Mit akar Rizak, és mit akar Gajdos?

Folynak a tárgyalások a főiskola épületéről

Az utóbbi napokban felgyorsultak az események a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola leendő épületének ügyében. A jelek szerint Ivan Rizak, a megye kormányzója valóban eltökélt a tekintetben, hogy rendezze a volt beregszászi törvényszéki palota tulajdonjogának kérdését. Ugyanakkor bizonyos jelek arra utalnak, továbbra sem mindenki érdekelt az igazságos és méltányos rendezésben.

Mint emlékezetes, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), mely az ügyben többedmagával a főiskola ellen indított politikai támadást lát, tiltakozó nagygyűlést hirdetett meg szeptember 8-ára. Már javában folytak az előkészületek, amikor szeptember 7-én Ivan Rizak kormányzó biztosította a főiskola és a KMKSZ vezetőit, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel a lehető legrövidebb időn belül igyekszik elérni a konfliktus megnyugtató rendezését, ami a gyakorlatban azt jelentené, hogy a szóban forgó ingatlan tulajdonjoga továbbra is az oktatási intézményt illesse meg. Méltányolva a kormányzó javaslatát, a KMKSZ bejelentette, hogy a szövetség tíz nappal elhalasztja a beregszászi nagygyűlést.

Ígéretéhez híven Ivan Rizak már másnap elrendelte egy szakértői munkabizottság felállítását, melynek feladata a Rákóczi főiskola "működésével összefüggő tulajdoni kérdések kivizsgálása és rendezése". A bizottság további egy nappal később máris konkrét "megoldási javaslattal" kereste meg a főiskolát. Szeptember 9-én előzetes bejelentés nélkül érkeztek a magyar főiskolára, ahol azonnal ülést is tartottak (!). Érdekes momentum, hogy a nyolcfős "szakmai" testületben helyet kapott Zsupán József, Beregszász polgármestere és Harapko Krisztina, Gajdos István UMDSZ-elnök képviselője is, míg a főiskola részéről dr. Soós Kálmán rektor és dr. Csernicskó István főigazgató-helyettes csak " meghívottak" minőségben vehettek részt a megbeszélésen.

Az ülésen elhangzott: a törvényszéki épületnek a főiskola tulajdonába történt átadásakor mind a főiskola, mind a Beregszászi Városi Tanács részéről lényeges törvényi mulasztások történtek (ezeket azonban az ülés jegyzőkönyvében nem konkretizálta a testület). A munkabizottság elnöke - Vaszil Andrusz, az Állami Vagyonalap kárpátaljai regionális osztályának vezetője - ezután azt a megoldást javasolta, hogy a magyar főiskola és a Beregszászi Városi Tanács kössön peren kívüli megállapodást az épülettulajdonlás kérdésében. Ennek feltétele, hogy a főiskola fizesse ki a városi tanácsnak a 2002-ben felértékelt Kossuth u. 6. szám alatti épület névértékét (913 140 hrivnya), minek fejében a városi tanács mondjon le az épület kommunális tulajdonba való visszavételéről. Magyarán: a főiskola vegye meg a saját tulajdonában lévő épületet.

Iljasevics Viktor ügyvéd, a Rákóczi főiskola jogi képviselője a munkabizottság tagjaként felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy az ingatlan átadásával kapcsolatosan Beregszászban már bírósági döntés született. Ezt ugyan megfellebbezte a főiskola, ám keresetét máig nem tárgyalta az apellációs bíróság. Dr. Soós Kálmán ugyanakkor javasolta: a bizottságban kapjon helyet a főiskola képviselője is.

A munkabizottság megoldási javaslatát szeptember 13-i, hétfői ülésén tárgyalta a Főiskolai Tanács. A testület üdvözölte, hogy a megye kormányzója beavatkozott a tulajdonjogi vitába, a kérdés megoldására létrehozott munkabizottság összetételével kapcsolatban azonban felvetette: nem szerencsés, ha abban a szakemberek mellett politikusok is jelen vannak.

A tanácskozás jegyzőkönyvéből készült kivonat emlékeztet arra, hogy Beregszász városa a felújítási költségek fejében adta át az intézménynek a törvényszéki épületet. A városi tanács határozata szerint pénzt akkor fizetett volna a főiskola, ha a felújítási költségek nem haladják meg az ingatlan értékfelmérésekor megállapított összeget. Csakhogy a felújítás költségei máris messze meghaladják a valamivel több mint 900 ezer hrivnyás névértéket. A tanintézmény álláspontja ezzel együtt jelenleg az, hogy a munkabizottság javaslatát jogilag megalapozatlannak tartja, különös tekintettel arra, hogy értesüléseik szerint időközben újabb ügyészségi beadvány készül a megyei gazdasági bírósághoz, mely a Kossuth téri épület tulajdonjogi bejegyzésének semmissé nyilvánítását kéri.

Ezek után az olvasó esetleg mégis úgy gondolhatja, hogy a meglévő vitás kérdések ellenére a probléma megoldása jó úton halad. Néhány momentum azonban továbbra is aggodalomra ad okot. Mindenekelőtt az a körülmény aggasztó, hogy míg Ivan Rizak Ungváron az ingatlanügy rendezésére úgy tett javaslatot, hogy szó sem esett arról, miszerint a főiskolának gyakorlatilag újra meg kellene fizetnie a törvényszéki épület árát, mire a szakértői bizottság Beregszászba érkezett, már ezzel a konkrét javaslattal állt elő.

Emlékezetes ugyanakkor, hogy az ingatlan árának megfizetését mint megoldási lehetőséget korábban éppen Gajdos István szociáldemokrata parlamenti képviselő, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke vetette fel. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a kérdés tisztázására létrehozott szakértői bizottságban több hozzá közel álló személyt is találunk, talán nem meglepő, hogy az olyan álláspontot képvisel immár, amely meglehetősen eltér a kormányzó eredeti rendezési tervétől. Az eset ily módon rávilágít arra is, hogy végső soron ki lehet érdekelt a főiskola ellehetetlenülésében.

Ugyancsak érdekes az egyetlen magyar parlamenti képviselőhöz közel álló megyei lap, a Kárpáti Igaz Szó (KISZ) e tárgyban követett tájékoztatási politikája. A lap ugyanis, beszámolva a Rákóczi főiskola szeptember 8-i tanévnyitó ünnepségéről, gyakorlatilag "megfeledkezik" arról, hogy Ivan Rizak kormányzó levélben üdvözölte a főiskola pedagógusait és diákjait, melyet Borisz Kacsur, a megyei tudományos és oktatási főosztály vezetője olvasott fel. A kormányzó levelében egyebek mellett Közép-Európa-szerte ismert akkreditált felsőoktatási intézményként emlegeti a Rákóczi főiskolát, amely "lényegét tekintve egyedi, mivel széles körű hozzáférést biztosít a magyar nemzeti közösség ifjúsága számára a minőségi felsőoktatáshoz".

Figyelembe véve, hogy a KISZ általában milyen nagy hangsúlyt fektet arra, hogy tájékoztassa olvasóit a megyei vezetés közszerepléseiről, valószínűnek tűnik, miszerint adott esetben a lap nem tartotta üdvösnek, hogy a kárpátaljai magyarság értesüljön arról, a kormányzó jó véleménnyel van a főiskoláról. Ebben az esetben ugyanis még kevésbé indokolható, hogy az UMDSZ elnöke miért nem törekszik a főiskola helyzetének rendezésére, még akkor sem, ha ezzel esetleg szembehelyezkedik saját, szociáldemokrata párton belüli felettesével, Ivan Rizakkal is.

P. Zs.-ntk