Az erdőszéli csiperke

Amit a gombákról tudni kell

2005. május 27., 10:00 , 228. szám

Sokféleképpen elkészíthető, jóízű csemegegomba, éppúgy, mint a kerti csiperke. Lomb- és fenyőerdőben, erdőszéleken terem, akácos erdeinkben a leggyakoribb gombák közé tartozik. Ritkás erdőben, legeltetett erdőszéleken, erdei tisztásokon, bokros helyeken, erdei utakon, réten, kertben sokfelé gyakori. Nyári és őszi gomba, amely eső után májustól novemberig terem. Kalapja fiatalon tojás, gyűszű vagy hegyes harang alakú, nemegyszer szögletes, aránylag kicsiny, majd félgömb alakú, ernyőszerűen kiterülő, végül lapos lesz. 6-16 cm, de lehet 30 cm széles is. Húsa közepesen vastag. Bőre lehúzható, fehér, selymesen fényes, néha sárgás krémszínű, a nyomáshelyeken sárgásan foltosodik. Idős korban barnásszürkés, feketedő, néha pikkelyes is. Lemezei fiatalon fehérek, a halványszürkén át vörösesbarnára feketedők, de sokáig világos színűek. Néha a sötétedés a szürkésrozsdás árnyalaton is átmegy, máskor csak a barnásrozsdáson. Az idős gomba lemezei nyirkosak, vizesek. Tönkje karcsú, alul hirtelen kiszélesedő, talpszerű, gumós vastagodással, amely lehet szögletes vagy gömbölyded. Gyakran görbe, 5-15 cm, néha 25 cm hosszú, 1-5 cm vastag. Színe fehér, de sárgán foltosodó, selymes, felülete finoman szálas és pelyhes. Az idős gomba tönkje, főleg a kalap alatt szürkülő, sötétedő, alján sárguló vagy rozsdás. Állománya szálas-rostos, belül hamar csövessé, üregessé válik. Gallérja fejlett, lehet kettős rétegű, vastag vagy hártyaszerű, alsó szélén pelyhes vattaszerű, fehér, néha szalmaszínű, elálló vagy lelógó. Húsa kissé merev, fehér, olykor sárguló színű, de többnyire csak a kalap bőre alatt és a tönk tövében lehet sárgás. Az idősebb gomba húsa, különösen a tönkben, szürkülő, feketés is lehet. Íze kellemes, enyhén édeskés, diószerű. Illata ánizszerű, néha kissé keserű mandulára emlékeztet.

Az erdőszéli csiperke a mérges gombák közül a fehér gyilkos galócával téveszthető könnyen össze, mert lemezei kezdetben eléggé sokáig fehéresek lehetnek, és a tönk alja gumós. Ezért fokozottan ügyelni kell, nehogy összetévesszük a fiatal gyilkos galócával! A gyilkos galóca legjobb megkülönböztető jelei a teljesen fehéren maradó lemezek és a tönk alján a bocskor.

Fischer Zsolt