Mire szolgál az Európai Alapjogi Ügynökség?

Hirdetés

A tervek szerint a jövő év januárjától kezdi meg működését Bécsben egy új uniós intézmény, az Európai Alapjogi Ügynökség. Ez lesz az első olyan szervezet az unión belül, amely a tagországok és a csatlakozásra váró államok emberi jogi helyzetét vizsgálja majd. Az ügynökség jogköréről, feladatairól folyó vitában az Európai Parlamentben a Fidesz szakpolitikusa, Gál Kinga készített jelentést, melyet szeptemberben fogadott el az EP jogi és igazságügyi bizottsága.

Az Európai Uniónak sokszor róják fel hibájául, hogy emberi jogi, ezen belül kisebbségi kérdésekkel eddig nem foglalkozott, ennek szabályozását és felügyeletét meghagyta az EU-nál bővebb szervezetnek, a strasbourgi székhelyű Európa Tanácsnak. Ezen a helyzeten változtat majd az Európai Alapjogi Ügynökség, amely a tervek szerint 2007. január elsején kezdi meg működését.

Az Alapjogi Ügynökség nem helyszíni vizsgálatokat végez, hanem információkat gyűjt - kormányzati és civil szervezetektől egyaránt - és elemzi azokat, hogy az unió különböző döntéshozó szervei szakmailag megalapozott előterjesztéseket kapjanak kézhez olyan esetekben, amikor a különböző dokumentumok kapcsolódnak az ügynökség által vizsgált területekhez. Az információgyűjtés természetesen nemcsak a jogszabály-előkészítést szolgálja, hanem az ellenőrzést, a monitorozást is, hogy nyomon követhető legyen az alapjogok érvényesülése. Ez a tervek szerint magában foglalná a kisebbségi jogok érvényesülésének figyelemmel kísérését is.

Az Alapjogok Ügynöksége egyébként nem döntéshozó szerv lesz, a tulajdonképpeni döntéseket továbbra is a tagállamok illetékes miniszterei vagy maguk az állam- és kormányfők hozzák meg a Tanács ülésein. Így tehát nem is szankcionálhat, ha például jogsértésekről szerez tudomást, csak javaslatot tehet bizonyos intézkedésekre.

A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térsége tekintetében elért haladásról szóló éves vita zajlott a napokban az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén. A vitához hozzászólt Gál Kinga (EPP-ED) képviselő.

A képviselő hozzászólásában kiemelte, alapvető fontosságú, hogy azok az alapelvek és értékek, amelyekre az Európai Unió épül, minden körülmények között érvényre jussanak a tagállami és a közösségi politikákban is. Különösen nagy jelentősége van ennek napjainkban, amikor a szabadság, biztonság és jog területének kialakításán dolgoznak az uniós intézmények. Ha megvalósulnak az erre irányuló törekvések, közelebb kerülünk az Unió demokratikus legitimációjának szavatolásához. Ennek része, hogy az alapvető jogok védelme és előmozdítása megfelelő intézményi hátteret kapjon. A képviselő asszony fontosnak tartotta, hogy egyetlen tagállam se akadályozza meg az Európai Alapjogi Ügynökség oly irányú létrehozását, hogy az valóban felelős és független, ugyanakkor hatékony legyen.

Az európai alapvető értékek és elvek figyelmen kívül hagyása, történjen az bármelyik tagállam részéről, nem megengedhető. De különösen igaz ez az új tagállamok vagy a most csatlakozó államok esetében, ahol a jogállamiság próbája sok esetben csak ezután következik.

Így nem megengedhető Szlovákiában az intolerancia, a szélsőségek bátorításának hivatalos, a kormányzat és politikusok által nyíltan vagy burkoltan művelt jelensége és az ennek egyenes következményeként megjelenő kisebbségellenes, magyarellenes atrocitások tolerálása. Ez nem lehet egy ország belügye - ez közvetlen módon érinti a szabadság, biztonság és jog érvényesülését az EU-ban, tehát európai ügy.