Iskola a háború idején: Oktatási veszteségek és mentális egészség

Kihívásokkal indul a tanév az ukrajnai iskolákban. A Covid–19-világjárvány két éve és a lassan másfél éve tartó teljes körű háború nem múlt el nyomtalanul az ukrajnai gyerekek számára.

Óhatatlan veszteségek

„Ukrajnában folytatódnak az iskolák elleni támadások, változatlanul mély stresszben tartva a gyerekeket, és megfosztva őket egy biztonságos helytől a tanuláshoz” – vázolta a helyzetet minap Genfben Regina De Dominicis, az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) európai és közép-ázsiai igazgatója azután, hogy ellátogatott Ukrajnába. A DW által idézett tisztviselő felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán gyerekek az általános tudásvesztés jeleit mutatják, romlanak a készségeik többek között ukrán nyelvből, olvasásból és matematikából.

Az UNICEF szerint a fiatalabb és közepes korú ukrán iskolás gyerekeknek csak egyharmada tanul teljesen offline, azaz vesz részt jelenléti oktatásban. További egyharmaduk vegyes formátumban – online és offline – tanul, egyharmaduk pedig csak online.

Minap Okszen Liszovij oktatási és tudományos miniszter is arról beszélt az Állami Oktatásminőség Szolgálat felmérésének előzetes eredményei alapján a Szuszpilnének adott interjújában, hogy a vidéki területeken a Covid–19-világjárvány és a teljes körű háború idején az online tanulás miatt csökkent az iskolások tudásszintje. Mint rámutatott, vannak gyerekek, akiknek nincs elég önuralmuk ahhoz, hogy ebben a formában tanuljanak. A szülők sem mindig tudnak otthon a segítségükre lenni a tanulásban. Talán a gyerekek motivációjának hiánya is közrejátszik.

„A vidéki lányok sokat veszítettek az online oktatás miatt. Feltételezhetem, hogy a közösségben való részvétel motiválja a lányokat a tanulásra, talán jobban, mint a fiúkat. Ez azonban még nem egy igazolt elemzés” – tette hozzá Liszovij.

A jelenléti oktatás fontosságáról

Az Oktatási és Tudományos Minisztérium (MON) szerint az oktatási veszteségek jobbára nem a tudást, hanem a tanulók készségeit érintik.

„Megtanultunk online tanítani, távoktatásban tudást átadni. Sajnos valóban vannak oktatási veszteségeink, de jobbára nem tudásban, hanem gyakorlati készségekben, kompetenciákban, szocializációban, maguknak a tanulóknak egy bizonyos alanyiságában, hogy szabadon, önállóan hozzanak meg döntéseket; veszteségek vannak a kritikus gondolkodásban. Ezek azok a dolgok, amelyek az osztálytermi kommunikáció során sajátíthatók el” – mondta el Mihajlo Vinnickij oktatási és tudományos miniszterhelyettes a DW-nek.

A tárca erre való tekintettel javasolta, hogy ahol a biztonsági helyzet engedi, az oktatási intézmények térjenek vissza az offline oktatáshoz.

„Nem elég egyszerűen tudni a perejaszlavi tanács évszámát, képesnek kell lenni kritikusan elemezni a következményeit. Ezek olyan dolgok, amelyek jelenléti oktatást és több megbeszélést igényelnek a tanárral. Éppen ezért a minisztérium azon dolgozik, hogy segítse az oktatási intézményeket abban, hogy normális óvóhelyeket és biztonságot alakítsanak ki, hogy mihamarabb visszatérhessünk a jelenléti oktatásra, mert nem engedhetünk meg magunknak ekkora oktatási veszteségeket” – hangsúlyozta Vinnickij.

A Szülők SOS nagyobb támogatást kér az államtól

A szülők gyakran magukra maradnak a gyerekek tudásbeli hiányosságaival. A Szülők SOS civil szervezetnél is megállapítják, az apákra és anyákra hárul, hogy behozzák a lemaradást. A szülők repetítorok útján keresik a lehetőségét, hogy bepótolják a kimaradt tananyagot, de ezt nem mindenki engedheti meg magának. Aljona Parfjonova, a Szülők SOS társalapítója úgy véli, hogy az államnak kell gondoskodnia arról, hogy minden gyermek megkapja a számára szükséges segítséget.

„Nem hagyhatjuk csak úgy a gyereket évet ismételni, mert van, amit megtanult, s van, amit nem. A legnagyobb veszteségeket matematikából, fizikából vagy kémiából szükséges pótolni. Ezért kell a segítségnek konkrétnak lennie, további foglalkozásokat, szabadon választható elfoglaltságokat kell kínálnunk annak a gyereknek és pontosan abból a tantárgyból, amelyből tudásbeli hiányosságai vannak. De a legfontosabb az, hogy a gyerekek mentális támogatása nélkül aligha járunk sikerrel” – mondja Parfjonova.

A MON az UNICEF-fel közösen már kidolgozott ajánlásokat a pedagógusok számára az oktatási veszteségek kompenzálását szolgáló programok megszervezésére. Azt tanácsolják a pedagógusoknak, hogy egyéni megközelítést alkalmazzanak, és ami a legfontosabb: legyenek tekintettel a gyermekek pszichés állapotára.

A gyermek lelki egészsége kerül előtérbe

Szakértők szerint éppen a stressz és a pszichés állapot miatt, amelyben a teljes körű háború kitörése óta vannak az ukrán gyerekek, sajátítják el „gyengébben” a tananyagot az iskolások. Ezért ebben a tanévben az iskoláknak többet kell foglalkozniuk a tanulók mentális egészségével, hogy átvehessék a tananyagot.

„Amikor a gyerekek nap mint nap ilyen hatalmas stressznek vannak kitéve, természetes, hogy a tudás szintje csökken” – mondja Ivan Prijmacsenko oktatási szakértő, a Prometheus oktatási platform társalapítója. Az akut stressz negatívan hat a tanulásra, az új dolgok elsajátítására – mutat rá.

A diákok stresszének és lelki diszkomfortérzetének leküzdése érdekében a tanároknak azt tanácsolták, hogy kezdjék az új tanévet a „Hogy vagy? Visszatérünk az iskolába!” órával, hogy a gyerekekkel a mentális egészség fontosságáról beszéljenek. A MON több forgatókönyvet is kínált a pedagógusoknak erre az órára, amelynek során a gyerekek néhány önszabályozási technikát sajátíthatnak el, hogy leküzdjék a félelmet vagy a szorongást, megnyugodjanak, ellazuljanak, uralkodjanak magukon a tanulás során és az iskolán kívüli életben egyaránt.

„Nincs katasztrófa, mindenki tanulhat. De azoknak a gyerekeknek, akik szemtanúi voltak bombázásoknak, különböző méretű sérüléseknek, pszichológusok segítségére van szükségük. Ha a gyermek visszahúzódó, nem tud szocializálódni, nem hajlandó enni, alvászavarral küzd, ez a mély depresszió jele, és külön odafigyelést, sőt gyógyszeres beavatkozást igényel” – mondja Natalja Suljha, az „Újjáélesztési reformcsomag” civil koalíció vezető oktatási szakértője, az Aspen Intézet Globális Tudomány Részlegének vezetője.

Elmondása szerint az ukrán iskolákban a tanulók legfeljebb három százaléka küzd mentális problémákkal, azonban ők külön figyelmet igényelnek a szülők, a tanárok és a pszichológusok részéről.

(pszv/dw.com/suspilne.media)