Felmérés: Így befolyásolja a háború a véleményünket

2022. május 6., 13:15 , 1107. szám

Május 9. apropóján a Rejting Szociológiai Csoport átfogó felmérést készített az ukrán társadalom „ideológiai markereiről”. Ennek keretében a szovjet múltról, az ukrán nép szerepéről és részvételéről a második világháborúban, a nemzeti felszabadító mozgalomról, a történelmi személyiségek megítéléséről, a jelképek betiltásáról és a műemlékek lebontásáról kérdezték a válaszadókat. Vizsgálták a nemzetiségi hovatartozás, a nyelv és a különböző etnikai csoportokhoz való viszonyulás kérdéseit is.

Kiderült, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziója jelentősen befolyásolta az „ideológiai kérdések” megítélését, különösen a „közös” szovjet múlttal kapcsolatosakét. A sokéves ukrajnai és oroszországi megfigyelési eredmények igazolják a két ország közvéleményének ellentétes irányú elmozdulását a történelem értelmezése tekintetében. Jó példa erre a Szovjetunió iránti nosztalgia mutatója: Oroszországban az elmúlt tíz évben többnyire nőtt (2010 óta 55-ről 63%-ra emelkedett), míg Ukrajnában csökkent (2010 óta 46%-ról 11%-ra). A legalacsonyabb értéket éppen idén áprilisban érte el Ukrajna. A túlnyomó többség (87%) nem sírja vissza a szovjet időket.

Idén februárban, Oroszország Ukrajna elleni támadása következtében gyökeres változás következett be az ukrán társadalomban az agresszor országgal kapcsolatos minden jelző (marker) tekintetében. Végbement a közvélemény „dekommunizálása” és „orosztalanítása” – állítják a felmérés készítői.

„Most mindent, ami »szovjet«, gyakran orosznak, és ezért ellenségesnek tekintenek. A fő ok: a szovjet szimbólumok és a »közös történelmi múlt« körüli spekulációk felhasználása az orosz propaganda által az Ukrajna elleni háborúban” – olvasható a Rejting közleményében.

A történelmi emlékezet egyik legjelentősebb változása május 9. újraértékelése. Míg a közelmúltig ezt az ünnepet a felnőtt lakosság túlnyomó többsége (2018-ban 80%-a) fontosnak érezte, addig idén a válaszadók jelentős része számára a múlt maradványává (36%) vagy egyszerű hétköznappá (14%) vált. A válaszadók 80%-a ma május 9-ét emléknapnak tekinti, és csak 15%-uknak maradt a győzelem napja (2018-ban még 58% számára volt a győzelem napja).

Az ukránok változatlanul nagyra értékelik (78%) az ukrán nép hozzájárulását a fasizmus legyőzéséhez, és 67%-uk meg van győződve arról, hogy a második világháborúban Ukrajna járult hozzá a legnagyobb mértékben a Németország felett aratott győzelemhez. A megkérdezettek 23%-a Oroszországra, 24%-a Fehéroroszországra, 21%-a pedig más szovjet tagköztársaságokra is ekként gondol. Ami a nyugati szövetségeseket illeti: az ukránok 30%-a szerint az Egyesült Államok, 27%-uk szerint pedig Nagy-Britannia hozzájárulása volt a legjelentősebb a győzelemhez.

Változott az ukrán nép második világháborús küzdelmének megítélése. Míg 2008-ban a válaszadók 74%-a vélte úgy, hogy a szovjet hadsereg ukrán katonái és tisztjei a szovjet hazáért harcoltak, 13%-uk szerint pedig Ukrajna felszabadításáért – és csak 3% mondta azt, hogy Európa felszabadításáért –, 2022-re azok aránya, akik úgy vélik, hogy az ukránok a saját földjükért harcoltak, 44%-ra nőtt, 39% szerint küzdöttek a szovjet hazáért és 7% közölte, hogy Európa felszabadítása volt a cél. Csakúgy, mint 2008-ban, napjainkban is csupán 3% gondolja úgy, hogy Sztálinért harcoltak az elődök.

Az ukránok pozitívan viszonyulnak azokhoz a katonákhoz, akik különböző korokban és hadseregekben védték hazájukat az ellenségekkel szemben. A társadalom egyaránt pozitívan viszonyul ma a fasizmus ellen harcoló szovjet katonákhoz (85%) és az UPA harcosaihoz (71%). S ha a szovjet katonák és az UPA harcosainak megítélésében mutatkoznak is regionális különbségek az országon belül, az ukrán hadsereg jelenlegi katonáit illetően teljes a konszenzus régiótól és életkortól függetlenül (96%).

Jelentősen nőtt a támogatottsága annak a törekvésnek, hogy az OUN–UPA tagjait ismerjék el az Ukrajna állami függetlenségéért folytatott küzdelem résztvevőiként: 81% támogatja, csak 10% ellenzi. (2010 óta a négyszeresére, 2015 óta a duplájára nőtt a támogatottság.)

Bohdan Hmelnickij és Mihajlo Hrusevszkij azok az ukrán történelmi személyiségek, akik társadalmi megítélése egyértelműen pozitív (több mint 90%). Az utóbbi években olyan ukrán történelmi személyiségek pozitív megítélésében is konszenzus kezd kialakulni, akikről még egy évtizeddel ezelőtt is heves viták folytak a társadalomban. Így fokozatosan javul a megítélése Ivan Mazepának (2012-ben – 44%, 2022-ben – 76%), Szimon Petljurának (2012-ben – 26%, 2022-ben – 49%) és Sztepan Banderának is (2012-ben – 22%, 2022-ben – 74%). A délkeleti régiókban, illetve a mindennapi életben csak oroszul beszélők körében is a pozitív attitűd az uralkodó, ami az ukrán nacionalizmus ideológusának megítélését illeti.

Ugyanakkor a szovjet vezetők megítélése az elmúlt évtizedben döntően negatív volt, és 2022-ben különösen jelentős mértékben romlott. Az elmúlt 5–8 évben az emberek viszonyulása Leninhez kétszer, Sztálinhoz háromszor olyan rossz lett, mint azelőtt volt. Ma már csak a megkérdezettek 13%-a viszonyul pozitívan Leninhez és 7%-a Sztálinhoz.

Több mint 65% támogatja az orosz vagy szovjet kötődésű utcanevek megváltoztatását Ukrajnában. Emellett 71% igent mond az Oroszországgal kapcsolatos emlékművek lebontására, 62% helyesli az orosz zenei termékek betiltását a rádióban és a televízióban. Ugyanakkor vitatott az a kezdeményezés, hogy az orosz irodalom alkotásait távolítsák el az iskolai tananyagból (35% támogatja, 30% ellenzi, 31% semleges). A második világháború történetéhez kapcsolódó emlékművek lebontását a relatív többség (40%) ellenzi, 19% támogatja ezt a kezdeményezést, 36% semleges.

Ma a válaszadók 92%-a ukrán nemzetiségűnek vallja magát, 5%-a orosznak, 3%-a más nemzetiséghez tartozónak. Érdekes módon 2008 és 2014 között stabil volt a nemzetiségi megoszlás: körülbelül 83% vallotta magát ukránnak, mintegy 15% orosznak. A Krím és a Donyec-medence egy részének 2014-es orosz megszállása után 11%-ra csökkent a magukat orosznak valló megkérdezettek aránya, miközben 87-88%-ra nőtt az ukránoké. Az elmúlt nyolc évben fokozatosan tovább csökkent a magukat orosznak vallók száma.

Az Ukrajnában élő különböző etnikai és nyelvi csoportok megítélésére vonatkozó kutatások többnyire pozitív vagy pozitív-semleges attitűdöket mutattak a válaszadóknál. Az ukránok legjobban az ukrán ajkú (95% – pozitív) és az orosz ajkú (57% – pozitív, 30% – semleges, 13% – negatív) ukránokhoz viszonyulnak. A pozitív attitűd az uralkodó az országban élő zsidók (60%) és magyarok (49%) vonatkozásában is. A háború kitörése rontott az Ukrajnában (30%), a Donyec-medence ideiglenesen megszállt területein (DNR/LNR – 27%) és a Krímen élő (41%) oroszok megítélésén.

A felmérést a 18 éven felüli lakosság körében végezték az ország valamennyi régiójában – a Krím és a Donyec-medence ideiglenesen megszállt területeinek kivételével. A minta életkor, nem és településtípus szerint reprezentatív. Mintapopuláció: 1000 válaszadó. Felmérés módszere: CATI (Computer Assisted Telephone Interviews). A 0,95-ös konfidenciaszintű vizsgálat reprezentativitásának hibája legfeljebb 3,1%.

(hk/ratinggroup.ua)