A kerékpárlopásról

„Elloptak két kerékpárt a kamrából. Érdemes szólni a rendőrségnek, vagy hagyjam a csudába? Úgyis régiek voltak azok a biciklik, a tolvajok meg úgysem kerülnek börtönbe.”

– A törvénytisztelő polgár azt mondatja velem, hogy természetesen feljelentést kell tennie a rendőrségen, hiszen az a dolguk, hogy megtalálják és felelősségre vonják azokat, akik nem tisztelik a magántulajdon szentségét, a bíróságnak pedig alkalmaznia kell az ország törvényeit, vagyis el kell ítélnie a tetteseket. A gyakorlatban azonban a döntést, hogy hivatalos útra tereli-e az ügyet, önnek kell meghoznia. Következzék néhány szempont a döntéshozatalhoz.

A Büntető törvénykönyv (Кримінальний кодекс України – a továbbiakban: Btk.) 185. cikkelyének 1. pontja más tulajdonának „titokban” történő eltulajdonítását lopásnak minősíti, s a nem adózó minimális jövedelem (17 hrivnya) 1 000–3 000-szeresének megfelelő bírsággal vagy 80–240 óra közmunkával vagy két évig terjedő javítómunkával vagy hat hónapig terjedő elzárással vagy öt évig terjedő szabadságkorlátozással rendeli büntetni. Vagyis önmagában a lopásért nem jár börtön.

A Btk. 185. cikkelyének 2. pontja értelmében az ismételten vagy személyek csoportja által előzetes összeesküvés alapján elkövetett lopás háromtól hat hónapig terjedő elzárással vagy öt évig terjedő szabadságkorlátozással vagy azonos időtartamú szabadságvesztéssel büntetendő.

A Btk. 185. cikkelyének 3. pontja szerint a lakásba, más helyiségbe vagy tárolóba való behatolással elkövetett vagy a sértettnek jelentős kárt okozott lopás háromtól hat évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Külön felhívnám a figyelmét a Btk. 185. cikkelyének 4. pontjára, melynek értelmében a nagy értékű lopás, illetve a hadiállapot vagy szükségállapot idején elkövetett lopás öttől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A rend kedvéért említsük meg a Btk. 185. cikkelyének 5. pontját is, bár ez aligha alkalmazható esetünkben. Eszerint a különösen nagy értékű vagy szervezett csoport által elkövetett lopás büntetési tétele hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés vagyonelkobzással.

Mint látható, a lopás megítélése nagyban függ a körülményektől. Ezért is fontos a Btk. 185. cikkelyéhez fűzött 1. megjegyzés, melynek értelmében ismételten elkövetett bűncselekménynek minősül (azaz súlyosbító körülmény, mely esetén már börtön járhat a lopásért) az olyan személy által elkövetett lopás, aki korábban már elkövette a 185. cikkelyben vagy a 186., 187. (rablás, rablótámadás), 189–191. (zsarolás, csalás, sikkasztás) és 262. (lőfegyver, lőszer, robbanó- és radioaktív anyagok lopása, eltulajdonítása) cikkelyekben foglalt bűncselekmények bármelyikét.

A Btk. 185. cikkelyéhez fűzött 2. megjegyzés szerint az okozott kár mértékét (ettől is függ a kiszabható büntetés) a sértett anyagi helyzetéből kiindulva ismerik el jelentősnek, és amennyiben az őt ért kár mértéke eléri a polgárok nem adózó minimális jövedelmének 100–250-szeresét. Megjegyzendő azonban, hogy a szabálysértések vagy bűncselekmények minősítéséhez nem a fentebb említett 17 hrivnyás nem adózó minimális jövedelmet, hanem a munkaképes személyek havi létminimuma adott év január 1-jén érvényes összegének 50%-át veszik alapul. Miután 2023-ban a létminimum 2 684 hrivnya, annak fele pedig 1 342 hrivnya, a 134 200 és 335 500 hrivnya közötti kárt tekintik jelentősnek. Nagy értékű lopásnak minősül, ha az okozott kár mértéke meghaladja a nem adózó minimális jövedelem 250-szeresét a bűncselekmény elkövetésének pillanatában. Különösen nagy értékű lopásnak minősül, ha a kár mértéke meghaladja a nem adózó minimális jövedelem 600-szorosát.

Felhívnám a figyelmet, hogy a kerékpár eltulajdonítása akár az Adminisztratív jogsértési törvénykönyv (Кодекс України про адміністративні правопорушення) alapján is szankcionálható. E törvény 51. cikkelye tárgyalja ugyanis a kis értékű lopást (más csekély tulajdonának eltulajdonítása lopással, csalással, hűtlen kezeléssel vagy sikkasztással). Kis értékűnek minősül a lopás, ha az eltulajdonított vagyon értéke a bűncselekmény elkövetésekor nem haladja meg a nem adózó minimális jövedelem 0,2 részét (536,8 hrivnya). Az ilyen szabálysértést a törvény a nem adózó minimális jövedelem (17 hrivnya) 10–30-szorosának megfelelő bírsággal, egy hónapig terjedő javítómunkával (20%-os keresetelvonással) vagy 5–10 nap elzárással rendeli szankcionálni.

A szabálysértés egy éven belüli ismételt elkövetése – ha hasonló szabálysértésért a személy már adminisztratív felelősségre lett vonva – a nem adózó minimális jövedelem 30–50-szeresének megfelelő bírsággal, két hónapig terjedő javítómunkával (20%-os keresetelvonás mellett) vagy 10–15 nap elzárással szankcionálható.

hk