Számvetés és jövőbe pillantás a Turul-emlékműnél

Turul-ünnepség a Tisza-parton

Tizenhatodik alkalommal került sor múlt vasárnap Tiszaújlak és Tiszabökény határában a folyóparton magasodó turulmadaras emlékműnél a kárpátaljai magyarság legjelentősebb tömegrendezvényére, a Turul-ünnepségre, melyet a Rákóczi-szabadságharc első győztes csatájának helyszínén a rendszerváltás óta immár hagyományosan a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség szervez.

Az 1906-ban, Rákóczi hamvainak hazahozatalakor Magyarország 38 megyéjének földjéből emelt halmon felállított turulmadaras emlékművet a második világháború után a szovjet hatóságok lerombolták. Az enyhülés korszakában újjáépített, szimbolikus jelentőségű emlékhelynél összegyűlt közönség előtt idén Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség alelnöke mondott ünnepi beszédet. Amikor itt állunk, nemcsak az ezeréves magyarság előtt tisztelgünk, hanem a magyar kultúra továbbvivői is vagyunk, figyelmeztetett a szónok, emlékeztetve, hogy feladatunk a jövőben is a közös magyar gyökerek ápolása.

Tévednek, akik a "merjünk kicsik lenni" hozzáállást vallva hárítják el maguktól az élet nyújtotta lehetőségeket, figyelmeztetett a Fidesz alelnöke, megosztva hallgatóságával tapasztalatát, hogy a történelmi megpróbáltatások ellenére a magyarságban kitörölhetetlenül él a gróf Széchenyi István által papírra vetett mondat, miszerint "merjünk nagyok lenni". Ez az a hit, amely a politikai határokon kívül is megment minket a hontalanságtól, s az életet, a holnapot jelenti – mondta. Nem meghúznunk kell magunkat, hanem egységet építeni, és az erőszakkal szétszakított részeket békével újraegyesíteni – hangoztatta.

E térség magyar és ruszin népe mindig híven őrizte Rákóczi emlékét, akinek személyében a szabadság testesült meg – emlékeztetett a Fidesz alelnöke. Mint mondta, nem véletlen, hogy amikor arra először alkalom kínálkozott, még a Szovjetunió fennállása idején, 1989-ben a kárpátaljai magyarság felállította a zsarnoki hatalom által lerombolt turulmadaras emlékművet, amely ismét itt állhat büszkén, jelképként az egész magyarság számára. "Ez az az emlékmű, amely kifejezi, hogy a magyarságnak igénye van a szabadságra és az önazonosság megőrzésére" – tette hozzá.

"Gondoltuk volna, hogy egyszer ez a föld és ennek népe, mely bátran helytállt és a magyar történelem során megannyiszor bizonyította hősiességét, nem egy külső hatalom, hanem saját honfitársai által lesz kirekesztve?" – utalt a továbbiakban a szónok a tavalyi, kettős állampolgárságról tartott népszavazásra, ám úgy vélte, sebeink ismét gyógyulóban vannak.

A közelmúlt ukrajnai eseményei kapcsán a Fidesz alelnöke kifejtette: bizakodásra ad okot, hogy egy olyan kormány került hatalomra Ukrajnában, amelynek nem elsődleges célja, hogy fenntartsa a magyarság Trianon óta fennálló széttagoltságát.

Pelczné Gáll Ildikó végül arról biztosított mindenkit, hogy a Fidesz a jövőben is támogatni fogja a KMKSZ-nek a Tisza-melléki járás létrehozására vonatkozó elképzeléseit, mivel az autonómia az EU-s határokon innen és túl a magyarság megmaradásának záloga, s mert az alulról szerveződés, az önkormányzatiság, a megvalósult, a helyi sajátosságokat figyelembe vevő autonómia több évtizedes békés európai gyakorlatra tekint vissza.

"Üzenem mindenkinek, hogy hamarosan újra eljön az idő, amikor felemelt fejjel, közös múltunkat ápolva, ismét büszkék lehetünk arra, hogy magyarnak születtünk, legyen a születési helyünk akár a határon innen, akár a határon túl" – fogalmazott a szónok.

A továbbiakban Oleh Havasi, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal elnökének helyettese köszöntötte az ünneplőket a megyei tanács és a megyei állami közigazgatás nevében. Mint kifejtette, bár már rég a történelem részévé váltak a Rákóczi-szabadságharc történései, máig élnek a 300 éve a szabadságért együtt harcoló magyarok és ruszinok által megalapozott közös értékeink: az egységre, a szabadságra, a jobb életkörülményekre való törekvés. A szónok végezetül reményének adott hangot, hogy Ukrajna jelenlegi vezetőinek törekvése az európai integrációra támogatásra talál mind az ország népénél, mind az EU tagországainál, s e soknemzetiségű vidék lakosságának lehetősége nyílik egységben és megértésben építeni az országot, tovább gyarapítani az elődök által elérteket.

A meghívott vendégek közül ezután Ladiszlav Lecovics, a Kárpátaljai Ruszinok Szövetségének elnöke szólt a megjelent magyarokhoz és ruszinokhoz, a két nép ezeregyszáz esztendőre visszatekintő egységét hangsúlyozva, s a közös jelenben való együttes munkálkodásra buzdítva.

A ünnepségen jelen volt továbbá a Magyar Köztársaság Ungvári Főkonzulátusának képviseletében Mecseki Zoltán ügyvivő konzul, Jevcsák Judit, a megyei állami közigazgatási hivatal nemzetiségi osztályának vezetője, Oleh Ljubimov, a Nagyszőlősi Járási Állami Közigazgatási Hivatal elnöke, dr. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke.

A Turul-emlékműnél mindenkori feladatunk, hogy az egykori szabadságharc mintájára saját szabadságharcunk állását is számba vegyük, megfogalmazva feladatainkat, céljainkat – hangsúlyozta ünnepi beszédében Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke. Mint emlékeztetett, egy évvel ezelőtt az ukrajnai elnökválasztásra készült a magyarság, s ma már elmondható, hogy a munka és az imák nem bizonyultak hiábavalónak. "A kárpátaljai magyarok újabb leckét kaptak a mi örök kuruc–labanc küzdelmünkben abból, hogy ki az, aki a magyar érdekeket komolyan veszi, és ki az, aki önös érdekeitől vezettetve zsákutcába viszi ezt a közösséget" – fogalmazott a szónok, aki úgy vélte, bár nem oldódtak meg maradéktalanul problémáink az elnökválasztási győzelemmel, azonban vitathatatlan, hogy rosszabb helyzetben lenne a magyarság, ha a vesztes oldalon ragad.

Párhuzamot vonva a háromszáz évvel ezelőtti, hosszú évekig elszántan kitartó szabadságharcosok sorsával, Kovács Miklós arra hívta fel a figyelmet, hogy a kárpátaljai magyarság napjainkban folytatott küzdelmei sem érhetnek véget néhány hónap alatt: röviddel az elnökválasztás után máris a parlamenti és helyhatósági választásokra kell készülnünk. A jó ügy érdekében ismét meg kell majd mozgatni vidékünk magyarságát, hatalmas munkát kell végezni annak érdekében, hogy a jobbik lehetőséget, az igazságot sikerüljön hitelesen felmutatni számukra – fogalmazott a szónok.

"Ha az elődeink éveken keresztül folytatták a szabadságharcot, úgy vélem, nekünk sincs jogunk panaszkodni a sorsra, amiért az egyik megpróbáltatás követi a másikat. Minden egyes alkalommal felvállaljuk a küzdelmet, minden egyes alkalommal igazat beszélünk, Kánaánt nem ígérünk. Ugyanakkor nyugodt lélekkel állíthatjuk, nemzetünk sorsa azon fog eldőlni, hogy az újabb és újabb küzdelmekhez tudunk-e sereget kiállítani, van-e kinek felsorakozni a zászlók alá – mondta a KMKSZ elnöke, ismételten köszönetet mondva mindazoknak, akik a szövetség hívó szavára újra és újra a zászlók alá állnak. – Becsülettel meg kell mondanom, nem tudjuk, melyik harc lesz a végső. Az egy másik társaság, amelyik azt állítja, hogy tudja... Mi csak azt tudjuk, hogy mi a következő feladat, amit meg kell oldani ahhoz, hogy a remény ébren maradjon." Kovács Miklós mindazonáltal meggyőződésének adott hangot, hogy amennyiben az önáltatás helyett a feladatainkra összpontosítunk, igenis elérkezik majd az az időpont, amikor "kevesebb harc lesz, s több építkezés, amikor learathatjuk eddigi munkánk és küzdelmeink gyümölcsét."

kv