Primőrzöldség-termesztés Feketepatakon

Ha nem veri el a jég, jó termés várható

2005. április 1., 10:00 , 220. szám

A nagyszőlősi járási Feketepatak lakói már régóta a fóliás primőrzöldség termesztésére szakosodtak, talán nincs is olyan kert a faluban, amelyben ne állna egy fóliasátor. A kolhoz szétesése után a település határában privatizált földeken egyénileg kezdtek el gazdálkodni a helybéli családok.

Fenyvesi István és felesége, Margit hat hektáron termel kukoricát, búzát, zabot és burgonyát. Elmondták, hogy jelenleg a szántóföldi növénytermesztés nem kifizetődő, bár saját traktorral, ekével és tárcsával is rendelkeznek, mégis azon gondolkoznak, hogy egy-két évre parlagon hagyják a földeket. A megtermelt szemes terményt és burgonyát nagyon nehéz eladni, de ha sikerül is, 40-50 kopijkánál drágábban most sem kell a krumpli senkinek, a búza mázsája is csak 40, a szemes kukoricáé 50 hrivnya, ennyiért pedig nem érdemes megtermelni. Mára István már állatállományán is túladott, korábban lovakkal, szarvasmarhával és sertéssel is foglalkozott.

Amiből pénzt látnak, mint mondják, az a szamóca-, paradicsom- és uborkatermesztés. A kertjük, mint Feketepatakon szinte mindenkinek, egymás mellett szorosan álló fóliasátrakból áll, amelyekből a két nagyobb 50 méter hosszú és hat méter széles. A fóliák mellett a falu határában lévő földjükön is termelnek paradicsomot és földiepret. Ez az, amiből meg tud élni a család, mondják, hisz velük élő lányuknak (aki informatikus) és vejüknek sincs más munkája. A paradicsomot azonban mindig el tudják adni a viszonteladóknak, az uborkát pedig a fancsikai konzervgyárnak, amellyel szerződésben állnak. A szerződés szerint az uborkát 1,5 hrivnya körüli áron veszi majd át idén a konzervgyár, és ráadásul lehetett a gyártól síkfóliát, uborkahálót, műtrágyát és tápszereket igényelni, amiknek az árát majd csak termésben kell fizetni. Paradicsomból a Platus és Brooklyn fajtákkal foglalkoznak, ezek kemény, jól eladható termést hoznak, olyan jó minőségűt, hogy Lembergből is visszajárnak a viszonteladók hozzájuk. Uborkából a Cristina és Harmónia névre keresztelt fajták a legkeresettebbek.

A fóliás zöldségtermesztés nagyon sok befektetést igényel. Például egy, ideális esetben négy évig használható 33 méter hosszú és 12 méter széles fólia 145 dollárba kerül, de megtörténhet az is, mint tavaly, hogy a vadonatúj fóliát tönkreteszi a jégeső. Tehát kölcsönpénzből ezt a munkát nem szabad elkezdeni, mert nagy a kockázat. Azzal is számolni kell, hogy ez a munka állandó, szinte egész éves elfoglaltságot jelent, hisz már január 10-én elvetették kis cserepekbe az uborka- és paradicsommagvakat, négyhetes korukban pikírozni kell a palántákat, közben folyamatosan kell fűteni a fóliát. Az elhúzódó tél miatt még csak most kezdték el a palánták kiültetését, amit a későbbiekben folyamatosan locsolni, permetezni és kocsolni kell majd. Az uborkát is kocsolják, amíg el nem éri a félméteres magasságot. De aztán reményeik szerint meglesz majd a munkájuk haszna, ha minden jól megy, akkor május elején sikerül leszedni az első termést.

A közelben lakik a háromgyermekes Tihor Antal és felesége, Erzsike. Ők is kolhozisták voltak, most is gazdálkodásból élnek. Feketepatakon azon kevesek közé tartoznak, akiknek eddig még nem volt fóliájuk. Négy hektáron szántóföldi növénytermesztéssel foglalkoznak, illetve szarvasmarhát és sertést tenyésztenek. A feleség szerint nagy haszon nem volt rajta, igazán csak a 6 áron termelt szamóca és a dughagyma volt jó üzlet tavaly, hisz a szamóca kilóját 4-4,30-ért lehetett eladni a viszonteladóknak, a dughagyma ára is 4 hrivnya körül mozog.

Tihorék szerint is a fóliában történő zöldségtermesztés az, amiből tisztességesen meg lehet ma élni Feketepatakon, idén ők is úgy döntöttek, hogy belevágnak, ezért a kertjükben hatalmas fóliasátrat állítottak fel.

dózsa