Ötven évvel 1956 után is tüntettek

A forradalom ünnepe Budapesten

Hermetikusan elzárt, néptelen állami ünnepségek, több ezres polgári megemlékezések, tüntetés és rendőri erőszak jellemezte az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulóját a magyar fővárosban.

Méltóságteljesen és ünnepélyes keretek között kezdődött az ünnepségsorozat vasárnap este a Magyar Állami Operaházban. Sólyom László államfő ünnepi beszédében megadta az alaphangot: "A válogatás a múltból általánossá vált 1989 után. Nemcsak külön ünnepelnek, hanem mást ünnepelnek. Az örökösök válogatni akarnak, és mindenki megtalálja a neki kedvező hagyományt. A divatos jelszó szerint sokféle ötvenhat van. És ezzel '56 értéke és jelentősége viszonylagossá válik. Én azonban azt mondom: csak egyetlen 56-os forradalom van."

Éjszaka a rendőrség a korábbi megállapodás ellenére eltávolította a Kossuth térről a Gyurcsány Ferenc lemondását követelő tüntetőket. (A rendőrség utóbb arra hivatkozott, hogy a demonstrálók felszólításukra sem hagyták el a számukra kijelölt területet a biztonsági ellenőrzés végett.) Másnap a hivatalos állami ünnepségek szigorú biztonsági intézkedések, példátlan rendőri jelenlét mellett, gyakorlatilag az ünneplő közönség kizárásával zajlottak. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a nagyközönség előtt nem mondott beszédet - nem ment el a 301-es parcellához sem -, csak a Parlamentben szólalt fel egy ünnepi ülésen, ahol éppen ezért a Fidesz és a KDNP nem vett részt. Az ülésen elfogadták az úgynevezett Budapest '56 Szabadságnyilatkozatot. Ebben például az áll: "Fél évszázada Magyarországon erőszakkal, félelemmel, mérgező hazugsággal telt be a pohár, s egy történelmi másodperc - néhány nap - elég volt ahhoz, hogy szétvesse az összeomlásra érett kommunista diktatúrát."

A Kossuth térről kitiltott tüntetők a hozzájuk csatlakozókkal együtt a Corvin közhöz vonultak, ahol részt vettek az 56-os Magyarok Világszövetsége és a Corvin közi Bajtársi Közösség megemlékezésén.

Önállóan ünnepelt a Fidesz-MPSZ és a KDNP. A két ellenzéki párt közös ünnepi nagygyűlésére az Astoriánál került sor, Budapest szívében, a Kiskörút és a Kossuth Lajos utca kereszteződésében. Szemtanúk szerint több százezren gyűltek össze, hogy meghallgassák a szónokokat, akik között egyedüli határon túli magyarként ott volt Milován Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, az 1956-os kárpátaljai események résztvevője is. Az ünnepség főszónoka Orbán Viktor volt. A Fidesz elnöke ügydöntő népszavazást javasolt a tanügy, az egészségügy, a nyugdíjak, a termőföld és a demokratikus garanciák kérdésében.

A Fidesz nagygyűlésével egyidőben a főváros több pontján összecsapások törtek ki a tüntetők és a rendőrök között. Gumilövedékekkel és könnygázgránátokkal fejmagasságban, valamint vízágyúval lőttek a tiltakozókra, lovas rohamot indítottak ellenük. A rendőrök a békés járókelőket és az időseket sem kímélték: vérző emberek maradtak az utcán a fellépésüket követően. A nagy erejű rendőrség akciók a Bajcsy-Zsilinszky úton és környékén kezdődtek. A tudósítói jelentések szerint azokat is sorozatos hatósági atrocitás érte, akik a szabályosan bejelentett Fidesz-rendezvényről hazafelé tartottak.

A tüntetők a Kossuth Lajos utcán és az Erzsébet-híd térségében barikádokat építettek. A rendőrségnek csak a hajnali órákban sikerült feloszlatniuk az egyes tiltakozó csoportokat. A mentők 128 sérültet láttak el a helyszínen és 80-at szállítottak kórházba. A rendőrség az első jelentések szerint 131 személyt állított elő, közülük 57 ember van őrizetben. (Kárpátalja/MTI/mno.hu/fideszfrakcio.hu)

A Fidesz és KDNP ünnepi nagygyűlése az Astoriánál