2007. február 2.

2007. február 2., 09:00 , 316. szám

A mai vasárnapon a Római Katolikus Egyház a csodálatos halfogásnak a történetét olvassa (Lk 5,1-11).

Jézus ezt mondja Simonnak: "Evezz a mélyre, és vessétek ki hálótokat a halfogáshoz." Péter nem akar menni, mert egész éjszaka fáradoztak, de semmit sem fogtak. De Jézus szavára mégis elindul. Annyi halat fognak, hogy szakadozik a háló. Utána Simon Péter leborul előtte és megvallja a bűnösségét. Nekünk, keresztényeknek Jézusnak az evangéliumban leírt minden parancsát tettekre, életre kellene váltani.

A bűnbe esett embernek (1 Mózes könyve) a bűn következménye, hogy a föld tövist és bojtorjánt fog teremni, vagyis eredménytelen lesz a bűnös ember munkája. Isten mégsem vesz el minden áldást az embertől, mert a bűnös Éva lesz minden ember anyja. Ezért fáradozik egész éjszaka a bűnös Simon, de nincs eredménye a munkájának. Viszont amikor már hajlandó megtenni Jézus akaratát, akkor már Istenre hallgató emberré válik, és van eredménye a fáradozásának.

Mi, bűnös emberek, ha a saját akaratunk szerint fáradozunk, egyszer lesz eredménye a munkánknak, máskor nem. Sőt látszateredményeket is elérhet a bűnös ember: gazdag is lehet.

Valódi eredmények azonban nem lesznek. Amit a saját bűnös erőfeszítésével ér el, nem lesz tőle boldog, nem lesz lelki nyugalma, elveszítheti a testi és a lelki egészségét.

Viszont ha akkor vetjük ki a hálót, amikor úgy erezzük, hogy erre az Isten indít minket, akkor eredményeket fogunk elérni, amelyeknek örülni fogunk. Szakadozni fog a hálónk. Lehetünk fáradtak egy olyan munka után, amelyet az Isten akarata szerint tettünk, de boldogok leszünk. Amikor pedig azt érezzük, hogy ez ellenkezik Isten akaratával, akkor tilos megtennünk. Gondolok itt minden bűnös cselekedetre, tettre.

Keressük és tegyük meg az Isten akaratát.

Pogány István