról állásuk elvesztésével riogatnak? – akiket hiányos nemzettudatú magyar emberek ukrán pártokra való szavazásra igyekeznek rávenni? Ha azt látják, hogy van nemzet, amely ilyen kihívások mellett is helytáll, akkor meg tudjuk egymást érteni, és számíthatunk Magyarországon győztes barátaink segítségére is, vélte. "De mindenekelőtt, amíg ezt a küzdelmet álljuk, addig tiszta lelkiismerettel állhatunk be a magyar nemzet fenntartóinak sorába, állhatunk meg dicső őseink, mártírjaink emlékművei előtt" – zárta beszédét Kovács Miklós.

A szónoklatok elhangzása után a Perényi Zsigmond Középiskola diákjai előadták ez alkalomra készített irodalmi összeállításukat, majd az ünneplő közönség elhelyezte a megemlékezés virágait a Perényi-emlékmű talapzatánál.

hk