A gyümölcsfák füvesítéséről néhány szóban

Talajvédelmi és környezetbarát megfontolásból célszerű a sorközök füvesítése. Gyakori, hogy a vegetációs idő második felében rendszerint természetes egynyári gyomvegetáció borítja el a sorközöket. Ez a gyomosodás különösebb hátrányt nem jelent, sőt több vonatkozásban előnyös is lehet. Az érést közvetlenül megelőző időszakban pl. növeli a talaj párologtatási felületét. A felesleges víz elvonása általában kedvezően hat a termés állékonyságára, tartós tárolhatóságára.

A gyomosodás jótékony hatásaira felfigyelve terjedőben van – különösen a csapadékos területeken – a sorközök tudatos füvesítése. Sőt, az öntözött területeken ez az eljárás szükségszerűnek is tekinthető. Természetesen ennek is, mint minden termesztéstechnológiai beavatkozásnak, megvannak a saját szabályai. Nagyon fontos alapvető szabálynak tekintenünk, hogy a facsíkokat minden esetben tisztán kell tartanunk. Erre mechanikai és vegyszeres úton egyaránt lehetőségünk van. Ebből következik, hogy kizárólag a sorközöket füvesítjük. Csak olyan szélességben füvesítünk, hogy a fasorok talaját kapálással, illetve gyomirtók használatával tisztán tudjuk tartani. Általánosságban elmondható, hogy a vízkonkurencia miatt a gyepesített felület szélessége nem lehet nagyobb a sorszélesség 60%-ánál. A füvesítésre elsősorban a rétiperje és a csenkeszfélék keveréke alkalmas. A füvet rendszerint évente 4-5 alkalommal kell kaszálni. Ugyanakkor azonban a sorközök egyéb szokásos talajmunkája elmarad. A kaszálásra legalkalmasabbak az ol

yan nagy munkaszélességű gépek, melyek zúzva dolgoznak, és szétszórva hagyják maguk után a levágott füvet.

A szakszerűen elvégzett füvesítés számos előnnyel jár: rendszeresen képez szerves anyagot, segíti a szervesanyagok feltárását, javítja a talaj szerkezetét, mérsékli az átfagyást, véd a káros talajtömörödés ellen. Csapadékos időjárásban is biztonságos a sorközökben a közlekedés, így a növényvédelmi feladatokat is időben el tudjuk végezni. A sorközök füvesítése tágabb értelemben vett szervestrágyapótlás is, mert az évente többször megújuló, rendszeresen lekaszált fű, valamint a pusztuló gyökérzet állandóan gazdagítja a talaj szervesanyagkészletét és humusztartalmát.

Az egyetlen valóságos talajmunka, amit a gyepes gyümölcsösben el kell végezni, a tavaszi gereblyézés. Kora tavasszal, vasgereblyével erélyesen végig kell gereblyézni a gyepet, hogy az elhalt fűtöveket kiszaggassuk, és ezzel lehetőséget adjunk az új sarjak fejlődésének. Negatívumként megemlíthető, hogy növeli a mezei pocok kártételének veszélyét.

A sorközfüvesítés semmiképpen nem ajánlható száraz, meleg éghajlatú területeken. Ez csak akkor nem megy a fák rovására, ha a természetes évi csapadék több 700 mm-nél, illetve a lehullott csapadékot öntözéssel erre az értékre egészítjük ki.

M. B.