Dragon Ball kontra Csodaszarvas

Egy büntetés margójára

2007. augusztus 10., 10:00 , 343. szám

A különböző televíziós csatornákon egyre nagyobb teret hódítanak az animációs filmek, amelyekben azonban rengeteg erőszakos cselekmény található. Nemrég az egyik magyarországi, területünkön is fogható kereskedelmi csatornára büntetést rótt ki az ORTT, mert az egyik, vasárnap délelőtt sugárzott japán rajzfilm megsértette a kiskorúak védelmében hozott törvényt, amely kimondja, hogy nem szabad kiskorúaknak szánt műsorszámban erőszakos magatartást követendő példaként bemutatni, valamint a személyiségfejlődésre súlyosan ártalmas műsorokat közzétenni. A büntetés a műsorsugárzás felfüggesztése lett a kérdéses rajzfilm tervezett idejére. Kíváncsiak voltunk, vajon olvasóink milyen véleménnyel vannak az effajta rajzfilmekről.

Tóth Jenő (Kaszony): Szerintem egyértelműen károsak. Nem a barátságra tanítják a fiatal generációt, hanem a durvaságra, a gyilkolásra. Groteszk alakok harcolnak egymással, nincs bennük semmi emberi. A sötét színek használata és a cselekmény miatt sokszor olyan az egész, mintha horrorfilmet nézne az ember.

Sóbányi Imre (Aknaszlatina): Rossz véleményem van a modern rajzfilmekről, ezért nem is nagyon nézem ezeket. Nemcsak a gyerekek fantáziáját befolyásolják negatívan, hanem a felnőttekét is. Rengeteg a verekedés bennük, s az agresszív viselkedésmód példaképül állítása egyáltalán nem segíti elő a gyerekek helyes nevelését. Én a régi rajzfilmeket becsülöm, mert azokban voltak olyan karakterek, melyek példaértékűek lehettek egy bimbózó gyereklélek számára.

Nevét nem vállaló személy (Nagyszőlős):Gyerekek között dolgozom nap mint nap, s azt tapasztalom, hogy a mai fiatalság bizony vevő ezekre az agresszív műsorokra, melyek a lehető legkárosabban befolyásolják szellemi fejlődésüket.

S. Pobránszky Gabriella (Jánosi): Negatív a véleményem. A bugyuta történetek mellett olyan viselkedési formákat alkalmaznak, amelyek a műsor nézőire, főleg a gyerekekre, nagyon rossz hatással vannak. Szerintem nem lenne szabad főműsoridőben sugározni a szóban forgó rajzfilmeket.

Séra Magdolna (Barkaszó): Tele vannak brutális, durva cselekedetekkel és szövegekkel. A gyerekek, akik ezeket nézik, nem mindig tudják megkülönböztetni a kitalációt a valóságtól, s amit a televízióban látnak, azt hiszik valóságosnak, s követik a látott a viselkedési formákat. Át kellene szoktatni a mai gyerektársadalmat a régi rajzfilmekre, mert azok a jóra neveltek.

Gajdos Olga (Munkács): Egy gyermek csak úgy lehet jó felnőtt, ha már kiskorától kezdve látja, milyen jónak lenni. A televízióban sugárzott műsorok ebből a szempontból nagy felelősséggel bírnak, hiszen innen választ sokszor példaképet egy gyerek. Ha azonban már fiatalként a harcra "buzdítják" (hiszen kipróbálja a látottakat a társain), s nem a szeretetre, a gondoskodásra, a toleranciára, az egymás megértésére, akkor később vajon milyen felnőtt lesz belőle?

Csendes Zsolt (Ungvár): Először szeretném leszögezni azt, hogy én szeretem nézni ezeket a rajzfilmeket, mert nem tartom mindegyiket rossznak. A mostanában divatos mesék között is akad olyan, ami nem durva, netalán erőszakos, de nem lehet letagadni, hogy döntő többségük sajnos ilyen. Néha úgy tűnik, mintha a rajzolók nem a gyerekeknek készítették volna el a munkáikat, hanem inkább a felnőtt nézők kegyeit szerették volna elnyerni. Ezért gondolom azt, hogy minden most készült rajzfilmet korhatárossá kellene nyilvánítani.

Amint a fentebbi véleményekből is kiderült, olvasóink túlnyomó többsége károsnak tartja a gyerekek lelkivilágára a modern rajzfilmeket. A túl sok erőszak, a rengeteg durva cselekedet és szöveg, a "harcolni mindenkivel" szemlélet negatív magatartást eredményez a kis nézőkben. Nem közvetítenek ezek a műsorok szinte semmiféle olyan magatartást, amit nyugodt szívvel lehetne példaként állítani a gyerekek elé, sőt, inkább pont az ellenkezője érvényesül. A szülőkön múlik, engedik vagy nem engedik nézni az ilyen rajzfilmeket, hiszen a felnőttek felelőssége, hogy milyen beállítottságú lesz a következő nemzedék. Ezzel szemben a régi magyar rajzfilmekről egyértelműen jó véleménnyel vannak a megkérdezettek.

-snicer-

A magyar rajzfilm a pozitív példa

Az évente megrendezésre kerülő Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon a magyar népmesékről tartottak tanácskozást. Ennek keretén belül többen is kiemelték, hogy népmesehőseink gyakran áthatolhatatlan akadályokon küzdik át magukat, s így a kalandjaikból gyermek, felnőtt egyaránt erőt, optimizmust, bátorságot meríthet. Jankovics Marcell, az ismert rajzfilmkészítő elmesélte, hogy egy apától megkérdezték a fiai, miért nézi a Csodaszarvas című rajzfilmet, mire az azt felelte: azért, mert ilyeneket álmodok. Pap Gábor művészettörténész szerint az is fontos, hogy még a negatív figurákat: a sárkányt, a boszorkányt, az ördögöt sem ábrázolja a magyar népmese igazán rémületesnek, szemben a modern rajzfilmsorozatokban bemutatottakkal. Boldizsár Ildikó népmesekutató, aki húsz évig tanulmányozta a népmesét és a kapcsolódó nemzetközi tudományos irányzatokat, a mese gyógyító erejéről számolt be és ez az erő mindenki számára elérhető és használható.