Már születés előtt is kérvényezhető

Amit a gyermekek anyakönyveztetéséről tudni kell

2004. február 13., 01:00 , 161. szám

Mi a teendő abban az esetben, ha egy ukrajnai állampolgár külföldön hozza világra gyermekét, és a szülés után visszatér Ukrajnába? – kérdezték olvasóink. A kérdést Donna Voroncsukhoz, a Beregszászi Járási Közigazgatási Hivatal igazságügyi osztályának helyettes vezetőjéhez, a járási anyakönyvi hivatal vezetőjéhez továbbítottuk.

Az ukrajnai gyakorlattól eltérően, külföldön a gyermeket születését követően szinte azonnal, még a kórházban anyakönyvezik, és kiadják a szülőknek az anyakönyvi kivonatot. Mint Donna Voron­csuk a Kárpátaljának elmondta, az ukrán állampolgárságú szülők külföl­dön született gyermeke Ukrajna teljes jogú állampolgára, személyazonosságát a születése helyén kiállított anyakönyvi kivonat, illetve annak ukrán nyelvű, közjegyző által hitelesített fordítása igazolja. Donna Voroncsuk egyértelműen leszögezte, hogy a külföldön született ukrán állampolgárok nem igényelhetnek ukrán keresztlevelet. Később, amikor a gyermek 16. életévét betöltve megkapja személyazonossági igazolványát, abban születési helyként az anyakönyvi kivonatban szereplő külföldi település lesz feltüntetve.

Azoknak a szülőknek, akiknek gyermeke külföldön, például Magyarországon született, hazatértük után le kell fordíttatniuk ukrán nyelvre és közjegyző által hitelesíttetniük kell az anyakönyvi kivonatot, ugyanis a fordítás nélkül problémák merülhetnek fel az iskoláztatásnál s az élet egyéb területein.

Arra a kérdésünkre, vajon az ukrán keresztlevél hiánya jelent-e valamiféle hátrányt a gyermek, illetve családja számára, a szakember elmondta, csupán a gyermek után járó segély megítélése tekintetében jelent gondot, ha a gyermek külföldön született. A szociális osztályok az ukrajnai jogszabályokra hivatkozva, melyek szerint a keresztlevél mellé születési igazolást is mellékelni kell, nem tartják elegendőnek a külföl­dön kiállított anyakönyvi kivonatot, illetve annak közjegyző által hitelesített fordítását a gyermeksegély kifizetéséhez. A magyar hivatalok szerint viszont az anyakönyvi kivonat teljes mértékben igazolja a gyermek születését, és nem adnak ki erről pótlólagos igazolást. Ezt az ottani jogszabályok sem írják elő számukra. Így a két ország eltérő jogszabályai, pontosabban az ukrajnai jogszabályok tökéletlensége miatt a külföldön született gyermek szülei Ukrajnában nem részesülnek gyermeksegélyben – hangsúlyozza Donna Voroncsuk. A szakember elfogadható áthidaló megoldásnak tartaná, ha például a Magyar Köztársaság ungvári főkonzulátusa adna ki igazolást arról, hogy a szóban forgó gyermek Magyarországon született, ott lett anyakönyveztetve, s ezt a dokumentumot elfogadnák a szociális osztályok.

A hivatalban tájékoztatták lapunkat az anyakönyveztetés terén bekövetkezett jogszabály-módosításokról is. A legfontosabb változás, hogy a január 1-jétől Ukrajnában életbe lépett új családjogi törvény értelmében a korábbi három hónapról egy hónapra csökkent a gyermek anyakönyveztetésének határideje. Ha erre a megadott határidő lejártáig nem kerül sor, a gyermek anyakönyvezését leghamarabb egyéves korában lehet ismét kérvényezni. Az anyakönyvi hivatal vezetőjének elmondása szerint egyébként a legritkább esetben fordul elő, hogy valaki nem anyakönyvezteti gyermekét, ugyanis a kismamák minél korábban szeretnék igényelni a gyermek után járó segélyt.

További újítás, hogy a gyermek anyakönyveztetését immár megszületése előtt is kérvényezhetik a majdani szülők a kismama terhességéről kiadott igazolás alapján.

Baráth József