El kell menni katonának?
Behívót kaptak a külföldön tanuló diákok
Október 1. és november 30. között megyeszerte több ezer hadköteles fiatal kapta meg behívóját. Idén ősszel azonban azoknak a külföldön tanuló sorköteles fiúknak is jelentkezniük kellett, akik korábban tanulmányaik idejére felmentést kaptak a katonai szolgálat alól. Számuk Kárpátalján minimálisan 400 főre tehető, s túlnyomó többségük magyar.
Brenzovics László megyei képviselő, a KMKSZ alelnöke ezzel kapcsolatban lapunknak elmondta: értesülései szerint a megyei hadkiegészítő parancsnokság a Kárpát-melléki Katonai Körzet parancsnokságától kapott olyan értelmű utasítást, miszerint a külföldön tanuló diákok nem jogosultak a katonai szolgálat alóli ideiglenes felmentésre, illetve a hatályban lévő felmentéseket is vissza kell vonni. Az erről rendelkező dokumentumot azonban eddig megyei tanácsi képviselők többszöri felkérésére sem mutatták be.
Az ügyet egyelőre sűrű homály fedi. A megyei hadkiegészítő parancsnokságon a kérdésben illetékes Olekszandr Voznyuk ezredes, parancsnokhelyettes – elfoglaltságára hivatkozva – többszöri felkérésünkre sem nyilatkozott az okokat illetően. Oleg Vovk őrnagy, a szóban forgó intézmény egyik osztályvezető-helyettese pedig hajlandónak mutatkozott ugyan válaszolni kérdéseinkre, de sem a megyében behívót kapott fiatalokról, sem a ténylegesen katonai szolgálatba lépők várható létszámáról nem adott tájékoztatást (meglehet, hadititokról van szó). Csupán annyit árult el, hogy a számok tekintetében nincs különösebb változás a korábbi sorozásokhoz képest.
Azt persze gyaníthattuk, hogy a diákok besorozását nem az ukrán haderő létszámának növekedése indokolja, hiszen a fegyveres erők sorkatonai állománya évről évre csökken. Akkor hát mi húzódhat meg a háttérben? Vovk őrnagy szerint a legfrissebb adatok szerint a behívottaknak mindössze 25-30%-a felel meg a szigorú követelményeknek, mivel az egészségi állapot és a fizikai erőnlét mellett ma már az iskolai végzettség is fontos szelektáló tényező.
Kevés lenne a besorozható fiatal? S amennyiben igen, a probléma éppen ennek a néhány száz, többségében magyar fiatalnak a besorozásával oldható meg? Olyan kérdések ezek, amelyekre egyelőre nincs hivatalos magyarázat.
Eme általános bizonytalanság közepette némileg más megvilágításba helyezi az ügyet Oleg Denkiv ungvári katonai ügyész véleménye, aki szerint a katonai szolgálat alóli ideiglenes felmentésre kizárólag azok jogosultak, akik Ukrajnában tanulnak valamely III–IV. fokozatú akkreditációval rendelkező tanintézményben. Véleménye szerint a sorkötelesek ügyében eljáró komisszárok számára megoldhatatlan feladatot jelent eldönteni, hogy az adott külhoni tanintézmény megfelel-e az ukrajnai minősítésnek. Mindebből pedig állítólag az következik, hogy a törvény „sajnálatos hiányossága” miatt a külföldön tanulókra nem vonatkozik a halasztási kedvezmény. Arra a kérdésre, hogyan lehetséges, hogy bár a törvény 1996-tól érvényben van, a diákok mostanáig mégis megkaphatták a halasztást, az ügyész leszögezte, hogy ez korábban is csak a törvény megsértésével volt lehetséges.
Azzal kapcsolatban, hogy mi jelenthetné a megoldást, Denkiv úr úgy vélte, vagy a törvényt kellene megváltoztatni, vagy a sorozóbizottság döntésével elégedetlen fiataloknak kellene a bíróságon jogorvoslatot keresniük. Nézete szerint egy idevágó esetben a sorköteles számára kedvező bírósági döntés precedenst teremtene a hasonló esetek elbírálásakor. Elismerte ugyanakkor, hogy a bíróság valószínűleg a sorozóbizottságokhoz hasonlóan nehéz helyzetben lenne döntéshozatalkor.
– Az általános hadkötelezettségről és a katonai szolgálatról rendelkező törvény 17. cikkelye szerint a katonai szolgálat alól ideiglenes felmentést kaphatnak, akik doktori képzésben vesznek részt (aspiránsok), a III. és IV. akkreditációs fokozatú felsőoktatási intézmény nappali képzésének hallgatói vagy közép- és felsőfokú egyházi oktatási intézmények diákjai. A törvény nem tesz különbséget az Ukrajnában és külföldön tanulók között – emlékeztet Brenzovics László. – Ráadásul közismert, hogy Magyarország és Ukrajna között ekvivalencia-egyezmény van érvényben, mely szabályozza, hogy az adott oktatási intézmény fokozata milyen szintnek felel meg a másik országban. Felháborító, hogy egyetlen tollvonással döntsenek emberek sorsáról, akik anyagiakat, energiát nem kímélve tanulnak külföldön, igyekezve megalapozni szakmai jövőjüket és életüket – tette hozzá a KMKSZ alelnöke.
Az ügy ezen a ponton elakadni látszik. Tekintettel arra, hogy ez a bizonytalan helyzet gyakorlatilag lehetetlenné teszi az érintettek számára a tanulást, Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke levélben fordult a kárpátaljai hadkiegészítő parancsnokság parancsnokához, Anatolij Kinah államfőhöz, valamint Hennagyij Moszkalhoz, az állami migrációs és kisebbségi hivatal elnökéhez, melyben emlékeztet, a törvény nem rögzíti, hogy a halasztás csupán az ukrajnai felsőoktatási intézményekben tanulókra vonatkozik, ugyanakkor viszont kimondja, hogy a már megítélt halasztás időtartama a teljes tanulmányi időre érvényes. Hennagyij Moszkalhoz írt levelében Kovács Miklós ezenkívül felhívja a figyelmet arra is, hogy a halasztás megtagadása diszkriminatív intézkedésnek minősül, mivel kizárólag a határon túl tanulókra vonatkozik, Kárpátalján tehát gyakorlatilag csak a magyar szülőket és azok gyermekeit érinti. „A hadkiegészítő parancsnokságok szóban forgó eljárása, mely egyértelműen a nemzetiségi kisebbségek ellen irányul, a nemzetiségek közötti feszültség fokozódásához vezethet” – figyelmeztet a levél írója, emlékeztetve egyben, hogy a folyamat ellentmond valamennyi Magyarország és Ukrajna közötti szerződés szellemének.
Popovics Zsuzsanna
