"Államosít" a város?

Beregszászi egyházi ingatlanok

A Beregszászi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága (vb) múlt pénteki ülésén a helyi római katolikus egyházközség tulajdonát képező ingatlanok városi tulajdonba vételéről határozott egy bírósági ítélet nyomán. Az egyházközség tiltakozásának adott hangot a történtek miatt.

Mint emlékezetes, a kilencvenes évek közepén az akkori önkormányzat visszaadott néhány ingatlant az egyháznak azok közül, melyeket még a második világháborút követően sajátítottak ki. Ugyanakkor a város nem biztosított a Rákóczi téri ingatlanokban bejelentett lakóknak cserelakást. Az egyház által "megörökölt" albérlők egy része megtagadta, hogy lakbért fizessen az új tulajdonosnak, ráadásul szinte folyamatos perekkel igyekeznek elkerülni a lakbérfizetést, illetve elérni, hogy privatizálhassák lakásaikat.

Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, a végrehajtó bizottság a beregszászi városi-járási és a kárpátaljai fellebbviteli bíróságok döntései alapján már néhány héttel korábban is megkísérelt döntést hozni a tulajdonba vételről, ám akkor Orosz Ildikónak, a testület KMKSZ-es képviselőjének határozott fellépése nyomán sikerült elnapolni a kérdést. Ezúttal azonban - Orosz Ildikó távollétében, s információink szerint Gajdos István polgármester sem volt jelen az ülésen - a testület megszavazta a bírói döntés teljesítését, amit a bíróságok a várost perlő bérlők keresete nyomán, a korábbi önkormányzatok által az egyházi tulajdonba adás során elkövetett hibákra való hivatkozással hoztak meg.

Bárdos István, a beregszászi római katolikus egyházközség világi elnöke, a városi tanács KMKSZ-frakciójának titkára, aki megfigyelőként maga is jelen volt az ülésen, elmondta: a városi vb az Állami Végrehajtó Szolgálat felszólításával indokolta a kérdés ismételt napirendre tűzését, amely büntetést helyezett kilátásba arra az esetre, amennyiben nem foganatosítják a bírói határozatot. Ebben a helyzetben süket fülekre találtak a testület előtt azok az érvek, miszerint az egyházközség fellebbez az ügyben, a város és a perlő lakók pedig még a szóban forgó ingatlanok tulajdonjogát sem tudják kielégítően igazolni, szemben az egyházzal, amely azok építtetője volt - mondotta Bárdos.

Az egyházközség képviselője rámutatott: az egyházi tulajdonok ellen indított módszeres akciót látnak a történtekben. "A mostani eset precedensértékű. Meglátásunk szerint a jövőben nemcsak a római katolikus egyház ingatlanjainak tulajdonjogát fogják megtámadni a bíróság előtt, hanem a többi egyházi közösségét is."

Bohán Béla helyi plébános a történtekre reagálva sajnálatosnak nevezte, hogy a város továbbra sem tartja fontosnak bevonni az egyházközséget az ingatlanjára vonatkozó döntéshozatalba. A plébános által a múlt vasárnapi misén felolvasott nyilatkozat egyebek mellett emlékeztet, hogy a katolikus papoknak nem voltak házaik, a plébániákon laktak. Bár Ukrajna Bírósága rehabilitálta a második világháborút követően meghurcolt papokat, a rehabilitáltak semmi jóvátételt nem kaptak, "akik pedig elfoglalták a város akkori intézkedése során az egyházi lakásokat, a város mostani intézkedése során megkaphatják ezeket a lakásokat - jutalmul" - fogalmaz a dokumentum. A nyilatkozat utal az egyházi törvénykönyvre, amely kimondja, hogy "a plébános köteles a templomhoz közel levő épületben lakni", s rámutat, hogy az egyház papjai ezt tették mindaddig, míg az erőszak onnan el nem kényszerítette őket.

"Egyházunk nem az erőszak, hanem a törvényes forma megtartásával akarja jogait érvényesíteni. A mi törvényes módunk pedig az imádság, a tárgyalás, az igazságos, egyenes, nappalhoz illő beszéd, és nem a sötétben bujkáló alattomos tett." ... "Mi nem akarjuk a másét. A város hiába ajánl fel valahol máshol épületet. Nekünk nem kell a másé, hanem az, amit őseink építettek a templom mellé" - zárul a dokumentum.

A vasárnapi miséről távozó hívek a nyilatkozat szellemétől áthatva spontán módon körbefogták az elperelt épületeket, valamint az elmúlt héten ismeretlenek által meggyalázott Szent István-emlékművet, s együtt mondtak el egy imát a lakókért, az ingatlanokért, a Legfelsőbb Bíróságnak az ügyben hozandó helyes döntéséért. Mint Bárdos István lapunknak elmondta, a csendes tiltakozásnak ez a formája mindaddig folytatódik majd a hétvégéken, amíg nem sikerül orvosolni a jelenlegi problémákat. Reményei szerint ehhez az önkéntes demonstrációhoz csatlakozni fognak más egyházak képviselői is.

szcs